Büszkeséggel tölt el minket, amikor a talaj kérdés, jelene és jövője kilép az agrárium szakmai köreiből, és országos nyilvánosságot kap. Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője az RTL Reggeli műsorában beszélt a magyar termőföldek állapotáról, az aszály következményeiről és arról a szemléletváltásról, amely nélkül egyre nehezebb lesz fenntartható és kiszámítható mezőgazdasági termelést folytatni.

A beszélgetés egyik legerősebb pillanata Vajda Péter egyenes helyzetértékelése volt. Arra a kérdésre, hogyan állnak jelenleg a hazai termőtalajok, így válaszolt:

„Nagyon rosszul állunk.”

A kijelentés súlyos, de abszolút nem túlzó. A magyar termőföldeket egyszerre terheli a klímaváltozás, az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok, valamint az elmúlt évtizedek kedvezőtlen talajművelési gyakorlata. Csökken a talajok szervesanyag tartalma, romlik a szerkezetük, gyengül a biológiai aktivitásuk, ezzel együtt pedig egyre kisebb lesz a víz befogadására és megtartására való képességük. Az aszály hatása ugyanis nem akkor kezdődik, amikor már kirepedezik a föld. A probléma jóval korábban, a talajszerkezet romlásával, a szerves anyag fogyásával és a talajélet elszegényedésével veszi kezdetét. Egy leromlott állapotú talaj a rendelkezésre álló csapadékból is kevesebbet képes hasznosítani, így a termelés még kiszolgáltatottabbá válik az időjárási szélsőségeknek.

A regeneratív gazdálkodás nem divat, hanem válasz: a műsorban kiemelt szerepet kapott a regeneratív gazdálkodás, amely nem egyetlen technológiai elem vagy előírt műveletsor, hanem a termőtalaj állapotának helyreállítására épülő komplex szemlélet.

Lényege, hogy a talajra ne pusztán a növénytermesztés közegeként, hanem élő rendszerként tekintsünk.

Olyan rendszerként, amelynek szerkezetét, szervesanyag tartalmát, vízgazdálkodását és biológiai aktivitását egyaránt védenünk és építenünk kell. A talaj bolygatásának mérséklése, a felszín takarása, a növényi maradványok tudatos kezelése, a változatos vetésszerkezet és a talajélet támogatása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a termőföld ellenállóbbá váljon. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárás már nem ritka kivétel, hanem a gazdálkodás mindennapi kockázata.

Az átállás ugyanakkor nem egyik napról a másikra történik. Gazdaságonként eltérő adottságokat, más talajtípust, gépparkot és termesztési rendszert kell figyelembe venni. A valódi változás ezért tudatos tervezést, fokozatosságot, méréseket és szakmai támogatást igényel.

Nagyobb a felelősség, mint gondolnánk, hiszen a talaj állapotának megőrzése túlmutat egyetlen gazdaság vagy szezon eredményességén. Hatással van a mezőgazdaság jövőjére, az élelmiszertermelés biztonságára és arra is, milyen termőföldet hagyunk a következő generációkra. A talajromlás hosszú folyamat eredménye, ezért a helyreállításához is idő kell. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy tovább halogathatjuk a változtatást. Minden talajkímélő művelet, minden visszajuttatott szerves anyag és minden, a talaj biológiai működését támogató döntés számít.

A regeneratív gondolkodás célja nem egyszerűen az, hogy kevesebbet ártsunk a talajnak. Az a feladatunk, hogy aktívan segítsük visszaépíteni azt, amit az elmúlt évtizedek során elveszítettünk.

Számunkra ez több volt, mint egy televíziós szereplés. A Phylazonitnál több mint négy évtizede dolgozunk azért, hogy a talajbiológia és a mikrobiológiai megoldások a hazai növénytermesztés természetes részévé váljanak. Meggyőződésünk, hogy egyetlen készítmény önmagában nem jelenthet teljes megoldást. Tartós eredményt a talaj adottságainak megismerése, a helyes technológia, a megfelelő művelés és a talajélet tudatos támogatása együtt hozhat. Ezért különösen fontos számunkra, hogy Vajda Péter az RTL Reggeli műsorában széles közönség előtt képviselhette ezt a szemléletet.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Phylazonit szakmai tapasztalata egy olyan beszélgetésben jelenhetett meg, amely nemcsak az agrárium szereplőit, hanem valamennyiünket érintő kérdéseket emelt országos nyilvánosság elé.

