Hírek

Hírek oldal
Napraforgó és silókukorica után is Phylazonit

Napraforgó és silókukorica után is Phylazonit

September 08,

Habár a betakarításnak nem kedvez az esős időjárás, a napraforgó és a silókukorica után ideális talajállapot várja a tarlóhántást. Milyen talajbaktérium-kezelést javasol a szakértő e két fontos növényünk után?

Hazánkban az idén csaknem 90 ezer hektáron termeltek silókukoricát, s mivel e növény tarlója jócskán eltér a szemes kukorica betakarítása után hátramaradt területektől, ezért érdemes külön is szólni arról, hogyan a leghatásosabb a talajbaktériumos kezelés. Amint Krausz László, a Phylazonit dél-dunántúli területi képviselője magyarázza, a silókukorica betakarításakor a növények föld feletti részeit leviszik a tábláról, így lényegében csak a gyökértömeg marad a táblán.

„Minthogy ez esetben kevés a tarlómaradvány, ezért itt a Phylazonit talajoltó készítményének alkalmazását javasoljuk partnereinknek. Ebben a termékünkben is vannak cellulózbontó baktériumok, amelyek lebontják a talajba kevert gyökérmaradványokat, feltárják a bennük található tápanyagokat és segítik a humuszképződést. A silókukorica korán ’lejön’ a földekről, már javában tart a betakarítás, ezért van idő arra, hogy az őszi kalászosok alá jó minőségű magágyat készítsenek. Itt a leghatásosabb megoldás az, ha az ősziek vetésével egy menetben juttatják ki a talajoltóanyagot.” – javasolja a szakértő.

A napokban megkezdődött a napraforgó betakarítása is, amely a silókukoricától igencsak eltérő tarlót hagy hátra. Itt – szemben a silókukoricával – különösen nagy tömegű növényi maradvány marad a táblán. Ennél a növénynél szakértőnk kétféle technológiát ajánl a termelőknek. Mindkét esetben nagy gondot kell fordítani a szármaradványok aprítására, ám az utóveteménytől függően választhatunk a Phylazonit két terméke közül. „Az egyik lehetőség: a tarlóbontás. Ha a napraforgó után tavaszi vetésű növény következik, akkor a Phylazonit tarlóbontó készítményét a tarlóhántással egy menetben dolgozzuk a talajba. Erre azért van szükség, mert a napraforgó tarlómaradványa igen nagy mennyiségű, feltárható káliumot tartalmaz. Ha a növényi maradványokat a Phylazonit baktériumai segítségével lebontjuk, akkor a következő kultúra számára nagy adagú, hasznosítható káliummal tudunk szolgálni.

A másik lehetőség akkor kínálkozik, ha a hosszabb tenyészidejű napraforgó betakarítása után őszi kalászost vetünk, és így viszonylag rövid idő alatt kell a lehető legjobb körülményeket teremteni az utóvetemény számára. Ekkor az a javaslatunk, hogy a vetés alá alkalmazzanak Phylazonit talajoltóanyagot” – mondja a szakember. Véleménye szerint ugyanakkor az is megfelelő megoldás, ha az ősziek előtt is tarlóbontó készítményt alkalmaznak a tarlóhántáskor, hiszen abban a termékben is megtalálhatók mindazok a baktériumtörzsek, amelyek a talajoltóanyagban, csak az arányuk más. „Ezt a kérdést termelőnek kell eldöntenie, ám ha netalán kétségei lennének, akkor forduljon bizalommal a területén illetékes tanácsadó kollégánkhoz” – ajánlja Krausz László.

Vissza a bejegyzésekhez