Hírek

Hírek oldal
Phylazonittal a gabonafélék megdőlése ellen

Phylazonittal a gabonafélék megdőlése ellen

September 01,

Több mezőgazdasági termelő partnerünk is jelezte, hogy azokon a táblákon, amelyeket Phylazonit baktériumtrágyával kezeltek, kevésbé dőlt meg a gabona, mint másutt. Egy nagykőrösi gazda elmondta: a phylazonitos rozs hiába volt magasabb, mint a szomszéd táblában álló növények, „mégis szépen tartotta magát a tavaszi szélviharban”. Vajon minek tudható be ez a jelenség? – szakértőnk válaszol.

A megdőlés az esetek legnagyobb részében a nem harmonikus tápanyag-ellátásra vezethető vissza – tudjuk meg Szabó Istvántól, az Agrova Kft. szakmai vezetőjétől. „Ha a növény a kelleténél nagyobb mennyiségű nitrogént vesz fel, akkor felborulhat az egyensúly: növekszik a zöldtömeg, megnyúlnak a szártagok, és a növény vázszerkezete ezt nem képes követni. Ez ahhoz hasonló, mint amikor egy kamasz hirtelen növekedésnek indul, de a csontokba még nem tudott elegendő kalcium beépülni” – magyarázza a szakember, aki szerint ugyanilyen káros hatást kelthet a túlzott nitrogénellátás a növényben is. Fellazul a támasztószövetek szerkezete, ami miatt ráadásul nemcsak a növény tartása szenvedhet kárt, de fogékonyabbá válhat egyes fertőző betegségekre is. „A túlzott nitrogénellátás eredményeként megnövekedett zöldtömeget a lazább szerkezetű szárak normális körülmények között is csak nehezen képesek megtartani. Ha ilyenkor bekövetkezik egy súlyos vihar erős szélnyomással, nagyobb mennyiségű esővel, akkor a növény szinte bizonyosan megdől” – mondja szakértőnk.

Erősen megdöntötte az elmúlt hetek viharos időjárása a búzatáblákat
Erősen megdöntötte az elmúlt hetek viharos időjárása a búzatáblákat
Fotó: Balázs Attila / MTI

A támasztószövetek megszilárdításához szükséges káliumot a szántóföldi kultúrák általában az őszi alaptrágyában kapják meg, kisebb mennyiségben esetleg tavasszal, lombtrágya formájában. A növények azonban a legnagyobb mértékben ezt az alapelemet a gyökereiken keresztül tudják felvenni, így ha nem elegendő a vízellátottság, illetve nem megfelelő a talajélet, a talajszerkezet, akkor az ősszel kijuttatott kálium nem képes optimálisan hasznosulni. Ezzel szemben a nitrogéntrágya sok helyütt – éppen a száraz őszi-téli időjárás miatt – a talajban, vagy éppen a talajon maradt. Az átlagosnál csapadékosabb tavasz során az eső ezt hirtelen bemosta a gyökerekhez, így a növények egy hirtelen „nitrogén-sokkot” kaptak – és így megfelelő mennyiségű, hasznosítható kálium híján minden együtt állt a megdőléshez.

Különbség látható növénymagasságban, fenológiában (a kezelt mind kikalászolt) és gyökértömegben is
Különbség látható növénymagasságban, fenológiában (a kezelt mind kikalászolt) és gyökértömegben is.

Itt lép a képbe a Phylazonit baktériumtrágya. A talajoltás segítségével ugyanis olyan mikrobiális környezetet teremthetünk a talajban, amely segít feltárni a káliumot, és általában harmonikusabbá teszi a tápanyagellátást. „A Phylazonit önmagában természetesen nem képes elhárítani a rendkívüli viharok, mérsékelt égövi ciklonok hatásait. Ám a segítségével sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a megdőlésből eredő károkat, és szélsőséges időjárási körülmények között is biztonságosabbá tehetjük a termelést” – figyelmeztet Szabó István.

Vissza a bejegyzésekhez