A talaj védelme ugyanis nem kizárólag a gazdálkodók feladata és nem csupán mezőgazdasági kérdés. A termőföld közös értékünk, amelynek állapota mindannyiunk jövőjét meghatározza. A változás a probléma felismerésével kezdődik, a folytatás pedig azon múlik, hogy a rendelkezésünkre álló tudást mikor váltjuk valódi, következetes cselekvéssé.

Tekintse meg Vajda Péter teljes beszélgetését:
https://rtl.hu/reggeli/2026/08/27/vajda-peter-talajvedelem-regenerativ-gazdalkodas-aszaly

Kevés dolog jelent ma nagyobb értéket az üzleti életben, mint a megbízhatóság. A Phylazonitot gyártó és forgalmazó Agrova Kft. éppen ezért büszke arra, hogy 2025-ben is elnyerte a Dun & Bradstreet legmagasabb szintű, AAA tanúsítványát, ezzel hivatalosan is a pénzügyileg legstabilabb magyar vállalkozások élmezőnyébe tartozik.

2025-ben, amikor a gazdasági bizonytalanság, a piaci ingadozások és az agrárium előtt álló kihívások sok vállalkozást komoly döntések elé állítanak, különösen nagy jelentősége van egy olyan tanúsítványnak, amely a pénzügyi stabilitást és üzleti megbízhatóságot igazolja. Az Agrova Kft. számára ez nem csupán presztízskérdés, hanem napi szintű felelősség: biztos alapot nyújtani partnereinek egy változó világban. Ez az eredmény nem csupán egy rangos elismerés, hanem egy kristálytiszta üzenet partnereink, munkatársaink és az egész agrárszakma számára: a Phylazonit mögött álló vállalat nemcsak fejleszt, gyárt és innovál, hanem kiszámítható, biztonságos és hosszú távon tervezhető együttműködést kínál.

Az AAA minősítés a Dun & Bradstreet nemzetközi hitelminősítő rendszerében a legmagasabb fokozatot jelenti. Csak a cégek elenyésző hányada éri el, hiszen a minősítés szigorú, objektív pénzügyi mutatókon és üzleti megbízhatósági szempontokon alapul. Az Agrova Kft. több éve szerepel ebben a kivételes kategóriában.

Sokan azt gondolják, hogy az ilyen minősítések csak számokról szólnak. Mi viszont pontosan tudjuk, hogy ezek mögött emberek, döntések, értékek és közösen megélt sikerek állnak. A Phylazonit csapata minden nap azon dolgozik, hogy ne csupán terméket, hanem megbízhatóságot, tudást és jövőt adjon a magyar gazdáknak.

„A piaci visszajelzések, a partnereink bizalma és a munkatársaink elkötelezettsége adja azt a stabil alapot, amire építkezünk. Az AAA minősítés egy komoly visszajelzés arról, hogy jó úton járunk” – fogalmazott Vajda Péter ügyvezető.

A Phylazonit márka mögött nem csupán innováció és szakmaiság áll, hanem az a meggyőződés, hogy a megbízhatóság nem extra, hanem alapelv. Ez a minősítés pedig ennek hivatalos megerősítése. Ezért is gondoljuk úgy, hogy az AAA nem egy végállomás, hanem újabb motiváció arra, hogy amit eddig tettünk, azt továbbra is a legmagasabb színvonalon végezzük. Mert a jövő mezőgazdasága nem épülhet másra, mint bizalomra, szakértelemre és egy stabil, kiszámítható háttérre és mi ezen az úton nemcsak haladni, hanem élen járni szeretnénk.

Lokáció: 47°50’03.9″N 20°38’20.0″E

Az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft immár harmadik alkalommal megrendezett közös nyári szántóföldi rendezvénye, az „Alap a Talaj Roadshow” 2024-ben 4 helyszínen került lebonyolításra, ahol szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítása és a fenntartható talajművelés került középpontba, mintegy 800 érdeklődő gazdálkodó részvételével. Ebben az évben több szakmai előadás mellett, különböző laborvizsgálatok eredményeinek bemutatása, valamint három szempontból végzett komplex talajszelvény-elemzés (fizika, kémia, biológia) is része volt a programnak minden helyszínen, az adott talajhoz ideális gépbeállítások tarlóművelésben végzett gyakorlati bemutatása mellett.

