Gyakran Ismétlődő Kérdések - Szómagyarázatok

Baktériumtrágya kisokos

Termelők kérdezik

A baktériumtrágya azért szükséges, mert a műtrágya korlátozott célt szolgál. Műtrágyázás során ipari úton előállított anyagokat juttatunk a talajba, amelyek egy vagy több, a növény számára szükséges tápelemet tartalmaznak. A műtrágyázás csupán a növény igényének kielégítése egyes tápelemek tekintetében, nem pedig a talaj termékenységét elősegítő komplex biológiai folyamatok szabályozása. Ez már baktériumtrágya használatát igényli. Műtrágya használatával a terméseredmények jelentős növekedése érhető el, de csak akkor, ha azok hatóanyagai a növény számára felvehetőek. Ehhez oldószerre, szerves agyagokra és a mobilizáláshoz, feltáródáshoz mikrobiális közegre van szükség. Mindezt a baktériumtrágya képes biztosítani.

Az egyoldalú, illetve túlzott műtrágyázás a baktériumtrágya használata nélkül több negatív hatást is eredményezhet. A csupán néhány tápelemre kiterjedő műtrágyázási gyakorlatban  a növények hiányt szenvednek a nélkülözhetetlen egyéb tápelemekben. A talajban lévő tápanyagoknak csak egy része van olyan kémiai formában, amit a növény fel tud venni. A talajban a tápanyagok részben kötött, a növény számára nem előnyös formában, amolyan tápanyag-raktárkészletként vannak jelen. Amellett, hogy a mesterségesen bevitt tápanyagok egy része elillan, kimosódik, jelentős része a „raktárba” kerül. A növény számára közvetlenül felvehető formában a talaj teljes tápanyagmennyiségének kevesebb, mint 5%-a található. A raktárkészlet átalakítása tápanyag-fajtánként eltérő arányban valamilyen kémiai vagy biológiai mechanizmus során mehet végbe. A biológiai átalakulás pedig elsősorban a talajban élő baktériumok részvételével történik, amelyek mennyiségét és így a talajban felvehető tápanyagok arányát a talajoltás segítségével befolyásolni tudjuk. Íme, miért kell a baktériumtrágya a talajnak!

A mai magas műtrágyaárak mellett különös figyelmet érdemel, hogy a baktériumtrágya használatával a gyakorlatilag ingyenesen rendelkezésre álló tápanyagforrást hasznosítjuk. A Phylazonit baktériumtrágya további előnye, hogy felhasználási mennyiségét nem korlátozzák a nitrátérzékeny területekre vonatkozó mennyiségi megkötések.

 

A Phylazonit hatása ott kezdődik, ahol a hagyományos szerves trágya hatása véget ér. A szerves trágyák a tápanyag-gazdálkodás fontos eszközét jelentik azáltal, hogy a talaj humusztartalmát növelik, a talaj flóráját és faunáját szerves tápanyagokkal látják el, illetve egyúttal a növények mikroelem-trágyázását is elvégzik. Nem megfelelő bomlottság mellett azonban nem tartalmaznak elég mennyiségű tápelemet a növénynövekedés számára.

A tápelem-tartalmuk jelentős részének először mikrobiológiai folyamatokon keresztül ásványosodnia kell ahhoz, hogy a növények számára felvehetővé váljanak. Igaz ugyan, hogy baktériumokat a szerves trágyák is tartalmaznak, de igen elenyésző mértékben, ráadásul a tárolási körülmények miatt a talajba való bedolgozásig számuk tovább csökken.

A Phylazonittal kijuttatott nitrogénkötő baktériumok úgy növelik a szerves trágyák hasznosulását, hogy akár 300-350 kg műtrágyával egyenértékű nitrogén-hatóanyagot fixálnak a talajlevegőből, amellyel biztosítják a cellulózbontáshoz szükséges mennyiséget, emellett gyorsítják is a szerves trágyák hasznosulását.

