Hírek

Hírek oldal
„Újra élő talajjal dolgozunk!”

„Újra élő talajjal dolgozunk!”

September 07,

A Fejér megyei Sárbogárdon gazdálkodó partnerünk csak a tényeknek hisz. Ám miután tavaly tavasszal megismerkedett a Phylazonittal, napraforgóban és vetőmag-mustárban is kipróbálta. A kiváló eredmények nyomán az idén újabb kultúrákat vont be a kísérleteibe – és ezúttal sem csalódott!

Hazánk egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterületén, Fejér megye déli részén, Mezőföldön fekszik Sárbogárd. Ezen a vidéken gazdálkodik Lajtos János, aki mintegy 350 hektáron termel kukoricát, napraforgót, kalászosokat – köztük vetőbúzát, árpát, rozsot –, repcét, mustár vetőmagot. Amint a gazdától megtudjuk, Sárbogárd környékének talaja változatos, a kitűnő mezőségi talaj mellett szikesedett és iszapos öntéstalaj és lösz egyaránt található itt.

„A környéken a mezőgazdasági termelés fontos, sőt kiemelkedő szereppel bír. A változatos talajok és a gyakori időjárási anomáliák megkövetelik a korszerű és okszerű gazdálkodást” – mondja Lajtos János. A kiváló termőhelyi adottságok mellett a természet sokszor igencsak próbára teszi a gazdálkodókat, ami közelebb hozza őket egymáshoz. Nem csoda hát, hogy igen aktív a Sárbogárdi Gazdák Baráti Köre, ami többek között évről évre megrendezi a Sárbogárdi Szántóversenyt, s az ehhez kapcsolódó szakmai kiállítást. Ezeken az eseményeken a helyi gazdákat megismertetik a legkorszerűbb technológiákkal, eszközökkel, gépekkel, anyagokkal és fajtákkal.

Rozs: A gyönyörű állományon már korán meglátszott, hogy a rozsnak is jót tett a tarlóbontás Phylazonit CB-vel

Az idei esztendőt illetően Lajtos János elmondta, hogy náluk a téli csapadékhiány nem okozott nagy gondot. „Inkább az jelentett problémát, hogy az enyhe tél kedvezett a kártevők, kórokozók áttelelésének, s emiatt a betegségek (búzánál a lisztharmat és a rozsda), valamint a repce és a mustár rovarkártevői ellen az átlagosnál többször kellett védekezni. A dolgunkat tovább nehezítette az is, hogy időközben kivonták a forgalomból a neonikotinoid-tartalmú csávázószereket” – tájékoztat a gazda.

Lajtos János 2013 tavaszán, a nagy havazások idején ismerkedett meg a Phylazonit talajoltóanyaggal. „Ekkor hívtam meg először a Phylazonit szaktanácsadóját, és valójában arra számítottam, hogy az időjárási és a lehetetlen útviszonyok miatt úgysem jön el” – mondja mosolyogva. – „De nemcsak eljött, hanem meggyőzött, arról, hogy napraforgóban és a mustárvetőmag-termesztésben próbáljam ki a terméket. Végül aztán a napraforgó az aszály ellenére is viszonylag jól termett, a mustárról pedig 1,98 t/ha átlagtermést takarítottunk be!”
A sárbogárdi termelő, ennek mintegy folytatásaként, tavaly ősszel már szántóföldi kísérleteket állított be. 28 hektár repce, illetve 51 hektár vetőmagbúza alá juttattak ki Phylazonitot. Repcében Phylazonit CB-t alkalmaztak, a búza és a rozs Phylazonit CB, a mustár és a kukorica Phylazonit MC hatóanyagot kapott. A Phylazonit kijuttatási technológiáját illetően fontos, hogy az eredeti végzettsége szerint gépész Lajtos János a gabonavetőgépen is injektálót alkalmaz, így a talajoltóanyag mindig közvetlenül a magárokba kerül.

A repce az idén 4,89 tonnát termett hektáronként, pedig az időjárás nem volt éppen kedvező

A gazda felhívja a figyelmet, hogy a repceterületen az eredmények több cég közös szakmai munkájának köszönhetők. A Phylazonit talajoltóanyag mellett a Yara Mila (alapműtrágya), a Fertillia (starterműtrágya), a Csöpp-Mix (lombtrágya), a Nufarm (gombavédelem, gyomirtás, növényvédelmi szaktanácsadás), a KWS (vetőmag: Hybrirock) vette ki a részét a kísérletből.

„A 28 hektár kísérleti repcében 4,89 tonna/hektárt vágtunk, úgy, hogy a ragasztás után 10 napos eső akadályozta az aratást. A vetőmagbúzát (MV Béres) 6 t/ha átlaggal arattuk, a rozs 3,5 tonnát hozott, és az idei vetőmagmustár – ami természetesen most is kapott Phylazonitot! – is a tavalyi eredménnyel kecsegtet az idén, 53 hektáron” – állapítja meg Lajtos János.

Mustár: A csaknem 2 tonna/hektár szép eredmény a vetőmag-mustárban
(Fotók: Kovács Zsolt / Agrova Kft.)

A gazda szerint azonban a Phylazonit talajoltás nemcsak a terméshozamokra van jó hatással. „A talaj művelhetősége javul, hiszen újra élő talajjal dolgozunk. A földjeink tápanyag- és vízgazdálkodása harmonikusabb, de egyre jobb eredményeket csak folyamatos használat mellett, több év alatt érhetünk el. A talajregenerálás nem megy egyik napról a másikra, rövidtávon valóban lényeges és tartós eredményeket elvárni nem lehet” – fejezi be sárbogárdi partnerünk.

Vissza a bejegyzésekhez