A mezőkeresztesi állomás helyszíne az 3-as főút mellett található szántóföldi növénytermesztésben hasznosított terület volt. „A térképre leszúrt gombostű alapján ez a helyszín valahol a Borsodi-Mezőség kistájunk határán fekszik, mégis csalóka, hiszen földtani értelemben a Bükkalja dombvidék és a Mezőség találkozásánál vagyunk, a talajszelvény pedig utóbbi, azaz a Bükkalja talajképző folyamatait mutatja meg. Az ehhez hasonló határterületek különleges és érdekes helyszínt nyújtanak a talajok elemzéséhez, hiszen pár kilométeres távolságokon belül egészen eltérő talajképző folyamatok uralkodtak, más-más viszonyokat teremtve a gazdálkodók számára.” – foglalta össze Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense.

Az ALAP A TALAJ rendezvénysorozatnak köszönhetően a helyi gazdálkodók számára is jól látható volt, hogy milyen adottságokkal bíró talajon gazdálkodnak a térségben, ráadásul az elemzés során a térségre jellemző többféle domináns talajtípus is bemutatásra került, hiszen tájegységeink talajtani szempontból heterogén területek.

Nemcsak különleges fekvése és szerkezete miatt szeretnénk ezt a szelvényt a „2024. Év Talaja” címre jelölni, hanem azért is, mert rendezvénysorozatunk mindenkori legsikeresebb állomásaként bőven 200 főt meghaladó érdeklődő számára tudtuk itt megmutatni a talajfókuszú gazdálkodás fontosságát és előnyeit. Rendezvényünk visszaigazolta, hogy három évad után is komoly, sőt egyre komolyabb érdeklődéssel találkozunk a magyar termelők körében, akik az egyre nehezebb klimatikus és gazdasági viszonyok között keresik az alternatív megoldásokat a sikeresebb és fenntarthatóbb műveléshez. Rendezvényünk megújult koncepciója ehhez adott minden korábbinál szélesebb körű ismereteket, melynek a talajszelvény egy kiemelkedő szereplője volt, ezért érdemes minél több érdeklődőnek megismernie azt a „2024. Év Talaja” közönségszavazáson keresztül is.

Támogasd Te is a jelölt szelvényt a szavazatoddal:

Lájkold a 12-es számú Mezőkeresztesi talajszelvény képét a Magyar Talajtani Társaság facebook oldalán, vagy küldd el a szelvény sorszámát (12) email-ben a talajtanitarsasag@gmail.com címre.

Link a szavazáshoz:
https://www.facebook.com/Magyar.Talajtani.Tarsasag/posts/1054838673216843

Alapvető tény, hogy a talaj szerves anyag tartalma meghatározza annak termékenységét. Az elmúlt évek során a talajszelvény-vizsgálatok egyértelműen rámutattak arra, hogy a művelt talajrétegben a szerves anyag tartalom minimális, illetve rohamosan csökken, ezért is fontos a tarlóbontás jelentőségének megértése.

Ahhoz, hogy a megfelelő szerves anyag tartalommal bíró talaj minden nélkülözhetetlen adottságát kihasználhassuk, két dolgot tehetünk: növeljük az újonnan bekerülő szerves anyagok mennyiségét, illetve csökkentjük a talaj szerves anyag veszteségét.

A szerves anyag tartalom növelésére tarló- és szármaradványok, zöldtrágya, szerves trágya, esetleg komposzt felhasználásával, takarónövények alkalmazásával van lehetőségünk.

Az ún.„stabil” szerves anyag (humusz) alapfeltétele a kedvező morzsalékosság és a megfelelő aggregátum stabilitás kialakulásának, ami a víz és tápanyag raktározó és szolgáltató képesség fontos és meghatározó tényezője.

Számos cikkben és fórumon jártuk már körbe a témát, miszerint az egyik legegyszerűbb és magától értetődő szerves anyag és ásványi anyag pótlás a szármaradványok felhasználása e célból – vagyis a tarlóbontás. A növényi maradványok szántóföldön hagyásával, irányított lebontásával a talaj szerves anyag tartalmának növelésével a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait tudjuk pozitívan befolyásolni, ilyenek például a talajnedvesség, morzsaállékonyság, kationcsere kapacitás, aktívabb talajélet, stb.

A szerves anyag fontossága azért is kiemelkedő, mert annak növelésével, pótlásával több nedvességet is fogunk tudni megőrizni, ami szintén kulcsfontosságú lesz a következő évek gazdálkodásában.