 

A talajvédelemmel azért szükséges törődnünk, mert a napjainkban köztermesztésben lévő fajták genetikailag nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekből általában realizálunk.  A fajták termésátlaga így számottevően növelhető a megfelelő agrotechnika, talajvédelemre alkalmas készítmények alkalmazásával. A talajoltó baktériumok több biofaktort is termelnek, például a B-vitamin csoportot, amelyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtűrését is. A másik ilyen biofaktorcsoport a különböző növénynövekedésre ható hormonok csoportja. Ezek az anyagok – például az auxinok, citokininek és a gibberellinek – fokozzák a növények növekedéserélyét, és javítják az érési folyamatokat is. Ezek az anyagok hasznosak például keléskor, mivel segítségükkel gyorsabban nőnek a zsenge növények, így a kártevők támadása nehezebben érheti el azokat.

A Phylazonit használata talajlazító hatása miatt feltétlenül szükséges.

Az egészséges talajéletű területeken az önszabályozó képességgel rendelkező mikroorganizmusok közössége képes kompenzálni az időjárás, a kemikáliák és a művelési hibák okozta kedvezőtlen körülményeket, és helyreállhat a talaj biológiai egyensúlyi állapota. A legyengült, aktív mikrobiológiai sokszínűségét elvesztett, tömörödött, levegőtlen talaj azonban nem képes erre. Az intenzív növénytermesztés következtében egyre nagyobb mennyiségben termelődő növényi szármaradványok jó esetben tápanyagforrásként szolgálhatnának, de egy leromlott talajban csak évek alatt bomlanak le, eközben táptalajt szolgáltatnak különböző betegségeknek. Ezért kell talajlazító készítményeket igénybe venni.

A levegőtlen viszonyok között a talajban lezajló folyamatok közül az erjedés dominál, és toxikus anyagok halmozódnak fel. Háttérbe szorul a humuszképződés és a tápelemek felszabadulása.

Ha beforgatjuk a talajba a termésen kívül keletkező összes szármaradványt, és ezt megfelelően elbontjuk, akkor az nemcsak könnyen felvehető, tápanyagban gazdag, de kórokozókban és kártevőkben szegény környezetet biztosít a termesztett növényünk számára, hanem láthatóan morzsalékos szerkezetű lesz, jól vezeti és tárolja a szükséges vizet.

 

 

A Phylazonit baktériumtrágya olyan előnyöket biztosít, amelyeket a hagyományos módszerek használata nem képes garantálni:

  1. Nagyobb kiterjedésű gyökérzet, ami több tápanyagot tud így szállítani.

  2. Erősebb szár, ami jobban ellenáll az időjárásnak.

  3. Nagyobb, stabilabb föld feletti részek, erősebb színezetű levélállomány.

  4. Javul a növények vízgazdálkodása (szárazságot, esőzést jobban túlélik a kálium miatt).

  5. Egészségesebb, ellenállóbb, egységes növények fejlődnek.

  6. Mennyiségi és minőségi növekedés a betakarításnál.

  7. Gazdaságosabb termelési eredmények mutathatóak ki, a bevétel növekszik.

  8. Javul a talaj szerkezete, valamint humusztartalma, állaga, hő- és vízgazdálkodása is.

  9. A műtrágya talajsavanyító hatását csökkenti.

  10. Környezetkímélő, sőt környezetépítő megoldást eredményez.

  11. A Phylazonit használata nem jelent pluszmunkát a termelőnek.

  12. A termelési költség csökken.

  13. A kijuttatás sem okoz problémát: az elektromos pumpával ellátott szóró szerkezet előnye: nincs külön kijuttatási költség, hiszen egy menetben oldódik meg a kijuttatás és a bedolgozás.

Phylazonit baktériumtárgya szükséges ahhoz is, hogy további megtakarításokat érjünk el, mint például:

  1. akár 5-15% közötti többlettermés

  2. további 200-400 Ft/q megtakarítás a szárítási költségen (2-4%-kal alacsonyabb víztartalom, nem kell deszikálni a növényt)

  3. üzemanyag megtakarítás a lazább talajszerkezet miatt (humusztartalom növekedés)

  4. időmegtakarítás a korábbi beérés miatt

  5. kevesebb vegyszer-felhasználás (egészségesebbek a növények)

  6. nagyobb ellenálló-képesség az élősködőkkel szemben

  7. munkaerő-megtakarítás

Használja nyugodtan azt, amit eddig használt! Semmit sem kell másképp csinálnia, és a Phylazonit baktériumtrágya előnyeit máris élvezheti.

