Hírek

Hírek oldal

Mindennapi kenyerünk a Phylazonittal

October 05,

Mit eszik naponta a magyar ember? Hazánkban a kukorica után a második legnagyobb területen őszi kalászosokat termelünk. Ezek között is meghatározó növényünk a búza, amelynek vetése a következő hetekben a gazdák legfontosabb feladata.

Miként tudja segíteni az őszi búza fejlődését, s hogyan teheti biztonságosabbá és jövedelmezőbbé a termelést a talajoltás?

Korszerű gazdálkodás – talajoltás?

Túlzás nélkül mondhatjuk: ma már csak az új évezred megoldásai menthetik meg az emberiséget. Még hazánkban sem biztos, hogy mindenkinek meglesz az, amiért a Miatyánkban imádkozunk: a mindennapi kenyér – azaz kiváló minőségű búza magas hozammal.

Nem lehet többé úgy gazdálkodni, mint az elmúlt másfél évezredben. Meg kell tervezni és vissza kell állítani azt a talajt, ami a túlélést biztosítani tudja.

Az utóbbi években tapasztalható időjárási anomáliák hatására a termelők igyekeznek minél nagyobb területen őszi kultúrát vetni, azon belül is jelentős szerepet kap az őszi búza. A piac igényeit figyelembe véve a gazdálkodók többsége a kiváló malmi minőségű búzatermelésről áttért a mennyiségi termelésre.

A „nyugati fajtájú” búzák magas terméspotenciállal, ugyanakkor gyengébb beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Szántóföldi kísérletek azonban rendre igazolják, hogy ezek a fajta és hibridbúzák nagyon jól reagálnak a precíz tápanyagellátásra és agrotechnikára

.

Mit lehetne a túlélésért tenni?

Az elmúlt évben a Phylazonit közös kísérletbe kezdett a Saaten-Union nemesítő házzal. Merész kísérletbe kezdtek, mert az eddig járt utak zsákutcába vezettek.

Azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a Phylazonit talajoltó baktériumkészítmény a nagy terméspotenciállal rendelkező hibridbúzákra. Magyarán: hogyan lehetne a föld évezredes erejét felhasználni a modern mezőgazdaságban?

Sikertörténet dióhéjban

„A kísérletet a polgárdi (Fejér megye) Szekeres Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. területén kétszer öt hektáron végeztük. Mindkét szomszédos parcellán azonos, Saaten-Union Hystar hibridbúzát vetettünk, és megegyezett az agrotechnika és a növényvédelem is. A kísérleti területen a vetéssel egy menetben 20 liter/ha Phylazonit talajoltóanyagot juttattunk a magágyba. Az eredmények magukért beszélnek: a kontroll-területen 8,64 t/ha, a kísérleti parcellán ezzel szemben 10,03 t/ha hozamot mértünk, azonos nedvességtartalom mellett. A gazdaságossági számítások szerint a ráfordítások megtérülése 2,63-szoros volt (ld. táblázat)!” – mondta Holopovics Zoltán, a Phylazonit kizárólagos forgalmazója, az Agrova Kft. kísérleti vezetője.

Zöldebben virulhatna Magyarország

Nem hatalmas üzemek kellenek manapság ahhoz, hogy nyertesek legyünk a világpiacon. Új ötletekre van szükség, és máris elavulttá válhatnak az eddig járt utak, amelyek végén csak veszteség van, és szinte semmi haszon nem vár.

Az eredmények azt mutatják, hogy a Phylazonit éppen ott segít a növénynek, ahol arra a legnagyobb szüksége van: a talajoltás révén biztosítani tudja, hogy a szükséges tápanyagok a megfelelő időben az állomány rendelkezésére álljanak. Ezt tovább segítették a merész újítók kétszeri Energia Humin-kezeléssel (lombtrágya), aminek együttes eredményeként kiváló minőségű és a kezeletlennél jelentősen nagyobb termést hozott a kísérleti terület.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha mától mindenki erre váltana, megnyugodhatna minden gazdálkodó, mert bőségesebb termést hozna az aratás.