A szármaradványok szerves anyag tartalma mellett azok tápanyag tartalma is óriási jelentőséggel bír. A betakarításra kerülő kukorica szántóföldi mellékterméke – 10 tonna szemtermés esetén – több mint 90 kg nitrogén, 45 kg foszfor (P2O5), és akár 160 kg kálium (K2O) tartalommal bír. Ez a tápanyagmennyiség természetesen nem táródik fel teljes mértékben egy év alatt, sőt, kedvezőtlen talajviszonyok esetén még 3 év alatt sem.

Vizsgálataink szerint mikrobiológiai készítmények használatával a tarlóbontás során a nitrogén 30-40 %-a, a foszfor 40%-a, a kálium 80-90 %-a feltáródhat 6 hónap alatt a szármaradványokból. Hogy e mennyiségből mennyit képes felvenni a kukoricát követő gabona, szintén sok tényezőtől függ, bizonyosan számíthatunk e tápanyagok lekötődésére, kimosódására is.

Különösen érdekes a kálium feltáródása és felvétele, hiszen amellett, hogy nagyon nagy mennyiségben tartalmazzák a kapásnövények, hihetetlen gyorsan tud mineralizálódni a szármaradványok bomlása során. Erre szükség is lehet, hiszen a búza teljes káliumigényének 90 %-át fel is veszi fejlődésének első 6 hónapjában.

A foszfor és a nitrogén esetében jóval lassabb feltáródással számolhatunk, ám előbb vagy utóbb a talaj tápanyagkészletét fogják növelni.

Megtérül-e a tarlóbontásra fordított energia és költség? Számításaink szerint, és a fenti példa szerint is: IGEN, MEGTÉRÜL!

A szármaradványok lebontásának mikrobiológiai támogatásával adott esetben a kiadott műtrágya dózisok csökkentése, a kártevő gombák életterének szűkítése is javunkra billentheti a mérleg nyelvét. Arról a tényről nem is beszélve, hogy egy szerves anyagban jól ellátott, kedvező talajállapotú talaj művelése is kevesebb energia ráfordítást fog igényelni, ami szintén jelentős segítség a költség optimalizálás irányában.

———

A Phylazonit Tarlóbontó ereje, avagy mi történik a kukorica tarlóval 80 és 120 nap alatt! Megmutatjuk az alábbi videóban!

Az őszi káposztarepce termesztésének kihívásai

A jelenlegi gazdasági és környezeti körülmények között különösen fontos, hogy a termelők hatékony megoldásokat találjanak a repce sikeres termesztéséhez. Tóth Gábor, Somogy vármegyei szaktanácsadónk tapasztalataira épülő szakmai összefoglalóját osztjuk most meg, amelyben az őszi káposztarepce termesztésének kihívásait és lehetőségeit vizsgálja. Gábor szívügyének tekinti a repce támogatását. Elfogultsága érthető, hisz szakdolgozatát a repce és a baktériumok pozitív eredményeket hozó kapcsolatáról írta. Meglátása, ha tartósan kihagyjuk ezt a növényt a vetésforgóból, valós alternatíva híján a diverzifikáció túl nagy területen csökkenhet és ez hosszú távon környezeti, majd gazdasági problémákat okoz. Használjunk alternatív, okszerű, gazdaságosan beépíthető megoldásokat, hogy minden nehézség ellenére eredményesek lehessünk.

Saját területemen (Somogy megye) az a tapasztalom, hogy folyamatosan csökken az őszi káposztarepce vetés területe, vagy legalábbis nő azon gazdaságok száma, akik felhagynak a termesztésével. Ez sajnos érthető, hisz gazdasági szempontból számtalan tényező sorakozik fel a repcetermesztés ellen, melyek önmagukban is akadályozzák az eredményes termesztést. A kivont növényvédőszerek, a magasabb bekerülési költséghez nem arányosan igazodó terményárak, az egész gabonapiac kiszámíthatatlansága. Nem segíti a repcét az sem, hogy a termesztéshez szorosan kapcsolódó agrotechnika nagyban függ a napjainkban egyre többször problémát okozó abiotikus tényezőktől. A kelést segítő csapadék, a virágzáshoz megfelelő hőmérséklet, a viharmentes aratás előtti időszak mind-mind szükségesek az eredményességhez, azonban a kiegyensúlyozottság helyett egyre inkább szélsőségek jellemzik időjárásunkat.

