Hírek

Hírek oldal

Új korszak a talajoltás történetében

September 16,

Az ENSZ 2015-öt A Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította – ez ráirányította a figyelmet a termőföld fontosságára és egyre súlyosbodó problémáira. Ám az idei esztendő nem csak ezért fordulópont e téren! A magyar kormány által most meghirdetett új Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) ugyanis felvette a támogatható, támogatandó technológiai eljárások közé a baktériumos talajoltást. A Phylazonit csapata az AKG programmal kapcsolatos kérdésekben is segítséget nyújt a termelőknek!

„Új korszak” – sokszor elcsépelt szavak ezek, de most, a baktériumtrágyák (talajoltóanyagok) használatának lassan két évtizedes történetében bizonyosan helytállóak. Legtöbbször nehéz dolog a korszakhatárok pontos meghúzása, többnyire akkor van erre lehetőség, amikor egy nagyon markáns esemény zár le, vagy nyit meg egy új időszakot. Az új korszak legfontosabb ismérve pedig a változás és a változtatás.

Korszakhatár

2015 A Talajok Nemzetközi Éve, és hazánk kormánya az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban célzott támogatást biztosít a talaj termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiai elemek alkalmazásához. Ez a célzott támogatás a baktériumos talajoltóanyagok használatát, a szervestrágyázást, a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti.

Ezek a technológiai elemek természetesen kombinálhatóak, sőt a legtöbbször a kombinációjuk adja a legjobb eredményt, de a támogatás ezek közül egy elemre vehető igénybe. A gazdálkodónak tehát el kell döntenie, hogy a talaját melyik elemmel tudja a leghatékonyabban védeni, illetve melyik elem alkalmazásához szeretne támogatást igényelni.

Két dolog biztos. Egyrészt veszteség lemondani a jelentős összegű támogatásról (alap- és kiegészítő támogatás), amely a talaj termőképességét növelő technológiai elem használata után jár, másrészt érdemes alaposan megfontolni, hogy a 3 támogatott elem melyikét válassza a gazdálkodó. A következőkben ehhez a döntéshez igyekszünk segítséget nyújtani.

Szerves trágyázás

Köztudott, hogy a megfelelően érett szerves trágya javítja a talaj szerkezetét, növeli a szervesanyag-tartalmát, tápanyagot szolgáltat és – bár nem juttat hasznos talajbaktériumokat a talajba, hiszen a benne található mikrobák döntően bélbaktériumok – kedvezően hat a talajéletre is. Aki rendelkezik szerves trágyával és a kijuttatását is meg tudja oldani, annak nem érdemes lemondani erről, és nem rossz döntés, ha az AKG célzott támogatását erre kívánja igénybe venni. Viszont a legjobb döntés, ha valaki a szerves trágya kijuttatása mellett (pl. alaptámogatás) baktériumtrágyát is használ, és erre kéri mondjuk a kiegészítő támogatást, hiszen ezzel jelentősen javítja a talajéletet, javítja a szerves trágya hatékonyságát és olyan kedvező hatásokkal is számolhat, amelyekre a szerves trágya önagában nem képes. Ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű szerves trágya és/vagy nem oldható meg gazdaságosan a kijuttatása, ott a másik két támogatott elem használata indokolt.

Talajtakarás zöldtrágyanövénnyel

Régóta ismert technológiai elem a zöldtrágyanövény vetése a főnövények között. Ez – megfelelő növény esetén és megfelelő időjárási körülmények között – szintén kedvezően hat a talajszerkezetre és a talajéletre. Feltétlenül érdemes megfontolni, hogy mekkora kockázatot jelent az adott területen a nyári szárazság, hiszen még a leginkább szárazságtűrő növények esetében is sokszor, sok helyen gondot okoz a talaj felső rétegének szinte teljes kiszáradása, ami megakadályozza az elvetett növény kelését és megfelelő fejlődését. Emellett a zöldtrágyanövény használata számottevő költségeket és többletfeladatot jelent, mind a vetőmag beszerzése, mind a megfelelő időben történő vetése vonatkozásában.

Baktériumtrágyázás (talajoltás, tarlóbontás)

Az előző két technológiai elemhez képest a talajoltás nagyon fiatal és innovatív, valódi 21. századi megoldás, amelynek most az a tény adja meg a kétségbevonhatatlan szakmai felhatalmazást, hogy az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott pozitív tapasztalat eredményeként szerepel az AKG program célzott támogatásai között.

Azok a gazdák, akik eddig is használtak talajoltó anyagot, azok döntését a saját tapasztalataik mellett most az FM és a Miniszterelnökség, valamint az illetékes brüsszeli hivatal is visszaigazolta. Akik viszont még nem éltek a baktériumtrágyák használatának előnyeivel, azoknak ez egy olyan alkalom, amellyel az igencsak jelentős támogatás mellett 5 év alatt növelhetik talajaik termőképességét, javíthatják vízgazdálkodását, és meggyőződhetnek az életteli talajnak a termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt kedvező hatásáról.

A baktériumtrágyázás kora tavasztól késő őszig végezhető a vetés előtti és/vagy a betakarítást követő talajmunka során. azzal egy menetben. Így a készítmény ára mellett – amelynek a támogatás nagy részét fedezi – nem jár többletköltséggel. Az oltott, és így megfelelően szelektált baktériumokkal dúsított talaj olyan komplex termőképesség-növelő és talajszerkezet javító hatással rendelkezik, amelyre a korábban említett másik két támogatott talajjavító elem nem képes. A baktériumtrágyázás hatására a termesztett növény gyökerének felületén olyan növényi hormonok képződnek, amelyek segítik és gyorsítják a növény fejlődését. Különösen a gyökérnövekedésre hatnak, ezért a kultúrnövény nagyobb gyökérzete több tápanyag és víz felvételére lesz képes.