Mit tud a Phylazonit?

„A kezelt állomány arasznyival magasabbra nőtt, mint a kezeletlen, és mindez erősebb szárral és jobb bokrosodással párosult. A terméstöbblet az egységnyi területre jutó kalászok számából adódott, ami ugyancsak a jobb bokrosodásra utal. Az erősebb szárnak köszönhetően pedig ennek ellenére sem tapasztaltunk dőlést” – így foglalta össze az eredményt a megoldást hozó Phylazonit képviselője, Holopovics Zoltán.

A mostani és a korábbi kísérletek eredményeként elmondható, hogy az őszibúza-hibridek általában jól reagáltak a phylazonitos kezelésre. Sok esetben egy malomipari csoporttal sikerült javítani a hibridek beltartalmi besorolását. Az is jól látszott, hogy a különböző hibridek eltérően reagáltak a kezelésre. Egyes köztermesztésben már bevált fajták esetében mind a mennyiségi, mind a malomipari értékek tekintetében jelentős előrelépés volt tapasztalható.

Ezzel a kísérlettel a hazai újítók visszatértek ahhoz a talajhoz, amiben mindig is bízni lehetett. De olyan kezeléssel látták el, amit az agyonhasznált föld élvezett, és a termésben meghálált.

A régi gazdák tudták, hogy csak akkor lesz hálás hozzájuk a rög, ha gondosan és okosan megdolgozzák.

Ezt a két régi-új parancsot követik azok, akik a Phylazonitra váltanak.

Az igazolt kísérleti eredmények alapján látható, hogy a Phylazonit talajoltó készítmény használatával nőtt az őszi búzák termésbiztonsága.

Az őszi búza nitrogénfelvétele már ősszel is jelentős. Ez szárbainduláskor folyamatosan növekszik, és virágzáskor éri el maximumát. A vizsgálatok alapján a felvett nitrogénnek a 20%-át a bokrosodásig, 40-50%-át a szárbaindulásig, a kalászolás végéig pedig a 90%-át veszi fel.

Olyan szárba szökken, amilyet rég nem lehetett látni hazánkban.

Többet lehet tenni, mint eddig

De mi van, ha az időjárás nem kedvez?

A kijuttatott műtrágyák érvényesülését, hatékonyságát jelentősen módosíthatják a klimatikus adottságok. Az őszi búza szárazabb területeken is termeszthető, ahol a növekedés, a fejlődés és a termés nagysága nagymértékben függ a rendelkezésre álló víztől és tápanyagtól.

Csakhogy szakértő kezeléssel kizárható még a véletlen is.

Trabalka Krisztián, az Agrova Kft. területi vezetője szerint az optimális nitrogéndózisok különbözőek aszályos, átlagos és csapadékos években. De ez nem jelenti azt, hogy hét szűk esztendőt kellene elszenvednünk, ha rossz lesz az időjárás.

„A Phylazonit talajoltó készítmény használatával a folyamatos és egyenletesen növekvő tápanyagigény szolgáltatása fenntartható. Csökkenthető az évjárathatás, ezzel biztosítva a stabil terméshozamot. A készítményben található nitrogénkötő baktériumtörzs hasznosíthatóvá teszi a növény számára a levegő N2 molekuláját azáltal, hogy ammóniává alakítja azt. Mobilizálja a szerves és szervetlen kötésben lévő foszfort és más makro- és mikroelemeket, ezzel a hozamnövekedés mellett segítve a malomipari értékek javulását is.”

A szakemberek így beszélnek arról, ami elérhetővé vált Magyarországon azoknak, akik nem restek felfrissíteni, megdolgozni és a régi módon szeretni a földet. Ezzel a kis gondoskodással, újítással és korszerű gondolkodással lesz újra viruló a talaj, amiből élünk.

Vissza a bejegyzésekhez