Hírek

Hírek oldal
A növények meghálálják a törődést

A növények meghálálják a törődést

March 11,

 

A Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorján gazdálkodó partnerünk nyolc éve ismerkedett meg a Phylazonittal. Horváth Béla a Mosoni-síkság változatos, nem mindig gazdálkodóbarát talajviszonyai közepette Talajoltó és Tarlóbontó nélkül ma már el sem tudja képzelni a növénytermesztést.

„Bolond itt az időjárás is, és egyre csak bolondabb lesz” – mondja Horváth Béla, jánossomorjai gazda. „Ha jönnek a felhők, akkor abból vagy felhőszakadás lesz, vagy semmi. Egyik alkalommal minden ránk zúdul, máskor meg elvonul a Duna felé. Télen nincs csapadék, ha hideg van, rögtön mínusz húsz fok tör ránk, a nyári hőségnapok száma pedig újabban már eléri a húsz-huszonötöt is.

 

A Mosoni-síkságon átlagosan évi 550–600 milliméter csapadék esik, csak a helyi gazda szerint sosem akkor, amikor kellene. „Ezért döntöttem úgy, hogy belevágok, és öntözőgépet veszek. E nélkül minden kiég a nyári forróságban, az esőre meg nem számíthatok, hiszen sohasem akkor érkezik, amikor szükség lenne rá” – indokolja a döntését.

Azzal főzünk, amink van

Ami a talajviszonyokat illeti, mintha csak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz igazodtak volna. Az ötvenes években lecsapolt hansági mocsárvidék örökségeként az egyik helyen agyagos, már-már kotús a föld, hajlamos a belvízre, míg másutt, a folyami hordalékra települt termőrétegről az altalaj azonnal elvezeti a nedvességet. Vannak területek, ahol az egykor itt kanyargó folyamágak után homokos talaj maradt, de van, ahol gazdag feketeföld található. „Akár egyetlen táblán belül is eltérőek lehetnek a talajviszonyok, ami nem teszi egyszerűvé a gazdálkodást. Ez itt nem a Hajdúsági-löszhát” – magyarázza.

Elégedett vagyok az eredményekkel, úgyhogy az elmúlt években már a növénytermesztési technológiánk alapvető részeként tekintünk rá. A mi megoldásunkkal a korábbinál jóval kevesebb műtrágya felhasználása mellett is képesek vagyunk az elvárásainknak megfelelő termésátlagokat produkálni. Tekintve, hogy a jánossomorjai régiót nitrátérzékeny területté nyilvánították, a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazása eleve korlátokba ütközik, ráadásul az áruk is egyre magasabb. Ezért annyira értékes számunkra, hogy a Phylazonit feltárja a talaj meglévő tápanyagtartalmát” – magyarázza Horváth Béla.

A szükség nagy úr

Előfordul, hogy a mélyebb fekvésű területeket csak tavasszal sikerül felszántani, akkor is elég nehezen. Éppen ezért a május közepén elvetett napraforgóval egy menetben hektáronként 12 liter Phylazonit Talajoltót is kijuttattak, és az eredmény még a sokat látott gazdát is meglepte. „Ez a napraforgó nagyon szép lett, pedig ez sem kapott műtrágyát” – áradozik. Ráadásul erre a táblára ősszel nem is tudtak rámenni a munkagépekkel, ezért itt Phylazonit Tarlóbontót sem használtak, de a tavaszi talajoltásnak köszönhetően minden szükséges tápanyagot megkapott.

Korábban is kísérleteztek már ilyesmivel, a belvizes területeken erre bizony rákényszerül az ember. „Mindent egybevetve nekem az a tapasztalatom, hogy a növények meghálálják a Phylazonitot. Ilyen bonyolult, kedvezőtlen körülmények között nem is tudom elképzelni nélküle a kiszámítható és jövedelmező növénytermesztést” – összegezte benyomásait Horváth Béla.

Vissza a bejegyzésekhez