Több helyen hallottam, hogy már csak a diverzifikáció tartja a vetésforgóban a repcét, mert csak gabonával nehéz megoldani az őszi vetéseket. Természetesen alternatívák is megjelentek már, de példának a bíborhere, a mák, a takarmányborsó felvevő piaca azért egyelőre még más kategória.

Ebben a helyzetben nyilván a költséghatékonyság kulcsszerepet kap, hisz egy kényszer esetén minél kisebb kockázattal szeretnénk eredményt produkálni. Mi hisszük, hogy a talaj javításával és okszerű, kiegyensúlyozottságra törekvő tápanyagpótlási megoldásokkal sok zavaró tényező kizárható, a problémák és kockázatok száma csökkenthető.

Talajelőkészítés és tarlóbontás

A repceterület előkészítése nem a magágykészítéssel, hanem az elővetemény tarlójának megfelelő ápolásával kezdődik. A vízmegtartás miatt javasolt a kombájnok után az azonnali sekélyhántás, a területek zárása. A kapillárisok zárásával a felfelé áramló nedvesség a távozás helyett kicsapódik a megtört talajrétegen, és ideális környezetet teremt a gyommagvak és kipergett magok csírázásához, a dormanciájuk megszakításához. Az így bezöldülő területet kis idő múlva újra megjárhatjuk végrehajtva egy tarlóápolást, egy mechanikai gyomirtást.

A jelenlegi HMKÁ6 10 cm mély művelést enged, amely elégséges keverést biztosít a szármaradványok okszerű bontásához is.

A Phylazonit Tarlóbontó mellé érdemes Phylazonit Trichont is rakni, mert a trichoderma gomba segít a hosszú szénláncok bontásában, ezzel felgyorsítja a bomlási folyamatokat, egyúttal kiszorítja az ugyanerre törő, felszaporodni vágyó patogéneket. A bontáshoz, majd az induló repcének szükséges nitrogén alternatív biztosítására a Phylazonit Tarlóbontó Nitrogén Plusz is gazdaságosan alkalmazható, melyben a nitrogénkötő baktériumtörzsek végzik a felvehető nitrogén folyamatos előállítását.
A mikrobiológia által így egy tápanyagban gazdag, ám a Sclerotiniának, Macrophominának és atovábbi patogéneknek kedvezőtlen közeget kapunk.

Szerves anyagok fontossága

A szerves anyagok irányított bontásának további – méltánytalanul keveset emlegetett – előnye még, hogy a talaj szénkészletét is egyensúlyban tartja. Erre istállótrágya hiányában, költséges megoldások (városi zöldkomposzt, fazúzalék, pelletált termékek, aktív szén) felvállalása nélkül egyszerűen nincs más hatékony megoldás. Szükségszerű. Súlyos hibának gondolom a tarló nem mezőgazdasági, talajerő célú felhasználását, a bálákból hőerőművek által kinyert energiát.

A talaj humuszkészletét az időegység alatt a talajba jutó szerves anyag mennyisége és humuszosodásának, valamit a humusz ásványosodásának dinamikus egyensúlya határozza meg.

Ehhez az egyensúlyhoz kerülünk közelebb a tarló irányított kezelésével, az okszerű tarlóbontással. Minden egyes elégetett bála csökkenti a talaj szénkészletét, míg a réten felejtett elbomló bála helyén látványosan erősebb növényzet növekszik. Szénből vannak a növények cellulózláncai, a különböző szénhidrogénekhez kapcsolódnak a további építő tápelemek. Ráadásul a tápelemek szármaradványokban található aránya ideális, hisz azokat egy előzőleg már „ideálisra” felépített organikus környezetből nyerjük.

Tápanyagpótlási szempontok és lehetőségek

Általánosan elmondható, hogy a repce számára is nagyon fontos az építő szén jelenléte, és egyaránt fontos a nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium, a kén, a kalcium, a bór. Ezekre figyelve a következő tervet fogalmazhatjuk meg.
A feltárható makroelemek mennyisége egy 6 tonnás búza után hozzávetőleg 55 kg N, 35 kg P2O5, 90 kg K2O. Természetesen a mezo és a szintén nagyon fontos mikroelemek is visszakerülnek a tápanyag körforgásba. Ha csak a N mennyiségét vesszük, az is 2 mázsa pétisó hatóanyag szerves formában, ami nyilván hasznos lesz a növekvő repcének.

