Hírek

Hírek oldal
Olimpikonból földművelő: Szécsi Zoltán új hivatása a föld

Olimpikonból földművelő: Szécsi Zoltán új hivatása a föld

November 06,

Hogyan lesz egy élsportolóból földművelő?

Apai vonalon örököltem egy csatorna partján 40 hektár szántót és 3-4 hektár kicsit ilyen elvadult, elhanyagoltabb, befásodott, gyepes részt. Először úgy voltunk vele, hogy jó vízilabdás módjára úgysem értünk a földhöz, minek foglalkozzunk vele, és el akartuk adni. De amikor egy szép napsütéses őszi napon a párommal kimentünk a földre, mégis úgy döntöttünk, hogy megtartjuk.

Miért?

Tudom, elég giccsesen hangzik, de csak érzelmi oka volt. Gyönyörű, meleg, késő szeptember volt. Rövid ujjúban, farmerben voltunk, kocsival mentünk végig a dűlőn, és jöttek az őzikék, a fácánok, a nyulak, a vaddisznók, és úgy néztek, és ’mondták, hogy ne add el’. Teljesen megérintett az egész.

Volt előtte bármi közöd a földhöz?

Gyerekkoromban anyukámmal, apukámmal és a testvéremmel elég sokat kertészkedtünk, mert Budapesten a XI. kerületben, az Irhás árokban volt egy telkünk. Dugványoztunk hagymát, virágokat ültettünk, például a nővéremmel mindig versenyeztünk, hogy kinek szebb a tulipánja. És persze rengeteg cseresznyét ettünk.

Felmerült valaha benned, hogy a vízilabda mellett kéne valami ’B’ terv?

Rengeteg B tervem volt, ez nem szerepelt köztük. A jövőt illetően most már ebben gondolkodom, és persze mellette az edzősködésben. Vízilabdázóként abban a szerencsés helyzetben voltam, vagyok, hogy a hobbim a munkám és a megélhetőségem, és a földműveléssel is ugyanezt érzem.

Amikor pár éve belevágtál, volt bármi fogalmad a földművelésről?

Az égvilágon semmi. Nekiálltam tanulni, és tanácsot kértem. Kömlőn van nekem egy Pista bácsim, aki az első perctől kezdve fogta a kezem, és Versegen is van egy gazdálkodó család, ők a mentoraim. De Pista bácsival kezdtünk. Ő rögtön azt mondta, hogy ’Zolikám, idén már szűkös az idő, ebben napraforgó volt, ide most búzát vetünk, ahol a búza volt, oda meg napraforgót”. Én meg gyorsan elkezdtem telefonálgatni. Egy barátom anyukája pont növényvédelmi szakmérnök, az ő cégükön keresztül jött a vetőmag, a műtrágya. Kvázi a család összetette, amije volt, és elkezdtük.

Milyen volt a földed?

Addig ugye bérbe volt adva egy több ezer hektáron gazdálkodó vállalkozásnak, és hát mostohán bántak vele. Mikor hozzám került, erősen tömörödött, leromlott talajok voltak, amiket rendbe kell tenni. Néhol szikfoltok is voltak, ezért is kezdtem el azonnal a baktériumtrágyában gondolkodni. Első körben nem is feltétlenül a hozamnövelés, hanem a talajjavítás miatt. Akkor még a kijuttatással voltak gondjaink, mert nem volt saját gépünk, de ez is megoldódott.

Pista bácsid mit javasolt a talajjavításra?

Pista bácsi három féle megoldást mondott. Az istállótrágyát, de akkor ez még nem volt megoldható, lassan az is lesz. A nagy mennyiségű mész, amit mondott, logisztikailag nem összehozható. A harmadik a baktériumtrágya, ami a kicsit halott talajt újra életre kelti. Akiket megkérdeztem azt mondták, hogy a talaj újraélesztésében a leggyorsabb eredményt a baktériumtrágyával lehet elérni, másodikként sorolták be az istállótrágyát. A szikesedés ugye egy PH eltolódás, amit a meszezéssel helyre lehet hozni, és aztán majd valamikor, szépen, lassan újra kialakul a talajban az élet. Idézőjelesen a baktériumtrágya fordítva működik: feléleszti, és az élő talaj már helyreállítja a saját PH egyensúlyát. Ez egy gyorsabb folyamat, mint úgymond a hagyományos módszerekkel.

Pista bácsi mit szólt ahhoz, hogy te zöldfülű gazdaként rögtön a legmodernebb megoldást választottad?

Kifejezetten örült ennek, mert neki van egy bevált, hosszú évek óta jól működő gazdálkodási rendje. Ebbe jönnek az én folyamatos ötleteléseim, amikre azt szokta mondani, hogy „Zolikám, nézd meg, csináljuk, aztán megtartjuk, vagy eldobjuk”. Egy kicsit én vagyok az ő boszorkánykonyhája, ha működik, ő is kipróbálhatja. Mostanság már ő is a baktériumtrágyában gondolkodik.

Szerinted mik a baktériumtrágya legnagyobb előnyei?