A baktériumkészítményben található, hasznos talajbaktériumok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a tápanyagok feltárásában és felvehetőségében, mind a makro-, mind a mezo- és mikroelemek vonatkozásában, valamint igen kedvezően hatnak a növény növekedésére és fejlődésére. Különös jelentősége van ennek száraz körülmények között, amikor a növény a talajoldatból nem, hanem csak a gyökérszőrök mentén található nagyszámú, már elpusztult baktériumsejtből jut bizonyos tápanyagokhoz.

A 2014. év országos szinten 100 milliárd Ft nagyságrendet elérő vesztesége, amelyet a gombabetegségek fellépése miatt keletkező toxinok okoztak, jól mutatja, hogy mennyire felértékelődik az élő talaj azon tulajdonsága, hogy abban a kórokozó gombák szaporodása erősen gátolt. Ez annak a következménye, hogy a talajbaktériumok hatékonyabban veszik fel a talajból a vasat, amely elem nélkülözhetetlen a gombák számára is, ezért azokon a talajokon, ahol megfelelő számú hasznos talajbaktérium él, később jelentkezik vagy könnyebben hárítható a kórokozók fertőzése, és az egészségesebb növények jelentősen alacsonyabb toxinszinttel rendelkeznek. Meg kell említeni a baktériumtrágyázás azon kedvező hatását, hogy gyorsítja a szármaradványok elbontását, és ezzel segíti az abban nagy mennyiségben megtalálható tápanyagok feltáródását és a humuszképződést. Ennek köszönhetően javul és morzsalékosabbá válik a talajszerkezet, ami lényegesen könnyebb művelhetőséget eredményez. Ez a hatás egyértelműen megmutatkozik a talajművelés során az erőgép üzemanyag-fogyasztásában.

Feltétlenül meg kell említeni azt a két tényezőt, amelyek az első helyen álltak a talajoltás célzott támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéshozatalkor. A baktériumtrágyázás hatására bekövetkező talajszerkezet-javulás ugyanis azt eredményezi, hogy a talaj több vizet képes befogadni akkor, amikor esik az eső és több vizet képes tárolni, majd a növénynek átadni, amikor arra szükség van. Ez a hatás pedig egyrészt csökkenti a belvizek, másrészt az aszály okozta károk kockázatát. Miután hazánk egész területe – és különösen az ország középső része – az EU klímaváltozás miatt legsérülékenyebb részei közé tartozik, ezért érthető, hogy a magyar kormány ez irányú kezdeményezése Brüsszelben is azonnal támogatásra, illetve elfogadásra talált.

A Phylazonit a termelőkért

Vajda Péter agrármérnök, a Phylazonit talajoltó termékek kizárólagos forgalmazója, az Agrova Kft. ügyvezetője elmondta: „Az a tény, hogy a baktériumkészítmények alkalmazása bekerült az AKG programba, a talajoltás szakmaiságának és létjogosultságának legmagasabb szintű elismerése. Most már az eddig szkeptikus gazdálkodók, termelők számára is világossá vált ennek a területnek a fontossága. Ez annál is inkább fontos, mivel a baktériumtrágyázás és az istállótrágyázás mellett nincs más eszköz a kezünkben, amellyel a talajaink élővilágát, a talajéletet, a termőföld ökológiai rendszerét helyreállítsuk, illetve felpezsdítsük.”

Amint a szakember emlékeztetett rá, csak a megfelelő agrotechnológia, az okszerű tápanyag-utánpótlás és a talajoltás hármasától, együttesen várhatunk eredményt. „A Phylazonit csapata a jövőben az AKG programmal kapcsolatos kérdésekben is szívesen áll partnereink rendelkezésére. Természetesen itt nemcsak a Phylazonit talajoltásra gondolunk, hanem az e mögött megbúvó szakmai témákra, mint például a forgatás nélküli, talajközpontú agrotechnológia, a növény- és talajvédelmi kérdések, tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás és talajvizsgálat. Ezeken a területeken igyekszünk továbbra is a termelők segítségére lenni, akár az AKG programon belül, akár azon kívül. A Phylazonit technológiát ugyanis azoknak is ajánljuk, akik a most indult új kormányzati programban nem vesznek részt.”

Vajda Péter egyúttal felhívja a gazdálkodók figyelmét arra, hogy mivel az AKG programon belül lehetőség van a baktériumtrágya támogatott alkalmazására, ezért azok, akik ezt az elemet választják, mindenképpen forduljanak szaktanácsadóinkhoz! „Kérjenek szakmai segítséget tőlünk ahhoz, hogy a Phylazonit – bármelyik termékünket is választják – ne csak egy legyen a ’kiszórt anyagok’ között, hanem a termelő valóban tapasztalja meg, mit jelent, milyen kézzelfogható hasznot hoz a gazdaságában a talajoltás!”

Országos tanácsadói hálózatunk elérhetőségeit ide kattintva találja!

  szerves trágyázás zöldtrágyázás talajoltás
Céltámogatásban részesül? igen igen igen
Minden gazdálkodó számára elérhető? nem igen igen
Időjárási tényezők kockázata: kicsi nagy kicsi
Járulékos költségek szintje: magas magas alacsony
Talajszerkezet javítás van van van
Tápanyag szolgáltatás van van van
Tápanyag feltárás nincs nincs van
Növényi hormon termelés, növényfejlődés serkentés nincs nincs van
Kórokozók gátlása, növényegészség javítás, toxinszint csökkentés nincs nincs van
Az alkalmazás időpontjának határa közepes szűk tág

Vissza a bejegyzésekhez