Minden okszerűen feltárt tápanyag csökkenti az aktuálisan szükséges inputanyagok mennyiségét, ráadásul nem egyszerre táródnak fel, hanem folyamatosan biztosítanak hozzáférhető tápanyagot a növény részére.

Az intenzív repcetermesztés gyakorlatában a 200 kg N hatóanyag sem sok, melyből őszre 40 kg kijuttatása javasolt. Foszforból 80-90 kg/ha, káliumból 90-110 kg/ha őszi kijuttatására olvastam a javaslatokat. Ez a mai kínálatból alaptrágyázással vagy starterekkel is könnyen megoldható. Viszont, ha a számokat összevetjük a tarlóból nyerhető makro elemekkel, akkor megfelelő talajélet mellett matematikailag szinte meg is vagyunk őszre a nitrogénnel és a káliummal, csak a foszfor pótlásáról kell gondoskodni.
A gyakorlatban ez nyilván nem ilyen egyszerű, de az jól érzékelhető, hogy a szükséges input mennyisége csökkenthető, ha a talajunk állapota jó, tápanyagszolgáltató képessége rendben van.

Ehhez még a magágy készítése előtt érdemes foglalkozni a terület kémhatásával. A legfontosabb makroelemek felvételi hatékonysága drasztikusan csökken a savanyú tartományban. A nitrogén és foszfor felvételében 50%-os veszteség mutatkozik az 5,5 és a 6,5 pH között. A repce kalcium igényét és a talaj állapotára rámutató talajvizsgálati eredményeket figyelembe véve pontosan meg lehet határozni a szükséges mésztermék fajtását, javasolt mennyiségét és a területre vonatkozó középhosszú távú stratégiát. Ez a termék a repce miatt biztosan tartalmaz majd kalcium-oxidot, mely nagyon gyorsan hozzáférhető kalcium forma. A jelentősen lesavanyodott talajokkal nem lehet azonnal csodát tenni, de a repce meghálálja, ha igyekszünk a számára kedvelt tartományba (ph 6-7) tolni a kémhatást megfelelő mésztermékkel, melyekből létezik kénes, magnéziumos kivitel is, ami igazodik a repce tápanyag igényéhez.

A magágy készítésekor vagy a vetéssel egy menetben ismét segítségül hívhatjuk a mikrobiológia készítményeinket. Szűk vetésforgó, vagy ismerten patogén problémás terület esetén a Phylazonit Rizo, normál esetben a feljebb említett hiányzó foszfor mennyiségének pótlására a Phylazonit Talajregeneráló Foszfor Plusz ajánlott a talaj oltásához. Ezekkel megerősíthető a Sclerotinia elleni védelem, illetve jelentős szerepük van a rendelkezésre álló kötött foszfor mobilizálásában, ezzel a gyökeresedés serkentésében, megerősítésében.

Lombtrágyázás és levélanalízis a repce optimális tápanyagellátása érdekében

Az őszi tápanyag utánpótlásnál érdemes még foglalkozni az általános kondíció javításával, a télállőság megerősítésével. Ehhez regulátorozáskor extra kén, bór és cink hozzáadásával az Energia Humin biztosít muníciót.

Tavaszra fordulva a nitrogén kiosztására több alkalmat használjunk. A vegetáció beindulásakor a szilárd formátum hatóanyagával csak bemosó (és nem elmosó) csapadék esetében számolhatunk. Itt már érdemes foglalkozni a kén pótlásával. Folyékony műtrágya (Nitrosol) esetén is a kénes változat legyen a preferált. Megfelelő kénes alternatíva hiányában a repce kén lombtrágyázása már ebben az időszakban is fontos.

A tervezett lombtrágyázás előtt levélanalízissel megállapítható, hogy a növénynek ebben a fenofázisában még mire van szüksége, ez jó lehetőség az okszerű beavatkozásra. Kiemelten fontos hiány esetén a K, P, Mg, Ca, B pótlása. Ezeket – akár egy növényvédelmi kezeléshez kapcsolva – lombtrágyázással Energia Humin kíséretében hatékonyan lehet a repce számára biztosítani.

A második adag nitrogén zöldbimbós állapotban kerülhet kijuttatásra. Itt már végképp fontos a bemosó csapadék. Ennek hiányában – ami sajnos jellemző – a N túlsúlyos lombtrágyákra hagyatkozhatunk. Az Energia Plusz biztosítja a kiegyensúlyozottságot, a szükséges kén, magnézium, nitrogén felvételét. A virágzás előtt a hozzáadott bór szinte kötelező.

