Hírek

Hírek oldal
Vigyázzon! - Nem is sejti, honnan támadhat a rák

Vigyázzon! - Nem is sejti, honnan támadhat a rák

April 08,

A talaj a földi élet alapja, nélküle nem léteznénk, ennek ellenére még sem becsüljük meg igazán, és nem törődünk vele eleget. Eredményes gazdálkodás csak a talaj megfelelő biológiai és kémiai folyamatok figyelemben tartása mellett folytatható, ráadásul a talajok „romlása” a mezőgazdasági vonatkozásokon túl az emberi egészségre is közvetlen negatív hatással van. A talaj mobilis nehézfémeit egy leromlott talajból a növények könnyebben veszik fel, és halmozzák fel a termésükben, ami folyamatos fogyasztás esetén egészségkárosodást okoz, emellett sok, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápelemet nem tud felvenni a növény, így például a rák megelőzésében fontos szerepet játszó szelén és a cukorháztartást szabályozó króm.

Mi a probléma forrása?

Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően a korábbi évtizedekben megnőtt a műtrágyák felhasználása, és a kemikáliák (növényvédő szer, gyomirtó, talajfertőtlenítő, érésgyorsító stb.) használata. A problémát pedig csak tetézi a nem megfelelő agrotechnológia. Ezen tényezők összességeként romlott le talajaink levegő-, hő- és vízgazdálkodása, nehezebb lett a művelhetőségük és fokozatosan elsavanyodtak. Ennek következtében a hasznos talajlakó baktériumok száma nagymértékben lecsökkent.

A talaj savanyodásának köszönhetően jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagának egy része kimosódik és a növények nem tudják felvenni. Ez gazdaságilag óriási veszteséget jelent, ugyanis a kijuttatott műtrágyák csak egy része tud hasznosulni. Savanyodó talajokon fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is. Ez terméscsökkenést eredményez, fokozza a termelés kockázatát, a növények kevésbé lesznek ellenállóak és így megnövekszik a védelmükre fordított költség is. Csökken a termés mennyisége és romlik a minősége.

Mi történik akkor, ha a talajainkat nem kellő gondossággal műveljük, ha nem biztosítjuk a laza szerkezetet, a jó levegőzöttséget?

A megváltozott környezeti feltételek a káros mikroszervezeteknek kedveznek, a hasznos mikroorganizmusok száma jelentősen csökken. Ilyen helyzetben nagyon rövid időn belül számolhatunk a talaj-eredetű betegségek megjelenésével, emellett pedig a lecsökkent hasznos baktériumszám következtében (pl. cellulózbontó, nitrogénkötő baktériumok) nem bomlanak le megfelelő mértékben a gyökér és szármaradványok. Ennek számos kedvezőtlen hatása van:

  • könnyebben megtelepednek a gombák
  • a visszamaradt szármaradvány áttelelő forrásul szolgál a kórokozóknak és kártevőknek
  • a szármaradványban lévő tápanyagot nem tudja hasznosítani a következő kultúrnövény
  • nincs puffer hatás (tovább savanyodik a talaj)
  • romlik a talaj szerkezete, levegő-, víz- és hő gazdálkodása, humuszképzési folyamata.

Az intenzív növénytermesztés hatása az emberre

A talajok „romlása” - a mezőgazdaságon túl - a fogyasztói társadalomra is fontos hatással van. A talaj mobilis nehézfémeit a növények könnyebben veszik és halmozzák fel a termésükben is, ami folyamatos fogyasztás esetén egészségkárosodást okozhat. Sok, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápelemet, mikroelemet nem tud felvenni a növény és így azok nem jutnak el a táplálékláncba, ilyen két elem például a króm /Cr/ és a szelén /Se/. A króm az emberi szervezetben a cukorháztartás „szabályozója”. A szelén többféle rákbetegség megelőzésében játszik szerepet. Egyes szelénvegyületek a rák áttételeződés fékezői, vagy blokkolói. Az utóbbi 40-50 évben a rák- és cukorbetegségek száma rohamosan növekedett.

Tehát a nagyvilágban a klímaváltozás, illetve az az elleni harc mellett, vagy azzal párhuzamosan a talajok állapotának változásával is legalább ennyit kellene foglalkozzunk. Hiszen megfelelő állapotú talajokon tudunk csak megfelelő minőségű és beltartalmú élelmiszert előállítani. Ha nem figyelünk a talajainkra, azok állapotára, akkor elpusztítjuk az élelemforrásunkat, és ezzel saját magunkat is.

Vissza a bejegyzésekhez