 

 

A napfényen és az oxigénen kívül mindössze 2 dolog kell ahhoz, hogy jó termése legyen!

Dr. Kádár Imre tartam kísérleteinek szervesanyag visszapótlás nélküli parcellája néhány év elteltével műtrágya tápanyag visszapótlás ellenére radikális (nagymértékű) terméscsökkenést, vagyis talaj regressziót (visszafejlődést) mutatott. Számítások szerint, megfelelő nedvesség jelenléte esetén feltételezhető, hogy a talajba visszakerülő szénmennyiség (szármaradvány), egyenes arányban van a terméshozammal.

Nézzük meg az Országos Növényvédelmi- és Talajvédemi Központ 25 éves diagrammját!

Az Országos Növényvédelmi- és Talajvédemi Központ 25 éves diagrammja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Piros vonallal a kijuttatott N-műtrágya mennyiségét jelölték, a fekete vonal a talaj N-mérlegét ábrázolja, a zöld oszlopok pedig az átlagtermést mutatják.

Amint Ön is látja a fenti ábra egyértelműen megmutatja, hogy a kijuttatott műtrágya mennyisége nincs közvetlen hatással a termésátlagra.

Vagyis, ami a jó termés feltétele: a talaj nedvesség- és szervesanyag tartalma! Amíg a szárazabb időben az éltető esőért sajnos "csak imádkozhatunk", addig a talaj szervesanyag tartalmát igenis tudjuk növelni. A Phylazonit jelentős mértékű cellulózbontó képességének köszönhetően az évekkel korábbi szár- és gyökérmaradványokat értékes tápanyagokká alakítja. Valamint a baktériumok szerves savakat bocsátanak ki magukból, hogy a kötött állapotú ásványi anyagokat feloldják. A mikroorganizmusok által oldékonnyá tett tápanyagokat a növények is könnyebben veszik fel.

Kihasználni  – és sokáig használni – azt, ami már eleve ott van! Ehhez szükséges a talajvédelem.

Régen miért építkeztek vályogból? Mert már ott volt!!! És mert nem volt pénzük!

Vagyis a legolcsóbb, leggyorsabb és mellékesen a legjobb is volt! És ez még ma is így van.

Nincs és nem is lesz soha gazdaságosabb megoldás a tápanyag utánpótlására, mint a szármaradvány és az a rengeteg gyökértömeg, ami jelenleg is ott van! Csak megfelelően le kell bontani!

Európa szerte átlagban 1600-1800 kg/ha foszfor van kötött formában, és ebből mindössze 1-1,5 kg/ha van a talajban, ami a növény számára azonnal felvehető. Éppen ezért van szükség a foszformobilizáló baktériumokra, amik a kötött állapotú foszfort a növény számára azonnal felvehetővé teszik.

A Phylazonit 100 kg/ha körüli nitrogén hatóanyagot köt meg a levegőből, ami kb. 300 kg nitrogén műtrágyának felel meg. Továbbá 30-40 kg foszfort és egyéb ásványi anyagokat tárnak fel, amit a növény fel tud venni. A talajvédelemben rendkívül hasznos, hogy a szármaradványokat 4-8 hét alatt lebontják, amelyekből jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető tápanyagot produkálnak.

 
 

A Phylazonittal elérhető talajjavítás eredményei hozamban meghaladják a hagyományos eljárások eredményeit.

 

Tekintsünk a múltba egy kicsit: miért is volt sokáig a műtrágya mint tápanyag-utánpótlás elegendő?

Miért nem volt régebben szükség a baktériumtrágya készítményekkel biztosított talajjavításra?

Régebben nagy volt az állatállomány, és ennek köszönhetően több volt a szerves trágya is. Ez eleget tett a baktériumtrágyázás követelményeinek, hisz sok milliárdszámú baktériumot juttattak vele vissza a termőföldbe.

Ennek köszönhetően biztosított volt a talajélet, vagyis megfelelő számban voltak mikroorganizmusok (szabad szemmel nem látható élőlények) a termőföldekben. Nem volt szükség se Phylazonitra, se talajjavításra.