Az aratás után ne feledkezzünk meg a tarló kezeléséről, hisz a következő kultúra és a pénztárcánk is örömmel fogadja a 4 tonnás repce után maradó 70 kg N, 35 kg P2O5, 105 kg K2O hatóanyagot.

Az írásomnak csak töredéke foglalkozik a tavasszal. Azt gondolom, repcében a fontos dolgok ősszel történnek. A megfelelő őszi odafigyeléssel és technológiával a növényt segíthetjük a pozitív döntésekben, hogy minél több termésképző képletet, elágazást determináljon. Így egy nagyon fegyelmezett növényvédelem mellett már csak a kötelezőt kell hozni tápanyagutánpótlásban.

Tegyük ezt is okszerűen, adatok alapján, hatékony megoldásokkal, hogy ne tűnjenek el végleg az oly megragadó aranysárga repce méhlegelők a magyar tájakról.

Tóth Gábor
Somogy vármegyei szak­tanácsadó

Még csak pár hónap telt el az évből és a Phylazonitot gyártó és forgalmazó Agrova Kft. már több rangos szakmai és innovációs elismerést zsebelhetett be. Úgy tűnik a vállalatnál nincs megállás, mert a szakmai díjak mellett, most új kitüntetésben részesült, ami ezúttal a megbízhatóság és a pénzügyi stabilitás garanciáját szavatolja.

A Dun & Bradstreet Tanúsítvány alapja a Dun & Bradstreet minősítése, mely nemzetközi szinten hosszú évtizedek óta minősíti a cégeket megbízhatóságuk alapján. Minősítéseik AAA, AA és A jelzéssel kerülnek kiállításra, amelyek jelzik a cégek stabilitását és azt, hogy az ilyen jelzéssel rendelkező vállalkozás pénzügyileg stabil. Az objektív cégminősítés szigorúan szakmai szempontok alapján történik, amivel a Phylazonit immáron több, mint 8 éve büszkélkedhet és ezzel a legjobbak között szerepelhet.

Ez a megtiszteltetés nemcsak egy múltbeli eredményt jelent, hanem folyamatos elkötelezettséget és kitartást az üzleti kapcsolatok, a partneri hozzáállás és a kiválóság terén.

A Phylazonit nem csupán egy vállalat, hanem egy olyan csapat, melynek tagjai minden nap azon dolgoznak, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez és az eredményesebb gazdálkodáshoz hozzájáruljanak. A minősítés nem csak a kitüntetett cégnek, hanem partnereinek is biztonságot nyújt, hiszen a megbízhatóság mellett megfelelő üzleti magatartást, felelősségvállalást és elkötelezettséget is jelent.

„Ez az érdem nem csupán egy díszes oklevél az irodánkban, hanem egy olyan elismerés, amely megerősíti és igazolja számunkra, hogy a kitartó munkánk melletti odaadásunkkal, megérdemelten állunk az üzleti világ stabilitását és megbízhatóságát tükröző felsőbb kategóriában. Nem véletlen, hogy nálunk nem csak a munkaerő, de a partneri fluktuáció is alacsony, mert számunkra az együttműködés többet jelent egy üzleti kapcsolatnál. Számunkra az együttműködés alapkövei a felelősség, segítség, támogatás és a kölcsönös bizalom, amelyek a mai felfordult világban valódi értéket hordoznak magukban.” – mondta el Vajda Péter a Phylazonit ügyvezetője.

Vajda Péter szavai rámutatnak arra, hogy a Phylazonit számára az üzleti kapcsolatok sokkal többet jelentenek egyszerű „tranzakcióknál”. A vállalat által képviselt értékek nem csak egy üzleti környezetben, hanem az egész társadalomban nagy jelentőséggel bírnak, ami arra is példa, hogyan lehet a közösségi értékek és az üzleti célok harmonikus egyensúlyát a legeredményesebben összehangolni.

2024. május 31-én került megrendezésre a Magyar Talajtani Társaság „Magyarországi cégek összefogása talajainkért” című sajtótájékoztatója, amely keretében sor került a Társaság támogatói szerződéseinek ünnepélyes aláírására. Az esemény helyszínéül a tavalyi évhez hasonlóan a Miskolci Egyetem szolgált, ahol a rendezvény rangját és fontosságát a házigazda intézmény képviseletében Prof. Dr. Mucsi Gábor, a Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar dékánja, valamint Prof. Dr. Dobos Endre, az MTT elnöke emelte.

