Hírek

Hírek oldal
A talajoltás hatásai – mennyi marad a zsebben?

A talajoltás hatásai – mennyi marad a zsebben?

September 07,

Kísérletek egész sorát végezték már annak kiderítésére, hogy milyen kedvező hatást gyakorol a talajra a Phylazonit. Tudjuk, hogy a talajoltással kijuttatott mikrobák miként tárják fel a tápanyagokat, s azok hasznosulása mennyit lendít a növények fejlődésén, s a hozamokon. De vajon milyen jótékony hatást gyakorol a talajoltás a gazda pénztárcájára? A következőkben leírt két szántóföldi kísérlet eredményei révén, feketén-fehéren kiderül, mennyi marad a zsebben, ha szakszerűen alkalmazzuk a Phylazonit talajoltóanyagot!

A Fejér megyei Enyingi Agrár Zrt.-ben, Sziládi József szakmai vezetésével szántóföldi kísérletet állítottak be. A vizsgálatba 2013-ban öt darab, egyenként 50 hektáros táblát vontak be, amelyeken az agrotechnika, a tápanyagpótlás és a növényvédelem azonos volt, ám az egyiket Phylazonit talajoltóanyaggal is kezelték.

A területre cukorrépa elővetemény után tavasszal kukoricát vetettek. Ezeken a táblákon nem végeztek semmiféle őszi talajmunkát, és műtrágyát sem kapott a terület, ugyanis a tél során itt állt prizmákban eltárolva az előző évi cukorrépatermés. A tavalyi tavasz a márciusi havazás miatt elég kellemetlenül indult, csak komoly késéssel, sietve tudtak hozzálátni a vetés előkészületeihez. Vélhetően emiatt tértek el a megszokott technológiától: a teljes területre kiszórtak 300 kg/ha karbamidot, majd ezen felül az egyik táblában Phylazonit MC-t juttattak ki, és magágykészítés után rögtön elvetették a kukoricát. A betakarítás után a kombájn „mondta meg az eredményt”: a talajoltással kezelt területen hektáronként átlagosan 300 kilogrammal több volt a termés, mint a kezeletlen táblákon.

A kukorica után, tavaly ősszel búzát vetettek a területre. A gazdaság gyakorlatának megfelelően a táblákból tél végén talajmintákat vettek, amelyeket akkreditált talajtani laboratóriumban bevizsgáltattak. A mérések eredményei meglepték a gazdaság szakembereit. Mint a laboratórium jegyzőkönyvéből kiderült, a 6,5 tonna/hektárosra „beállított” hozam eléréséhez a Phylazonittal kezelt 50 hektáros táblán fejtrágyaként átlagosan 40 kilogrammal kevesebb nitrogén-hatóanyag kijuttatását javasolták, mint a kezeletlen területeken.

„Az előző évi, 300 kg/ha kukorica többlettermésből, valamint a műtrágya-megtakarításból a gazdának összesen egymillió-kétszáztizenötezer forint többletbevétele volt (46 Ft/kg átvételi árral számolva). A búza még aratásra vár, annak hozamát egyelőre nem ismerjük, de szinte bizonyos, hogy a kezelt területen az eddig elmondottakon túl még a többlettermés is plusz pénzt hozhat a gazdaság számára” – mondja a régióban dolgozó tanácsadónk, Kovács Zsolt, aki a kísérletet mindvégig figyelemmel kísérte.

A szintén Fejér megyében működő Szabadegyházi Agrár Zrt. területén tavaly ugyancsak kísérletbe fogott partnerünk. A Trexler Ferenc növénytermesztési vezető felügyelete alatt elvégzett vizsgálat során arra keresték a választ, hogy kukoricában – azonos talaj, fajta és agrotechnika mellett – miként változnak a termésátlagok, ha a kísérleti területen felére csökkentik a műtrágyaadagot, s ugyanakkor Phylazonit talajoltást végeznek. A forintra váltott eredmények magukért beszélnek. Fontos tudni, hogy itt nem két darab (kezelt, illetve kezeletlen) parcella vett részt a kísérletben, hanem összesen féltucatnyi különálló tábla, Aba, Szabadegyháza és Seregélyes települések határában. E táblák egyik felét kezelték talajoltással, a másik felét nem. Ezek átlagát látjuk most, a kísérlet eredményeiben, ami lényegesen átfogóbb képet ad, mint a leggyakoribb, kétparcellás kísérletek.

A 175,44 hektáros kontroll területre 400 kg/ha MASH27% műtrágyát juttattak ki, míg a 175 hektáros kísérleti tábla ennek felét, 200 kilogrammot kapott, de a magágyba bedolgoztak Phylazonit MC talajoltóanyagot is. A kezeletlen terület termésátlaga 8,13 tonna volt hektáronként, míg a talajoltással kezelt tábláról 8,484 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként. „A különbség tehát több mint 350 kilogramm volt hektáronként a Phylazonit javára, ráadásul ehhez az eredményhez fele annyi műtrágyára volt szükség! Mindent egybevetve, ezen a 175 hektáros kísérleti területen összesen 3 910 000 forint többletbevétel került a gazda zsebébe, mint a kezeletlen táblán” – avat be a kísérlet végeredményébe Kovács Zsolt.

A kísérletek eredményei azt igazolják, hogy mindkét megoldás forintban kifejezhető eredményt hozhat. A gazda, illetve a növénytermesztési vezető minden esetben maga döntheti el, hogy a Phylazonit alkalmazása mellett csökkenti-e a műtrágyaadagot, vagy megtartja a megszokott dózisokat. „A megalapozott döntés érdekében ugyanakkor érdemes talajvizsgálatot is végeztetni, akkreditált szakintézményi laboratóriumban. Így pontosan kiderül, hogy a megcélzott terméseredmény eléréséhez mennyi tápanyag hiányzik a talajból. Ha ezt szükségesnek látják partnereink, ebben is szívesen segítünk. Amennyiben pedig bizonytalanok a döntésben, illetve további kérdéseik vannak, forduljanak bizalommal a területükön dolgozó tanácsadó kollégáinkhoz” – javasolja Kovács Zsolt.

Vissza a bejegyzésekhez