Az intenzív növénytermesztéssel egyidejűleg megjelent ipari tápsókat (műtrágyákat), a magas számban lévő mikroorganizmusok elődeink megfelelően tudták hasznosíttatni, és a hagyományos megoldások a növény számára megfelelő tápanyagként szolgáltak.

Sajnos ez ma már nem mondható el! Ezért kell külön gondot fordítanunk a talajjavításra, a baktériumtrágya használatára.

Mivel az intenzív műtrágyázásnak betudhatóan talajaink elszegényedtek, vagyis radikálisan (nagymértékben) csökkent a mikroorganizmusok száma a termőföldekben, hiába a nagyobb műtrágyadózis. Folyamatosan csökkennek a termésátlagok, és termőföldjeink savanyodásnak indultak. Ennek következtében jelentősen csökkent a kedvező baktériumok száma és ezáltal a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, valamint megnövekedett a káros nehézfémsók felvétele.

Mindebből kiderül, hogy vissza kell állítanunk az optimális (lehető legjobb) talajéletet, vagyis a megfelelő számú mikroorganizmust! Erre leginkább a talajjavításra szolgáló baktériumtrágya készítmények alkalmasak.

A napjaink mezőgazdaságával szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény a kemikáliák mennyiségének csökkentése. Ez nem csupán a növényvédő szerek felhasználásának csökkentését jelenti, hanem a műtrágya-felhasználás mérséklését is.

A Phylazonit baktériumtrágya ezért jelent megoldást a talajjavításban

A talaj, a növény és a talajlakó mikroorganizmusok között szoros kapcsolat van. A rendszer egyes elemei dinamikusan kapcsolódnak egymáshoz, kölcsönösen meghatározva az életfolyamatok aktivitását és részben a talaj fizikai állapotát is. A Phylazonit talajjavításra alkalmas hatásai ezeket az igényeket szolgálják.

Általános a kutatók azon véleménye, hogy a talajok mikroorganizmusokkal való injektálása fokozott figyelmet kell, hogy kapjon. Érveik mögé gazdasági, ökológiai és környezetvédelmi meggondolások tömegét sorakoztatják fel.

Bizonyított, hogy a gyökerek a megtermelt szerves anyag jelentős részét, egyes mérések szerint akár 35%-át is kiválasztják a rizoszférába (híd a növény és a talaj között). A kiválasztott szerves anyagok zöme szerves sav, főként almasav, illetve citromsav. A kiválasztott savak feladata a talaj nehezen oldódó tápanyagainak oldhatóvá, ezzel együtt a növényszámára felvehetővé tétele. A kiválasztott szerves anyag mennyiségét az általános talajviszonyok, így a talajélet határozza meg. Aktív talajélet esetén a mikroorganizmusok savkiválasztása is jelentős, ami tehermentesíti a kultúrnövényt. Az aktív talajélet esetén mért termésgyarapodás oka, hogy a növénynek kevesebb szerves anyagot kell a környezetbe juttatnia a tápanyagfelvétele érdekében.

A talajlakó mikroorganizmusok sűrűsége a gyökerek közelében sokkal nagyobb, mint attól távolabb. Ez mindenképpen a kölcsönös egymásrautaltságot bizonyítja. Egy gyökérszakaszon belül is jelentős eltérések vannak, de a csúcsi rész körül koncentrálódik a mikroorganizmusok többsége, annak okán, hogy bármely gyökér 1,5-2,0 cm-es csúcsi része az, amely a szerves anyagok többségét kiválasztja. A mikroorganizmusok a növény, ezen belül a gyökérzet növekedését több úton befolyásolják.

A legtöbb növénynövekedés-elősegítő baktériumnak jelentős a hormontermelése. Ez fokozza a gyökér tömegét, ezzel növeli a növény szárazságtűrését, de javítja a növény tápanyagellátását is azáltal, hogy a nagyobb gyökérzet jobban képes feltárni a talaj tápanyagkészletét.

Ez a Phylazonit által elérhető talajjavítás üzenete: a mai kor termelője fel kell figyeljen a baktériumtrágya fontosságára. Magyarán: ezt nem a műtrágyával szembeni konkurenciának kell tekinteni. A Phylazonit és az általa elérhető talajjavítás szószólói nem a műtrágya ellen kampányolnak. Éppen ezért nem is szabad a régebbi megoldással összehasonlítani, hisz a műtrágya baktériumtrágya nélkül csak félkarú óriás!

