Hírek

Hírek oldal
„Ez itt nem a Hajdúsági-löszhát...”

„Ez itt nem a Hajdúsági-löszhát...”

September 07,

A Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorján gazdálkodó partnerünk hat éve ismerkedett meg a Phylazonittal. A Mosoni-síkság változatos, és éppenséggel nem mindig „gazdabarát” talajviszonyai közepette ma már el sem tudja képzelni nélküle a növénytermesztést.

A munkagép vezetőfülkéjében ült Horváth Béla jánossomorjai gazda, amikor először hívtuk telefonon. Arra kért, beszéljünk inkább másnap reggel, mert rengeteg a dolga. Nagy vihart várnak estére, és előtte menteni kell minden menthetőt, biztonságos helyre szállítják a gépeket, eszközöket...

Vihar után

„Lecsapott a vihar az este?” – kérdeztük kora reggel Horváth Bélát. A gazda kissé fáradt hangon válaszolt: „Sajnos bejött, ahogy vártuk. Tegnap tizenegy óra alatt 90 milliméter csapadék hullott a környéken!” – válaszolt, s amint kiderült, bizony károkat is okozott az ítéletidő. Pincéket, garázsokat öntött el az eső a faluban, de a földeken egyelőre nem tapasztaltak komolyabb viharkárt: „Tegnap inkább a belső területeken mentettük, amit lehetett.

Bolond itt az időjárás is, és egyre csak bolondabb. Ha jönnek a felhők, akkor abból vagy felhőszakadás lesz, vagy semmi. Egyik alkalommal lehullik egyszerre minden, máskor meg elvonul a Duna felé. Télen nincs csapadék, ha meg hideg van, akkor rögtön mínusz húsz fok tör ránk. A nyári hőségnapok száma pedig újabban már eléri a húsz-huszonötöt is... Egyre szélsőségesebb az időjárás” – mondja. A Mosoni-síkságon évente átlagosan 550–600 milliméter csapadékot mérnek, csak az a baj, hogy ez általában nem akkor jön, amikor kéne. „Ezért döntöttem úgy, hogy belevágok, és öntözőgépet veszek. E nélkül minden kiég a nyári forróságban, az esőre meg nem számíthatok, hiszen sohasem akkor érkezik, amikor szükség lenne rá” – indokolta a döntését.

Ami a talajviszonyokat illeti, meglehetősen változatos körülményekről számolt be a gazda. Az ötvenes években lecsapolt hansági mocsárvidék örökségeként az egyik helyen agyagos, már-már kotús a föld, hajlamos a belvízre, míg másutt a folyami hordalékra települt termőrétegről az altalaj azonnal elvezeti a nedvességet. Vannak területek, ahol az egykor itt kanyargó folyamágak nyomán a homok maradt meg, de van, ahol gazdag feketeföld található. „Akár egyetlen táblán belül is eltérőek lehetnek a talajviszonyok, ami nem teszi egyszerűvé a gazdálkodást. Ez itt nem a Hajdúsági-löszhát” – magyarázta.

„Az idő múlik fölöttünk”

Horváth Béla ötven hektáron gazdálkodik, mint regisztrált családi gazdálkodó. Két fiával és feleségével együtt működtetik a gazdaságot, a 40 és 36 éves fiúk mindig beugranak, ha a szükség úgy hozza, a munka dandárját együtt végzi a család. „Mióta az eszemet tudom, gazdálkodom. Egy közeli, hansági faluban születtem, gyerekként már a földeken, a gazdaságban dolgoztam. Mezőgazdasági gépszerelőnek tanultam, állami gazdaságnál, majd egy környékbeli téeszben dolgoztam” – mesélt a kezdetekről. A most 62 éves termelő a kilencvenes években, kárpótlás útján jutott földtulajdonhoz, azóta önállóan gazdálkodik. Először őstermelő volt, később vállalkozóként – a gazdálkodás mellett – vendéglátással is próbálkozott. „Az idő múlik fölöttünk, ezért ma már csak gazdálkodunk, meg aztán, a vendéglátós szakmában is egyre csak nehezebb a megélhetés.”

Horváth Béla családi gazdaságában a búza, a napraforgó és a kukorica a fő növény. „Korábban cukorrépát is termesztettünk, de a cukorgyár megszűnésével ennek befellegzett. Most a hibridkukorica vetőmag termelésével is foglalkozunk, és párezer négyzetméteren virágvetőmagot is termelünk...” – és itt egy pillanatra elakadt a beszélgetés. Mint mondja, nem szívesen panaszkodik, de a hibrid vetőmagtermesztés egyik speciális, helyi nehézségét nem hagyhatja szó nélkül. Arról van szó, hogy a környéken jó kétezer hektár szántóföld osztrák gazdálkodók kezén van, akik nem mindig vesznek tudomást a szomszéd területeken dolgozó magyar gazdák érdekeiről. Arra is volt példa, hogy az előzetes megállapodással ellentétben, a hibrid kukoricájának apasorával szomszédos területre ugyancsak kukoricát vetett az osztrák. Hosszas huzavona és rengeteg, meddő utánajárás után végül Horváth Béla a saját földjén volt kénytelen kitárcsázni a védőtávolságnak megfelelő területet. „Növekedni nem nagyon tudunk, mert földterületet itt már lehetetlen szerezni, a földbérleti díjak pedig olyan magasak, hogy azt mi képtelenek lennénk kitermelni. Azon gazdálkodunk, ami van” – mondta a gazda.

