Hírek

Hírek oldal
Sorközművelés Phylazonittal

Sorközművelés Phylazonittal

September 01,

Átlagos időjárású tavaszon a kapásnövények sorközművelését a kelést követő négy–öt hét után kezdjük el. Habár az idei tavasz a legkevésbé sem tekinthető átlagosnak, ez a munka lassacskán mindenütt aktuálissá válik. A magasabb hozam, a biztonságos és jövedelmező termelés érdekében a sorközművelés során juttassuk ki a Phylazonit baktériumtrágyát!

A szeszélyes tavaszi időjárásnak köszönhetően sok helyütt a szokásosnál korábban kezdték meg a gazdák a tavaszi kapásnövények vetését. Ugyanakkor az áprilisi hideg és a csapadékosra fordult idő miatt a kukorica vetése egy időre leállt. Ezzel együtt lassan immár mindenütt itt az ideje a napraforgó és a kukorica tavaszi sorközművelésének.

„A kapásnövények (pl. napraforgó, kukorica) meghálálják a sorközművelést, mivel annak gyomirtó hatása mellett a talaj felső rétegét is átszellőztetjük, és a kapillárisokat elvágva megakadályozzuk a mélyebb talajrétegek kiszáradását. Ilyenkor a felső 5–10 centiméteres rétegbe baktériumokat injektálva, azok a talaj legmelegebb és levegőben leggazdagabb rétegébe kerülnek. Ha nedvesség is rendelkezésre áll, akkor nagyon aktív talajéletet idéznek elő, ami jócskán ’megdobja’ a növények tápanyagkonyháját” – magyarázza cégünk, Magyarország első és vezető talajbaktériumát, a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft. szakmai vezetője.

A kukorica és a napraforgó állomány sorközművelő technológiai elemei között a gyomirtás alkalmával célszerű kijuttatni a Phylazonit készítményt. Szabó István azt tanácsolja, hogy leghatékonyabb, ha a sor mellett járó kapához vezetjük ki a Phylazonitot, mert ez így közvetlenül a kultúrnövényt táplálja. Fontos figyelmeztetés, hogy tőhöz permetezett rovarölő szerekkel (pl. Pyrinex) ne keverjük a Phylazonitot! Egyúttal a baktériumtrágya hatékonyságának megőrzése érdekében természetesen ilyenkor is be kell tartani a talajoltó kultúra tárolási és keverési szabályait: klóros, szellőztetés nélküli csapvízzel ne keverjük, kerüljük az oxigéntől elzárt tárolást, a magas hőmérsékletet és a közvetlen, sugárzó napfényt.

Burgonya és olajtök kultúrákban a kijuttatást a bakhátolásnál célszerű elvégezni.
A stuttgarti, a szegedi és a debreceni egyetemen végzett vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a szakszerűen kijuttatott Phylazonit baktériumtrágya jelentős mennyiségű nitrogén hatóanyagot képes megkötni a levegőből (irodalmi adatok szerint optimális esetben ez akár 70–100 kg is lehet, valamint 30–40 kg foszfort, káliumot és sok egyéb ásványi anyagot tárhat fel a talajból). Mindezen túlmenően a talajoltással nem kezelt területekhez képest 4–8 héttel hamarabb bomlanak le a szármaradványok. Az élénk talajélet kedvező hatásainak köszönhetően a növények életerősebbek, dúsabbak, bokrosabbak, a gyökerük mélyrehatóbb és szerteágazók, aminek az eredményeként jobban ellenállnak az aszály okozta stresszhatásnak, és akár 10–40 százalékkal magasabb hozamot képesek megtermelni. Ezt a kutatóintézetek kísérletei mellett sok száz hazai és külföldi termelő több ezer hektáron, sok éven át megszerzett tapasztalatai támasztják alá.

Vissza a bejegyzésekhez