Ha építkezünk, ugye nem a tetőtől kezdjük építeni a házat, hisz ha nincsenek meg az alapok, akkor a műtrágyát hiába szórjuk ki, mert nagy része kimosódik a termőföldjeinkből, és nem lesz belőle tápanyag. Mivel nincsenek ott azok a parányi, szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek hasznosítani tudnák.

A Phylazonit baktériumtrágya és annak talajjavító hatása a ház alapja a fenti hasonlattal élve!

A természettel büntetlenül játszani nem lehet. A megfelelő számú mikroorganizmus nélkül a műtrágya nem képes hasznosulni. Éppen ezért, tisztelt termelő, Önnek is előbb a talajjavításról kell gondoskodnia a Phylazonittal!

Összegzés

A Phylazonit által elérhető talajjavítás azért szükséges, mert:

  • karbantartja a talajt;

  • szaporítja a jó mikroorganizmusokat, háttérbe szorítja a kedvezőtlen mikroorganizmusokat;

  • csökken a nehézfémsók felvétele;

  • növekszik a talaj tápanyag-szolgáltató képessége;

  • a talajszerkezet javul.

Míg a műtrágya önmagában:

  • savanyítja a talajt;

  • pusztítja a talajban lévő jó mikroorganizmusokat;

  • növeli a nehézfémsók felvételét;

  • csökken a talaj tápanyag-szolgáltató képessége;

  • talajszerkezet romlik.

Phylazonit baktériumtrágya nélkül is lehetséges gazdálkodni, de vele együtt jóval gazdaságosabban lehet. Miért?

„Az ember élősdi rendszertagként csak bizonyos szintig rabolhatja meg ezt a folyamatot anélkül, hogy az a teremtő fejlődés folyamatosságának megszakadásával meg ne bosszulná. Ezért ajánlom a gazdatársadalom figyelmébe a Phylazonit baktériumtrágyát, mely a gyökér- és szármaradványokat lebontva, a levegő nitrogénjét megkötve, értékes tápanyag-raktárat képez a talajban. Vitathatatlan a szerepe számos, a termés mennyiségét és minőségét meghatározó mikroelem (vas, cink stb.) mobilizálásában is.” (Dr. Nagy Bálint, az FM néhai Növényvédelmi Főosztályvezetője.)

Kádár Imre tartamkísérletei is bizonyították, hogy a növényi hulladék teljes letakarítása esetén a talaj aktív tápanyagellátó képessége és termékenysége a hetedik év körül radikálisan csökken. Ezt a káros hatást előzheti meg a Phylazonit baktériumtrágya használatával.

Mai mezőgazdaságunk növényi tápanyag-utánpótlásának kulcskérdése, hogy a termésátlagok nem követik a szokásosan számolt tápanyagmérleget. A fentiek magyarázatot adnak arra is, hogy miért a csapadékot és a talajban lévő szénkomplexum mennyiségét követi. A levegőből nyert nitrogén talajfiziológiai lekötésének sikeressége és hatékonysága is különösen a szén- és nitrogénarányon múlik. Vagyis a természetes talajfiziológiai tápanyag-ellátás  lesoványodik ott, ahol a talaj szerves energiatartalma lecsökken.

Ebben az évezredes evolúció által kialakított rendszerben nem felesleges a mag kihullása utáni szalma vagy szár sem. Az evolúció örök törvénye alapján ennek az a rendszerbe ágyazott rendeltetése, hogy energiaforrásul szolgáljon azon „rendszertagok” számára, amelyek a magban rejtőző utódjait táplálják.

Tehát ha nem használjuk ki a Phylazonit baktériumtrágya előnyeit, mindenképpen veszítünk. Veszítünk a termésátlagból, veszítünk a növény egészségéből, veszítünk a talaj szervesanyag-tartalmából, veszítünk a talaj hő- és vízgazdálkodó képességéből, és ezekből kifolyólag veszítünk a pénztárcánkból is.

Használjon Ön is termőföldjén Phylazonit baktériumtrágya készítményeket, hasznosítsa bátran a szármaradványokat.