No de beszéljünk vidámabb dolgokról is! – fordított a beszélgetés menetén Horváth Béla. Amint mesélte, jó hat esztendővel ezelőtt ismerkedett meg a Phylazonittal. Miután először hallott róla, igyekezett minden lehetséges forrásból információhoz jutni a talajoltásról, majd a saját földjein is kipróbálta ezt a haladó módszert. „Elégedett vagyok az eredményekkel, úgyhogy az elmúlt években már a növénytermesztési technológiánk alapvető részeként tekintünk rá. A mi megoldásunkkal a korábbinál jóval kevesebb műtrágya felhasználása mellett is képesek vagyunk az elvárásainknak megfelelő termésátlagokat produkálni. Tudni kell, hogy a jánossomorjai régiót nitrát-érzékeny területté nyilvánították, ezért a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazása eleve korlátokba ütközik, ráadásul az áruk is egyre magasabb. Ezért számunkra különösen kedvező a Phylazonit azon tulajdonsága, hogy segít feltárni a talaj meglévő tápanyagtartalmát” – magyarázta Horváth Béla.

Talajoltás, tarlóbontás

A jánossomorjai gazda a Phylazonit MC talajoltást és a CB-vel történő tarlóbontást egyaránt alkalmazza a földjein. „A betakarításnál a melléktermékeket kint hagyjuk a földeken, és ha csak lehet, használjuk a Phylazonit CB-t a tarlóbontáshoz. Aztán, legtöbbször a vetéssel egy menetben, máskor pedig a vetés előtt MC-t juttatunk ki. Az idén az őszi árpa 4,8 tonnát hozott hektáronként, a búza pedig 4,5 tonnát termett. A búza ősszel 200 kg/ha komplex műtrágyát kapott, tavasszal kétszer fejtrágyáztunk, és kétszer ment ki Fitohorm, de ezen a területen sajnos a minőség nem volt a legjobb. Egy másik területre viszont egyetlen deka műtrágyát sem szórtunk ki, csak Phylazonitot, CB-t és MC-t, és itt malmi minőségű lett a búza!” – büszkélkedett Horváth Béla. A Phylazonit CB-t a tarlóbontáshoz a tárcsára felszerelt kijuttató szerkezettel adagolják a tarlóra. „A tarlóhántáskor általában azonnal a talajba juttatjuk a Phylazonitot. A csapadékosabb években grubberrel is tudunk dolgozni, ilyenkor a második menetben megy ki a Phylazonit. Több évtizedes tapasztalatom alapján mondhatom, hogy kifejezetten jót tesz a talajnak a tarlóbontás. Csökkennek a belvizes foltok, a szántáskor érezhetően könnyebben viszi a traktor az ekét, úgyhogy valamit biztosan csinálnak a földdel ezek a mikrobák... Tavaly az egyik táblába kukoricát vetettem, a szomszédba az osztrák ugyancsak. Akkor tavasszal a vetés előtt dolgoztam a talajba kultivátorral a Phylazonit MC-t. A szomszéd a hiper-szuper direktvető gépével elvetette a kukoricát, a földet telenyomta mindenféle műtrágyával, amit kintről hozott. Aztán az egész szépen lesült neki az augusztusi szárazságban, az enyém pedig ott virított mellette, a dűlőút másik oldalán!” – mondta mosolyogva.

Az egyik, mélyebb fekvésű táblát csak az idén tavasszal tudta felszántani a gazda – amint mondja, „akkor is elég nehezen”. Május közepén sikerült elvetni itt a napraforgót, s a vetéssel egy menetben Phylazonit MC-t juttatott ki a vetőgépre szerelt Phylazonit kijuttató szerkezettel. „Ez a napraforgó nagyon szép lett, sokat várunk tőle, pedig ez sem kapott műtrágyát” – újságolta. Ráadásul erre a táblára ősszel nem is tudtak rámenni géppel, ezért itt nem tudtak Phylazonit CB-t kijuttatni a tarlóbontáshoz, de a tavaszi talajoltásnak köszönhetően mégis megkapja a talajból a szükséges tápanyagokat az állomány. „Korábban is kísérleteztünk már ezzel, a belvizes területeken erre sajnos a kényszer is ráviszi az embert. Az előző évben előfordult, hogy a víz miatt csak május végén tudtam elvetni a kukoricát egy ilyen táblán, és sem ősszel az alaptrágyát, sem később a fejtrágyát nem tudtuk kijuttatni, úgyhogy csak a Phylazonit maradt. A végén mégis 3 tonna fölötti lett a termés, ami azok között a körülmények között több mint elfogadható” – emlékezett a gazda, hozzátéve: „Mindent egybevetve, nekem az a tapasztalatom, hogy a növények nagyon meghálálják a Phylazonitot. Ilyen bonyolult, és olykor nem éppen kedvező körülmények között nem is igen tudom elképzelni nélküle a kiszámítható és jövedelmező növénytermesztést.”

Vissza a bejegyzésekhez