Hírek

Hírek oldal
„Az aratás mindig ünnep”

„Az aratás mindig ünnep”

July 31,

Az aratás kellős közepén, július harmadik dekádjában kerestük meg Nagy Imre Gábort, hogy a Phylazonit talajoltással kapcsolatos tapasztalatairól faggassuk. A kora reggeli kávé mellett látványos eredményekről számol be a Vas megyei gazda, aztán – amint felszáradt a harmat – gépre szállt, várja már a munka.

Mi mással is kezdhetnénk a beszélgetést, mint az időjárással! Délutánra és a hét végére esőt jósolnak, mondom, sietni kell hát az aratással, pláne, mivel még épp csak túl vannak a felén. A harmincöt esztendős gazda az öregek bölcsességével, mosolyogva csak ennyit válaszol: „Aki áztatja, fel is szárítja...” Nagy Imre Gábor nem panaszkodik, de mint mondja, nincs is miért. „Az aratás mindig ünnep, ilyenkor örülünk az elvégzett munka eredményének. Azt mondják errefelé, hogy aki sír, attól el kell venni, de nekünk nincs is okunk a panaszra: ha meggazdagodni nem is fogunk, de megélünk a mezőgazdaságból.” Nagy Imre Gábor a Vas megyei Bozzai község határában, mintegy háromszáz hektáron gazdálkodik. „Családi gazdaság a miénk. Édesapánk idestova harminc éve foglalkozik növénytermesztéssel, mi az öcsémmel ebben nőttünk fel, természetes volt számunkra, hogy nekünk is ez lesz az életünk. A kétezres évek eleje óta már hivatalosan is együtt visszük a gazdaságot. Minden nehézségével együtt szeretjük ezt az életet.”

A gazda kísérletező, nyitott embernek tartja magát – amint mondja, mindig keresik az új módszereket, lehetőségeket, az új kihívásokat. Nem véletlen hát, hogy a Phylazonittal sem mindennapi úton került kapcsolatba. „Van egy ökológiai művelésbe vont területünk, ahol nem használhatunk műtrágyát, talajoltóanyagot viszont igen. Innen hát az ismeretség. Négy évvel ezelőtt aztán megkeresett a cég akkori területi képviselője, és ajánlotta, hogy állítsunk be egy szántóföldi kísérletet a Phylazonit hatásainak vizsgálatára. Itt a talajoltás mellett Energia Humin lombtrágyát is használtunk, és a tapasztalataink nyilvánvalóvá tették, hogy nagyban is érdemes vele foglalkozni.

Nagy Imre Gábortól megtudjuk, hogy a területeiken sok éve rendszeresen futnak kukorica és repce fajtabemutatók. „Ezek látogatóinak is feltűnt, hogy itt valami más is lehet a dologban. Látható volt a különbség a növények kondíciója, habitusa terén. Nem volt kitáblázva, és nem is mondtuk meg, hogy eddig tart a kezelt és amaddig a kezeletlen terület, de egytől egyig mindenki pontosan tudta, mert látta, hogy hol a kísérleti parcella határa. Ez egyértelmű jelzés volt számunkra, hogy van értelme nagyban is belevágni.”

A kukorica mellett az idei repce alatt alkalmaztak talajoltást. A vetés előtt dolgozták a talajba a Phylazonitot 20 liter/ha dózisban, a magágy-készítéssel egy menetben. A traktor elejére van felszerelve a kijuttató egység, és a talajra permetezett anyagot rögtön be is dolgozták a talajba kompaktorral. „Azt tapasztalhattuk, hogy a növények sokkal fejlettebbek, egészségesebbek, mint a kezeletlen területeken. Erősebb, nagyobb leveleket fejlesztettek, az őszi regulátoros kezeléskor látható volt, hogy akár még egy menetet elbírt volna az állomány. Látványos, szinte drasztikus volt a különbség! Magasabb volt a tőszám, nagyobb volt a becők mérete és a becőkben lévő magok száma is. Minden létező paraméterben jobban teljesített a kezelt állomány” – mondja Nagy Imre Gábor.

Szintén jól mérhető volt a különbség a gyökerek mérete és szerkezete tekintetében. A kezelt és a kontroll területen azonos agrotechnikát alkalmaztak, a phylazonitos talajban a növények karógyökere mégis lényegesen erősebb, egészségesebb, hosszabb volt. „Ez persze a talaj szerkezetére is hatással van. Most már évek hosszú sora óta alkalmazzuk a talajoltást, és egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeken a földeken jóval könnyebben járnak a munkagépeink, csökken a vonóerőigény, kevesebb gázolaj fogy. Szintén jól érzékelhető, hogy ha kicsit nyálkásabb az idő, akkor az őszi talajművelés során hamarabb ki tudunk menni a táblára, és ha másutt még megkapar a traktor, ezeken a területeken nyugodtan tud dolgozni. Ahol használjuk a talajbaktériumot, hamarabb elmegy a víz a tábláról” – számol be a gazda.

Amint meséli, ezzel kapcsolatban végeztek egy kísérletet is: „Egy húszliteres kannának levágtuk az alját és a tetejét, belenyomtuk a földbe, felöntöttük vízzel, és azt figyeltük, hogy mennyi idő alatt szivárog el a kanna tartalma. Ahol kezeltük a talajt, ott hamar elment a víz, ahol viszont nem, ott maradt a föld felett, a kannában. Ennél látványosabb kísérletre nincs szükség!”

