2022. március 21-i kezdettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére a belügyminiszter kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére. A helyzet pikantériája, hogy ez az időpont gyakorlatilag egybeesik a Víz Világnapjával, amit minden év március 22-én tartanak, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az édesvízkészletek sebezhetőségére, fontosságára.

A mezőgazdaság minden résztvevője pontosan tudja, átérzi ennek jelentőségét.

A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, az elmúlt hetek csapadékmentes időjárása okán pedig folyamatosan száradnak. A téli csapadék hiányára várhatóan a közeljövőben is fel kell készülni, és arra is, hogy tartósan vízhiányos időszakok fogják jellemezni hazánk időjárását. A hónap végén az előrejelzések szerint számíthatunk számottevő csapadékra, ám nagy valószínűséggel lesznek területek, melyek továbbra is küzdeni fognak az aszállyal.

A szárazság okozta vízhiány az egyik legsúlyosabb környezeti probléma, amely a világ számos régióiban korlátozza a mezőgazdasági termelést

Tudjuk, hogy a biotikus és abiotikus stressz hatásainak enyhítésében milyen óriási segítséggel bírnak a növény gyökerein és annak közelében élő hasznos mikroorganizmusok.

Abszcizinsav termelésükkel alacsony vízpotenciálnál, illetve indolecetsav termelésükkel (auxin) támogatják a gyökérnövekedést, ennek mértéke (gyökértömeg) több éves kísérleteinkben, több száz minta kiértékelése után 14,5%-kos növekedést mutatott.

A reaktív oxigénformák semlegesítésében hatásos karotinoidok mennyiségének növelésében szintén segítséget jelentenek ezek a mikroorganizmusok. Saját kísérleteinkben egyes talajbaktériumokkal oltott kukoricanövényekben 30%-kal magasabb karotinoid tartalmat mértünk.

A fotoszintézis támogatásában nyújtott szerepüket vizsgálva szintén azt tapasztaltuk, hogy a kezelt állományokban 16%-kal magasabb klorofill a, és 8%-kal magasabb klorofill b értékeket kapunk a kontrollhoz viszonyítva. E pigmentek teszik lehetővé ugyanis a növények fotoszintézisét.

A fő kérdés ugyanakkor a tavaszi aszályos időszakban évről évre ugyanaz: a teljesen száraznak tűnő talajba van-e értelme talajbaktériumokat juttatni?

Látnunk kell, hogy az éjszakai páralecsapódás – még ha reggelre alig van látható nyoma – nagyon fontos nedvességpótló a talajélet szempontjából, akárcsak a mélyebb rétegből felfelé irányuló talajpára. Ennek okán a megfelelően előkészített és zárt talajoknál a kijuttatási mélységben még ilyen száraz viszonyok között is van annyi nedvesség, amely elég lehet ezeknek a speciális törzseknek.

E talajbaktériumok számos faja képes speciális nyálkás réteget kiválasztani maga körül, mely védelmet jelent számukra a száraz körülmények között, illetve lehetővé teszi számukra, hogy egyes talajszemcsékhez tapadjanak. A legrosszabb eset bekövetkeztekor – vagyis az aszály súlyosbodásával – sem pusztulnak el: spórákat, cisztákat képeznek, amely folyamatok lényege az örökítő anyag védett burokban való megóvása.

E talajbaktériumok aktivitása a kiszáradó talajokban természetesen jelentősen csökken, ugyanakkor kísérletek tanulsága szerint a légszáraz talaj újranedvesítésével (tehát ha megérkezik a csapadék) a baktériumok sejtszáma olyan növekedést eredményezett, hogy 7 óra elteltével elérte a folyamatosan nedvesen tartott talajban található szintet!

A talajlégzés mértéke (vagyis a mikrobák anyagcsere-folyamatainak intenzitása) 1 órán belül több mint 10-szeresére nőtt a folyamatosan nedvesen tartott talaj értékéhez képest. Ezek a kísérletek hivatottak arra, hogy eloszlassák kételyeinket, melyek alapján úgy gondolhatjuk, hogy e talajbaktériumok elvesznek, eltűnnek, megsemmisülnek a száraz talajban.

Meg kell nyugtassunk mindenkit, e hasznos mikroszervezetek sokkal többre képesek, mint amit csak feltételezni tudunk róluk.

Nem beszélve arról, hogy a talajoltással jelentősen segítjük a növény gyökeresedésének és fejlődésének elindulását a szárazabb viszonyok között is.

A végső konklúzió pedig az: amennyiben vetésre alkalmasnak találjuk a talajt, és megtörténik a vetés, akkor használjuk ezeket a készítményeket, használni fognak az állománynak. Ahol a vetőmag kicsírázik, ott a hasznos mikroszervezeteket sem kell féltenünk!