Hírek

Hírek oldal
Tarlóbontás talajoltással

Tarlóbontás talajoltással

September 07,

Azokban a gazdaságokban, ahol a betakarítás után nem kerül istállótrágya a talajba, ott a bedolgozott szalma és a különböző szármaradványok jelentik az utóvetemény számára a legjelentősebb szervesanyag- és biológiai tápanyag-forrást. Ahhoz azonban, hogy ezek az anyagok hasznosulhassanak, egészséges, élénk talajéletre van szükség. Ezt biztosíthatjuk azáltal, hogy a tarlóbontáshoz segítségül hívjuk a Phylazonit baktériumtrágyában található mikroorganizmusokat.

Betakarítás után a Phylazonit segít a tarló tápanyagainak hasznosításában

Magyarországon a szarvasmarha-állomány az 1985-ös kétmillióról 2013-ra 758 ezerre csökkent. Az állatállomány szűkülése és a korszerű, zárt állattartási technológiák térhódítása miatt az állattenyésztési szektor istállótrágya-kibocsátása mára a töredékére csökkent. A szerves anyagok (istállótrágya, szármaradvány stb.) visszapótlása nélkül a talajok termőképessége fokozatosan csökken, és romlik a talajszerkezet is, hiszen a humuszképződés elképzelhetetlen szerves anyag nélkül. Ez a természetes talajerőforrás hiányzik a talajainkból – valahogyan pótolni kell, méghozzá hatékonyan! Ám ne feledjük: a tarlóban benne van mindaz a tápanyag, amit a növény fejlődése során a talajból felvett, és amit nem szállítottak el a terméssel!

A szerves anyagok visszapótlásának legkézenfekvőbb módja tehát: a tarlómaradványok talajba keverése. A tarlómaradványok lebontásában és a növények számára felvehető, szervetlen tápelemekké alakításában fontos szerepet játszanak a mikroszervezetek. Ha a növény gyökerének környezetében megfelelő számú és összetételű mikroorganizmus van, akkor a növény helyett nagyrészt elvégzik ezt a feladatot, s így annak kevesebb energiát kell fordítania a tápanyag felvételére, azaz többet tud fordítani a növekedésre és a termésképzésre.

A talaj mikroorganizmusai – a visszaforgatott szármaradványok bontása, a megfelelő talajélet és talajnedvesség biztosítása és a talajművelés könnyebbé tétele mellett – hozzájárulnak a humuszképződési folyamatok serkentéséhez is. Ez egyúttal elősegíti a növények intenzív fejlődését, a morzsalékos talajszerkezet kialakítását is. Mindehhez arra van szükség, hogy optimálissá tegyük a talaj mikroflórájának összetételét, azaz helyreállítsuk a harmonikus talajéletet. Ezt a leghatékonyabban azzal biztosíthatjuk, hogy a tarlóbontáshoz talajoltást alkalmazunk Phylazonit CB baktériumtrágyával.

Az egészséges talaj mikroorganizmusai segítenek feltárni a növényi maradványokban található tápanyagokat

Az egészséges talaj mikroorganizmusai segítenek feltárni a növényi maradványokban található tápanyagokat, a jobb talajszerkezet és javuló vízgazdálkodás pedig növeli a gyökértömeget. Ezért tarlóbontáshoz a Phylazonit CB használatával csökkenteni lehet a műtrágyázás mértékét, és egyidejűleg növelhető annak hatékonysága. A baktériumok szár- és gyökérmaradványokat lebontó tevékenysége során ásványi formájúvá alakult tápelemek ugyanis a talajkolloidok felületéhez kötődve tápanyagforrásként szolgálnak a következő növénykultúra számára. Nem vesznek el, nem mosódnak ki! 9 t / ha termésátlagú kukorica tarlómaradványa (pl. szármaradvány, szecska, levél, gyökér stb.) 107 kg/ha nitrogén, 9 kg/ha foszfor és 55 kg/ha kálium hatóanyagot tartalmaz. Ugyanekkora termésátlagú búza tarlón maradó melléktermékének tápanyagtartalma: 67 kg/ha nitrogén, 8 kg/ha foszfor és 44 kg/ha kálium hatóanyag.

A betakarítást követően kezeljük minél előbb a tarlót Phylazonit CB-vel, függetlenül attól, hogy őszi vagy tavaszi vetés következik utána. A szármaradványok kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem szükséges nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a szármaradványok kezelése közel azonos időben történik a vetéssel, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatása műtrágya formájában. Ez a szármaradvány bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez szükséges. Őszi vetés esetén a Phylazonit CB ajánlott dózisa 20 liter/hektár. Amennyiben tavaszi vetés követi a szármaradvány kezelését, akkor 15 liter/hektár Phylazonit CB kijuttatása is megfelelő eredményt szolgáltat.

Optimális megoldás, ha a tarló beforgatásával – a cégünk által forgalmazott elektromos szivattyús szórószerkezet használatával – egy menetben juttatjuk ki a Phylazonitot. Így a baktériumtrágya veszteségmentesen, kisebb üzemanyag-felhasználással és élőmunka-ráfordítással, a nap bármely szakában teljes hatásfokkal, kockázatmentesen kijuttatható.

A szármaradványok mikroszervezetek általi bontásának intenzitásában igen fontos szerepet játszik a szecskázás, a minél apróbb méretre történő darabolás. A 2–5 cm-es szármaradvány méret kialakítás és talajba juttatása egyenletesebbé és gyorsabbá teszi annak elbomlását.

Napjainkban Magyarországon immár mintegy 500 ezer hektáron alkalmaznak a gazdálkodók talajoltást. A visszanyerhető tápanyagmennyiség maximalizálása és az okszerű talajművelés hatása együttesen és hatványozottan érvényesül. Az élettel teli, optimális szerkezetű talaj kimagasló biztonságot kínál a következő veteménynek. A növekvő hozamok mellett megvalósuló hatékonyabb tápanyag-felhasználás, a jobb talajszerkezetnek köszönhetően csökkenő üzemanyagköltség közvetlenül is javíthatja a gazdaság jövedelmezőségét. A Phylazonit talajoltás alkalmazása tarlóbontáshoz így biztosabb megélhetést nyújt a termelőknek.

Vissza a bejegyzésekhez