Hírek

Hírek oldal
Hosszabbak, erősebbek, egészségesebbek

Hosszabbak, erősebbek, egészségesebbek

April 04,

 

A Vas megyei Bozzai község határában fekvő családi gazdaságnál minden a talajoltásról szól. A baktériumtrágyázást igazolják az ad hoc kísérletek, de erről árulkodnak a legártatlanabb fajtabemutatók és a termőföldeken lakmározó gólyák is.

Ennyi ember nem tévedhet

Földjeiken rendszeresen kukorica- és repce-fajtabemutatókat tartanak, a minőségi változás pedig az érdeklődőknek, látogatóknak is feltűnt. „Nem volt kitáblázva, és nem is mondtuk meg, hogy eddig tart a kezelt és amaddig a kezeletlen terület, mégis egytől egyig mindenki pontosan tudta, hol húzódik a kísérleti parcella határa. Ez egyértelmű jelzés volt számunkra, hogy ideje nagyban is belevágnunk” – idézi fel a kezdeteket Nagy Imre Gábor.

Kézzel fogható bizonyíték

A gyökerek mérete és szerkezete közötti különbség is jól mérhető. Mindkét területen ugyanolyan agrotechnikát alkalmaztak, a talajoltóval kezelt táblán mégis lényegesen erősebb, egészségesebb és hosszabb volt a növények karógyökere.

Amint meséli, ezzel kapcsolatban elvégeztek egy egyszerű kísérletet is. „Egy húszliteres kannának levágtuk az alját és a tetejét, belenyomtuk a földbe, felöntöttük vízzel, és azt figyeltük, mennyi idő alatt szivárog el a kanna tartalma. Ahol használtuk a Talajoltót, ott a föld hamar magába szívta vizet, ahol nem, ott sokáig a felszínen, a kannában maradt. Ennél meggyőzőbb és látványosabb kísérletre nincs is szükségünk!”

 

Nem a gólya hozta

2014-ben a kukoricaföldet is megkínálták Phylazonittal – arra voltak kíváncsiak, miként teljesít a terület, ha műtrágya helyett csak talajbaktériumot kap. „A műtrágyázott területen ugyan több volt a hozam, de a kiadások is jóval magasabbak voltak, ráadásul a vegyszerek a földet is kizsigerelik” – teszi le a voksát a hatékony, fenntartható gazdálkodás mellett Nagy Imre Gábor.

Ami az alkalmazott agrotechnikát illeti, a családi gazdaságában ez alapvetően időjárásfüggő. Tavalyelőtt például az előrejelzésekre alapozva minden területüket felszántották, hiszen sok esőre lehetett számítani, aratás után pedig a teljes tarlómaradványt beforgatták. „Ez képezte az alapját a következő évnek: a visszaforgatott növényi részek és a Phylazonit Talajoltó segítségével élővé tettük a talajt” – avat be a részletekbe a gazda.

Ha vannak is kisebb-nagyobb záporok, zivatarok, a csapadék egyre kevesebb errefelé, a Phylazonittal kezelt növények azonban jól bírják a szárazságot. „A kukorica nálunk nem furulyázott, mint a szomszéd gazdaságokban, nem kókadt a legnagyobb melegben sem. Éppen ezért tavaly úgy döntöttünk, hogy széles körben is bevetjük a Phylazonitot: a repce és a gabona vetésekor, és tavasszal a kukoricánál vetés előtt is Talajoltót juttatunk a magágyba” – magyarázza.

 

Vissza a bejegyzésekhez