2014-ben kukorica alá is juttattak ki Phylazonitot – itt arra voltak kíváncsiak, hogy vajon miként teljesít a terület, ha műtrágyát nem, csak talajbaktériumot használnak. „Az eredmény érdekes volt, ugyanis bár kevesebb volt a termés, mint másutt, de ha a költségeket nézzük, akkor majdnem ugyanannyi pénz maradt a zsebemben, mintha a megszokott technológia szerint dolgozunk. A műtrágyázott területen ugyan több volt a hozam, de a kiadások is jóval magasabbak voltak. Egy szó, mint száz, a Phylazonittal költséghatékonyan lehet termelni” – vallja a tapasztalati alapján Nagy Imre Gábor.

Ami az alkalmazott agrotechnikát illeti a Nagy család gazdaságában ez alapvetően időjárásfüggő. Tavaly ősszel az előrejelzésekre alapozva minden területüket felszántották, a prognózisok szerint ugyanis sok esőre lehetett számítani, ezért az aratás után, amíg lehetett, minden tarlót szántottak, és a teljes tarlómaradványt beforgatták. „Ez képezte az alapját a következő évnek: a visszaforgatott növényi részek és a Phylazonit segítségével élővé tettük a talajt.”

Hogy milyen sikerrel, annak igazolására Nagy Imre Gábor szerint nincs is másra szükség, csak meg kell figyelni a madarakat a földeken. „Nézzen végig a Phylazonittal kezelt területeinken! A múltkorában egyetlen táblán 21 gólyát sikerült lencsevégre kapnom a telefonommal, amint az eső után szedegették a gilisztákat! Ott azért valami életnek lennie kell a talajban!”

Amikor beszélgetünk, már túl vannak az aratás felén, amint a gazda mondja, meglátják, mennyit enged az időjárás. „Tegnap is kaptunk egy kis záport, magas a gabona nedvességtartalma, de talán a hétvégére befejezzük.”

Mi marad a zsebben?

Növény: Repce

Fajta: Hybrirock

  Kezelt Kontroll
Termésátlag 4,341 t /Ha 3,811 t/Ha
Nedvesség 6,1% 6,5%
Olajtartalom 44,5% 44,9%
                                                            
Kezelés:
  • 20 l/ha Phylazonit magágyba juttatva
  • 3 l /ha Energia Humin ősszel
  • 5 l/ha Energia Humin zöldbimbós állapotban

Ráfordítás a kontrollhoz képest: +22.720 Ft/ha

Terméstöbblet árbevétele: 0,53x110.000 Ft=58.300 Ft

Ráfordítás megtérülése: 2,56-szoros

A többlethozamot a területegységre eső, megnövekedett tőszám és a becők mérete, valamint a becőben lévő szemek száma okozta. Nem mellékes ugyanakkor, hogy míg a kezeletlen területen a növények karógyökere átlagosan 15 cm, addig a kezelt területen 25 cm hosszúra nőtt.

Tápanyag-gazdálkodás:

Ősz: 2,5 q/ha 9-25-25

Tavasz:
Genezis NPK-21:0:0+24S 2,5 q/ha
Nikrol 160 l/ha
Karbamid 1 q/ha

  Kontroll Kezelt
Növény/m2 54 65
Üres becő/egyed 22 db 14 db
Elágazások száma/egyed 5,6 db 5,1 db
Átlagos becőhossz 5,76 cm 6,14 cm
Becőnkénti átlagos szemszám 19,18 db 24,43 db

A várható eredményekről nem szívesen beszél, de amit már betakarítottak, ami már a magtárban van, ott már biztos az eredmény. „A repce szinte hihetetlenül jól teljesített az idén! Ha mindent végigszámolok, akkor marad a zsebben is, megérte a ráfordítás. Nem túl nagy, de biztos haszonnal lehetett termelni ebben az évben. Jövőre a mostani kísérleti területünkön vetjük majd a kukorica fajtasort, ezért itt a tarlóműveléskor kijuttatjuk a Phylazonitot, és ugyanezt megkapja a majd a terület a vetés előtt is. A kukorica alá is érdemes kezelni a tarlót, és jót tesz a vetés előtti talajoltás is. Az idén ugyan voltak kisebb-nagyobb záporok, zivatarok errefelé, de összességében sokkal kevesebb a csapadék, mint tavaly. Azt tapasztaltuk, hogy a kukorica lényegesen jobban bírta a szárazságot, ha volt alatta Phylazonit: nálunk nem furulyázott, mint a szomszéd gazdaságokban, nem kókadt a legnagyobb melegben sem. Úgyhogy az idén mindenütt használunk talajoltást, a repce és a gabona vetésekor, és tavasszal a kukoricánál vetés előtt is Phylazonitot juttatunk a magágyba. Minket meggyőzött.”

Nagy Imre Gábor arra figyelmeztet, hogy aki csak most vág bele a Phylazonit alkalmazásába, ne várjon azonnal csodát! „Tisztában kell lenni azzal, hogy sok függ az alkalmazott agrotechnikától, a talajműveléstől is, és például attól, mennyire vannak leromolva a talajok. A Phylazonit önmagában nem fogja megoldani az összes problémát, pláne nem egyetlen varázsütésre! De annak, aki felelősen és hosszútávon gondolkodik, tiszta szívvel ajánlani tudom” – fejezi be a beszélgetést a Vas megyei gazda.

Vajon minek köszönhetők ezek a látványos eredmények? Jövő heti cikkünkben szakértőink részletesen válaszolnak erre a fontos kérdésre!

Vissza a bejegyzésekhez