A Magyar Talajtani Társaság legfontosabb célkitűzése a magyarországi talajok védelme, állapotának javítása, melynek eszköze az oktatás, a társadalom talajtani ismereteinek, talajtudatosságának erősítése a gazdálkodás és a talajhasználat jó gyakorlatainak terjesztése és a tudomány eredményeinek beillesztése a gyakorlatba.

Ez utóbbi cél eléréséhez szükséges a piaci szereplők bevonása a társadalom minél szélesebb körű eléréséhez.

Az ünnepélyes aláíráson Dr. László Péter, az MTT elnökhelyettese szólította a támogató agrárcégek képviselőit támogatói szándéknyilatkozataik aláírására, így biztosítva elkötelezettségüket a talajaink védelme és megóvása mellett. A rendezvényen Varga Sándor, a Phylazonit Szakmai vezetője is részt vett, aki nagy megtiszteltetésként Prof. Dr. Dobos Endrétől vehette át az együttműködésről szóló plakettet.

Varga Sándor és Prof. Dr. Dobos Endre

„Nagy öröm számunkra, hogy a Phylazonit részt vehet ebben az együttműködésben. A talajaink védelme és fenntarthatósága közös ügyünk, és hiszünk abban, hogy közös erővel nagy eredményeket érhetünk el.” – nyilatkozta Varga Sándor szakmai vezető.

Az esemény kiemelte a mezőgazdaság és a tudományos szféra közötti szoros együttműködés fontosságát, amely elengedhetetlen a fenntartható talajgazdálkodás érdekében. A Magyar Talajtani Társaság célja, hogy a jövőben is támogassa és ösztönözze az ilyen típusú együttműködéseket, hiszen csak közös erőfeszítéssel biztosíthatjuk a talajaink hosszú távú egészségét és termékenységét.

A Phylazonit elkötelezettsége és szakértelme újabb lépés a fenntartható mezőgazdaság irányába, és bíznak benne, hogy az együttműködés révén jelentős eredményeket érhetnek el a talajvédelem terén.

Az esemény sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az összefogás szelleme, amely minden résztvevő cég és intézmény között megvalósult. A rendezvény zárásaként a résztvevők közösen ünnepelték az új együttműködés kezdetét, amely reményeik szerint hosszú távon is sikeres és eredményes lesz.

A Portfolio Csoport AgroFuture konferenciája egyedülálló módon, tematikus formában foglalja össze a hazai agrárgazdaság fenntarthatósági követelményeit és innovációs lehetőségeit. A konferencia ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az új kihívásokat bemutassa az agrárium szereplőinek, és ezzel szerepet vállaljon abban, hogy meg tudjanak felelni az egyre markánsabbá váló fenntarthatósági kritériumoknak. Ez ma már komoly támogatáshoz jutási kérdés is, hiszen az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások mind nagyobb hányadát köti környezetvédelmi és fenntarthatósági követelmények teljesítéséhez, ezért a konferencia részletesen kitér arra is, hogy a gazdálkodók miként férhetnek hozzá a legtöbb forráshoz az új feltételek között.

A rendezvény – másik kiemelt témaként – azokat az innovációs trendeket, termékeket és technológiákat mutatja be, amelyeket versenyképességük növelése érdekében ismerniük és alkalmazniuk kell a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A modernizáció az agráriumban is olyan mértékben felgyorsult, hogy az innovációs változások nyomon követése az agrárvállalkozásktól is egyre komolyabb és gyorsabb tájékozódást követel meg. A konferencia arra törekszik, hogy a legnagyobb gazdasági haszonnal járó agrárinnovációs eredményeket bemutassa az ágazat szereplőinek, így sikeres gazdasági-üzleti tevékenységeik érdekében hozzájáruljon ahhoz, hogy az innovációs termékek és technológiák alkalmazhatóságában naprakészek legyenek és felhasználásukkal minél jobb gazdálkodási eredményeket érhessenek el.

Vajda Péter, a Phylazonit termékeket gyártó Agrova Kft. ügyvezetője a „Gazdatüntetési hullám Európában: mi lesz a sorsa a Green Deal-nek?” című kerekasztal résztvevőjeként osztja meg tapasztalatait az Agro-ökológiai Program legfontosabb változásairól, az agrár-környezetgazdálkodási és ökogazdálkodási pályázatokról.

A konferencia részletes programja és a jelentkezés ide kattintva érhető el.