Az egyik a szárbontás, tehát az, hogy az előző évi szármaradvány lényegesen gyorsabban eltűnik a talajból, és ennek más pozitív hozadéka is van. Ugye nagy mennyiségű cellulóz kerül bedolgozásra a talajba, és a káros ………….. hatás miatt ezt csak azért kéne nagy mennyiségű nitrogénnel tömni, hogy a cellulózbontó baktériumok jól lakjanak, ehelyett ez másmilyen módszertannal oldódik meg. Tehát ott már spórolok egy kis nitrogént, plusz lefelezem, leharmadolom a szárbontási folyamatot. Ezzel rengeteg tápanyagot is visszanyerek, amivel pénzt spórolok meg. Mert bár a tápanyag két-három év alatt rendelkezésre állna, de a baktériumtrágya használatával sokkal intenzívebben jön vissza a következő növény számára. Ráadásul a talajoltó készítmény eleve légköri nitrogén megkötésére képes baktériumokat tartalmaz. Tehát olyan ’nitrogénműtrágyát’ viszek be így folyékony baktériumtrágya formájában, ami egyébként nem a földben van, hanem a levegőből ’loptam’. Nálunk ugye kálium túlsúlyosak a földek, a foszfor utánpótlás folyamatosan kell, és ez a talajoltó készítmény a talajban lévő, a növény számára felvehetetlen foszfor mennyiségből rengeteget tud olyan formára átalakítani, amelyet a növény már fel tud venni. Tehát megint spórolunk vele. Ezek azok a hatások, amikre azt mondom, hogy direktek és azonnaliak.

De a baktériumtrágya nekem azért is nagyon fontos, mert javít a talajokon. Nálunk ugye mindenki panaszkodik, hogy ezekre a kömlői földekre nagyon nagy vonóigény kell. Tehát amíg azt mondjuk, hogy bárhol az országban 35Le-vel kell egy ekefejre számolni, ez nálunk ez 50. Tehát úgy számolnak, hogy egy három fejes ekéhez 150 Le-s traktor kell. Bízom benne, hogy a baktériumtrágyának köszönhetően az én földjeiben valóban elég lesz a 105 Le a három fejhez, mert más lesz a talaj ellenállása, úgyhogy ezzel is pénzt takarítok meg.

A másik nagyon fontos dolog szerintem, hogy ez a fajta gazdálkodás egy kicsit közelebb áll magához az élethez. Én úgy tekintem, hogy a baktériumtrágya a föld protexinje. Ha egy esős évben három gombaölős kezelés kell a búzának, reményeim szerint az évek óta Phylazonit-tal kezelt talajon elég lesz a kettő, száraz évben meg csak egy. Ez megint csak közvetlen haszon, mert hektáronként legalább nyolc-tízezer forintról beszélünk akkor is, ha a szórást nem is számoljuk bele, csak az anyagot. És kevesebb vegyszerrel terheljük a területet.

Mit mondanál azoknak a gazdáknak, akik ragaszkodnak az eddig bevált módszereikhez, és ki sem akarják próbálni a baktériumtrágyát?

Ennek a költsége hektáronként (ha 15 literrel számol az ember, ami egy jó nagy adag) kipróbálás szintjén durván nettó tízezer forint. Egy gombaölős kezelés tízezer forint. Arról nem is beszélve, hogy ezzel 50-60 kg nitrogén hatóanyagot lehet megspórolni, aminek az ára (akkor is, ha egy sima pétisóval számolok) tizenötezer forint. Plusz a 30-40 kg foszfor, ami szintén legalább tizenötezer forint. Ha csak ezeket a közvetlen dolgokat veszem, akkor negyvenezer forinttal kevesebbet kell költeni. De ha a gazda nem is bízik benne, a földjének egy részén, pár hektáron próbálja ki. Pista bácsinak is ezt javasoltam. Ha van, mondjuk egy harminchektáros táblája, csinálja azt, hogy a felén nem kezeli, a másik felén meg igen, de minden mást ugyanúgy csinál. Így a következő évben meglátja a különbséget, hogy megérte vagy nem. De csak azért nem kipróbálni valamit, mert eleink sem használták… ennyi erővel nem lenne mondjuk tempomat-os autó sem, mert ötven éve biztos, hogy azt sem használták.

Bármilyen anyagi veszteség érheti azt, aki megfogadja a tanácsodat, és kipróbálja?

Számottevő semmiképp. A növénytermesztésben egy tízezer forintos kezelés ’haszontalansága’ sokkal kisebb probléma, mint az kezelés elmaradásából keletkező esetleges probléma, például egy gombaölő szernél. Az ember kipróbálja, utána megnézi, hogy többet hozott-e az a terület, jobban bírta-e a stresszt. Vagy épp utána azon a területen nem 7 km/h-val tudja húzni a lazítót, hanem 8-9-el, vagy öt centivel lejjebb tudja tenni ugyanannál a sebességnél. Ezt mind közvetlenül meg lehet látni. Én azt mondom, hogy nem kell hinni senkinek, ki kell kicsiben próbálni, és utána kell dönteni.   

Vissza a bejegyzésekhez