Hírek

Hírek oldal
A véletlennek köszönhetik a megoldást

A véletlennek köszönhetik a megoldást

March 18,

 

Véletlen folytán, egy szerencsés földcserét követően ismerkedett meg a Phylazonittal Csókási Lajos. Azóta a napraforgó és a hibridbúza is kiemelkedő hozamot produkál a földjein, a szabadbattyáni gazda pedig mára a talajoltás rendíthetetlen hívévé vált.

A Csókási család 250 hektáron gazdálkodik, ennek fele saját tulajdon, a másik fele bérelt föld. Húsz kilométeres körzetben több mint 80 részre oszlik a terület, a táblák a 0,4 hektárostól a 30 hektárosig a legkülönbözőbb méretűek. „Ennek az a hátránya, hogy szinte már azt is nehéz fejben tartani, melyik táblán éppen milyen növény van, nemhogy azt, hogy éppen hol, milyen munkát kell végezni. Cserélünk, s ha tudunk, vásárolunk, próbáljuk úgy összerakosgatni a földjeinket, hogy a tábláink legalább 10–14 hektárosak legyenek” – mondja Csókási Lajos.

Éppen földterületei racionalizálása révén, véletlenül ismerkedett meg a Phylazonittal is. „Van egy gazdatársam, aki évek óta használja a Phylazonitot, vele cseréltem el egy földterületet, hogy egyesíthessek egy táblát. A következő évben azt láttam, hogy noha az egész táblán ugyanazt a technológiát alkalmaztam, ugyanazt a vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert használtam, az új, Talajoltóval kezelt területen mégis szemmel látható volt a különbség. Itt a növények tíz-tizenöt centivel magasabbak voltak. Ez engem azonnal meggyőzött, azóta egyre nagyobb területen használom én is a Phylazonitot” – mesél a kezdetekről a szabadbattyáni gazda.

 

Műtrágyát teszteltek, de a Phylazonit bizonyított

A talajoltás hosszútávon is bizonyított. A családi gazdaság egy hároméves műtrágyakísérletben vett részt. Egy egybefüggő, 18 hektáros táblát három részre osztottak: 5 hektáron a kísérleti műtrágya-technológiát alkalmazták, 5 hektáron a megszokott tápanyagpótlás folyt, a két terület között pedig egy elválasztó zónát alakított ki. A kísérletet megelőzően talajvizsgálatot végeztek, így határozták meg az optimális műtrágyadózisokat. Az első évben, a kísérleti parcellában feltöltötték a talajt, a második esztendőben pedig az első termés alapján számították ki a szükséges adagokat. Vetés előtt a teljes területet Phylazonit Talajoltóval kezelték, azonos volt a technológia, a vetőmag, minden munkát ugyanakkor, ugyanúgy végeztek el, kizárólag a műtrágyázásban volt különbség.

„ Az első évben, 2012-ben kukorica (Pioneer 9494-es hibrid) volt a területen, akkor a kísérleti parcellát hektáronként 700 kg pétisóval és 100 kg 5-10-30-as NPK-trágyával töltöttük fel. A pétisót vetés előtt, az NPK-t ősszel, alaptrágyaként juttattuk ki. Abban az évben hatalmas aszály volt, így az előző év 10 tonnás átlagához képest a saját területen csak 5, a kísérletin pedig csak 7 mázsát arattunk” – emlékszik vissza Csókási Lajos.

„Ebben a kimagasló hozamban biztosan közrejátszott az is, hogy az előző évi silány kukorica megkímélte a talajt, és bár a nitrogén nagy része nyilván kimosódott, talán maradt a talajban annyi többlet, hogy ilyen magas termést tudjon produkálni a napraforgó. Ugyanakkor az én, hektáronkénti 4,4 tonnás termésem is igen szép eredmény. Egészen biztos vagyok benne, hogy ebben kiemelkedő szerepe volt a Phylazonitnak” – mondja a szabadbattyáni termelő.

 

Kiváló talaj, kiugró hozamok

Kukorica, búza, repce, napraforgó – ezeket a hagyományos növényeket váltogatják a gazdaságban, és minden táblán alkalmazzák a Talajoltót. Szárbontásra ugyan még nem használtak Phylazonitot, kizárólag vetés előtt juttatták a talajba, de a terveik szerint injektorral szerelik fel a vetőgépüket, és a vetéssel egy menetben alkalmazzák a talajoltószert.

Ami a földek minőségét illeti, van itt 8 aranykoronás homok, de van 26 aranykoronás, kötöttebb föld is – a teljes terület zöme 25–26 aranykoronás. „Most kezdődik a kötelező ugaroltatás: a leggyengébb adottságú területeket vagy kivesszük a termelésből, vagy megpróbáljuk zöldtrágyával megerősíteni” – avat be terveibe a gazda.

Új utakon

A szárítónál állva, azonnal szembeötlik a 100 tonnás szemvisszahűtő torony. „A szakaszos üzemű Mecmar 180 szemestermény-szárító egyszerre 180 mázsát tud feldolgozni. Ez nekünk nem volt elég, ezért néhány éve egy kicsit felturbóztuk. Az AGROmashEXPO-n láttunk egy GSI visszahűtő tornyot, innen jött az ötlet: építettünk a szárító mellé egy 100 tonnás tároló-visszahűtőt. A leszárított mennyiséget melegen átrakjuk ebbe a szellőzőpadozatos tartályba, és így, miközben folyamatosan dolgozik a szárító, már mehet is bele a következő adag. Ezzel gyakorlatilag megdupláztuk a szárító teljesítményét!” – büszkélkedik találmányával a gazda.

Amint híre ment a környéken az újításának, egyre több termelő vette át a megoldását. „Jól van ez így. Tudja, mi itt együtt sírunk és együtt nevetünk. Ott segítjük egymást, ahol tudjuk, megosztjuk az örömünket, a bánatunkat, és persze az ötleteinket is, ha azok előbbre visznek. Külön boldogság, hogy a fiaim is ezt az életpályát választották. Nehéz, de szép élet ez.”

 

Vissza a bejegyzésekhez