Hírek

Hírek oldal
Búzában és csicsókában is Phylazonittal

Búzában és csicsókában is Phylazonittal

September 07,

A hazánkban méltatlanul mellőzött haszonnövény, a csicsóka szántóföldi termesztése vonzotta a mezőgazdasághoz Magyar Attilát. A Tolna megyei Nak község határában gazdálkodó partnerünk már két éve sikerrel alkalmazza kukoricában és búzában a Phylazonit CB-t tarlóbontásra. Az idei szezonban először juttatott ki a csicsóka vetőágyába Phylazonit MC-t, és noha messze még a betakarítás, már most látszik, hogy ebben a kultúrában is van helye a talajoltásnak.

Éppen Tolna és Somogy megye határán, de még a tolnai oldalon, Dombóvártól nem messze fekszik Nak. E kicsiny dunántúli község környékén, összesen 34 hektáron gazdálkodik Magyar Attila. A teljes vetésterület több mint harmadán, 12,5 hektáron termeszt csicsókát, és ezzel, e növényt illetően, Magyarország legnagyobb szántóföldi termelői közé tartozik. „Semmiféle mezőgazdasági végzettségem nincs, de hat-hét éve felfedeztem a csicsókát, ezt a rendkívül értékes, nálunk mégis alig ismert és méltatlanul keveset használt haszonnövényt. Már eldöntöttem, hogy növénytermesztéssel fogok foglalkozni, de nem találtam azt, amelyikre az időmet és az energiáimat legszívesebben fordítottam volna. Végül egy véletlen ’hozott össze’ a csicsókával” – eleveníti fel a kezdeteket a fiatal termelő.

Magyar Attila az internetről gyűjtött információk révén tudta meg, milyen rendkívül értékes tulajdonságokkal rendelkezik ez a növény. A csicsóka a napraforgó közeli rokona, ám nem a magjáért, hanem földalatti módosult, megvastagodott szárképletéért – a köznyelvben gumójáért – termesztik. Ezek a gumók – amelyek a csicsóka gazdasági termését adják – különösen gazdagok az inulin nevű, vízoldékony rostanyagban. Ez az emberi emésztőcsatornában prebiotikumként viselkedik, elősegíti a „jó bélbaktériumok” szaporodását, s emellett a csicsókában található összetevők szinte a teljes emberi anyagcserére egyensúlyozó hatással vannak. Ez az oka annak, hogy ez a növény a modern táplálkozásban egyre nagyobb szerepet kap.

A csicsóka kiemelkedő egészségi hatásai miatt döntöttem a termesztése mellett. Mindent az alapoktól kellett megtanulnom, hiszen nem voltam szakember. Vásároltam néhány mázsányi szaporítóanyagot, amit a tanultak szerint elvetettem, és ezzel belevágtam a szántóföldi csicsókatermesztésbe” – emlékezik a kezdetekre Magyar Attila. Az első termést négy esztendővel ezelőtt takarította be, és szinte azonnal a tovább-feldolgozáson kezdett gondolkodni. Azóta például sütőipari partnerek számára kínál csicsóka-adalékot, és jelenleg a német és osztrák piacon régóta ismert csicsókapálinka előállítását tervezik. A termés nagy részét természetesen gumó formájában értékesítik, részben közvetlenül a fogyasztóknak, de több nagy áruházlánccal és multinacionális kereskedő céggel is kapcsolatban állnak. A csicsóka termesztéstechnológiája a burgonyáéhoz hasonlít. Gumó formájában vetik, de Magyar Attila nem a bakhátas művelési módot választotta. „A bakhát hiánya miatt nehézkes lehet a betakarítás, sok gumó maradhat a talajban. Mivel mi vegyszeres növényvédelmet nem alkalmazunk, ezért a kapálásra különösen nagy gondot kell fordítani” – magyarázza a gazda. Amint megtudjuk, Tolna megyének ezen a vidékén a középkötött talaj a jellemző, ezért a betakarításnál az általuk használt burgonyafelszedő gép a gumóval együtt nagyon sok földet, rögöt is fölvesz. „Ez nagyon megnehezíti a betakarítást, megdrágítja a szállítást, illetve a termény válogatását, tisztítását. Ezért döntöttem a Phylazonit alkalmazása mellett, amitől hosszabb távon, néhány év alatt a talajszerkezet jelentős mértékű javulását várom. Az idén tavasszal használtam először talajoltást a csicsókában: a vetőágyba juttattam ki Phylazonit MC-t, amit rögtön a talajba dolgoztam szántóföldi kombinátorral” – mondja Magyar Attila.

A talajszerkezet javulásának mértéke majd a késő ősszel kezdődő betakarításnál lesz igazán érezhető, ám a gazda elmondja, hogy a tápanyagfeltárás terén már most, a szezon közepén is érzékelhető a kedvező hatás. „A növények magasabbak, nagyobb a zöldtömegük, üdébbek, életerősebbek, mint korábban, ami a változatlan tápanyag-utánpótlás mellett egyértelműen a Phylazonit tápanyagfeltáró hatásának tulajdonítható” – vélekedik a tolnai gazdálkodó.

Magyar Attila kukoricában és búzában már két éve használ Phylazonit CB talajoltóanyagot a tarlómaradványok bontásának elősegítésére. „Ősszel, a vetés előtt juttattunk ki a területre 20 l/ha Phylazonit CB-t. Mindent elmond az idén az őszi búzában produkált termésátlag: Soissons fajtát vetettünk, és az egyik táblán 8,4 tonna/hektár, a másikon 7,7 tonna/ha termést sikerült betakarítanunk. Ebben a régióban a fajtabúzák körén belül ez rekord! Ettől a búzától papírforma szerint takarmány minőséget vártunk, de végül euro minőséget produkált” – tudjuk meg a termelőtől. (Ehhez az eredményhez a talajoltás mellett ősszel 100 kg/ha 10:52-es KP műtrágyát juttattak ki, majd a tavaszi első fejtrágyaként 230 kg/ha pétisót, később pedig 10 l/ha Azospeed lombtrágyát kapott az állomány. Második fejtrágyaként 150 kg/ha pétisót, és újabb 15 l/ha lombtrágyát juttattak ki a területre.)

A kedvező tapasztalatok nyomán Magyar Attila az idén is a technológiába illeszti a phylazonitos tarlóbontást. „A búza termőterületen már elvégeztük a gyomirtós kezelést, és néhány hét múlva kezdjük a tarló elmunkálását, a Phylazonit CB kijuttatásával” – fejezi be magyar Attila.

Vissza a bejegyzésekhez