Hírek

Hírek oldal
Tarlóbontás akkor és most

Tarlóbontás akkor és most

June 22,

Húsz évvel ezelőtt köteleztük el magunkat a Phylazonit mellett, az a két évtizedes múlt pedig számos előnnyel bír. A minap mezőfalvai partnerünk egykori cikkére bukkantunk. Ha már a kezünkbe akadt, leporoltuk.

Zászlós Tibor beszámolója szakmaiságról árulkodik és nagyon tanulságos olvasmány ma is. Hűen tükrözi, hol tartottunk akkor, és megmutatja, mekkora utat tettünk meg azóta. A kontraszt már csak azért is érdekes, mert az írás nem a baktériumtrágyázás hőskorába, csupán öt évvel ezelőttre kalauzol minket.

Ami meghökkentő, az nem mindig hamis

„Megszokásaink, szakmai tapasztalásaink rendkívül fontosak tevékenységünk során. Ugyanakkor, ha a tudományos kutatások gyakorlati eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, könnyen tévútra léphetünk.

Mezőfalván 2010-ben, 3200 hektáron kezdtük el a Phylazonit Tarlóbontó használatát. Műtrágyát egyáltalán nem szórtunk ki, szerves trágyát is csupán területeink egy részére. A baktériumtrágya szinte minden növénykultúrából érintett területeket: magborsót, napraforgót, repcét, búzát, valamint siló- és szemes kukoricát. A kutatók – több éves szisztéma szerint – vegyesen tanulmányozták a talaj ásványinitrogén-tartalmát, így a tarlókezelést követő kora tavaszi vizsgálatok nem igazodtak a baktériummal kezelt területekhez, hanem vegyesen kerültek vizsgálatra.

területek egyértelműen hozták a magasabb ásványi nitrogén szintet a nem trágyázott területekhez képest. Borsó esetében például közel négyszer annyi, de silókukorica esetén is kétszer annyi volt az ásványi N szint a Tarlóbontóval kezelt területen, mint a kezeletlenen.
Ez ugyan nem egy tudományos szintű kísérlet volt, de mindenképpen jól mutatta az irányt, amit követnünk kell. Természetesen tovább folytatjuk a baktériumtrágyázás területén elkezdett utat, és tudományos igényességgel vizsgáljuk meg, hogy a kezelt földek termésének toxinszintje alacsonyabb-e a kontrollterületekéhez képest. Valószínűnek tartom, hogy a kísérletek adta válaszok új utat fognak nyitni a növénytermesztési technológiák sorában.”

Ötéves terv

Ma a talajközpontú gondolkodás természetesen nem merül ki ennyiben, hiszen a termésátlagok stabilizálása, illetve növelése érdekében jóval több figyelmet kell a talajainkra fordítanunk. Az okszerű talajművelés hatása a terméseredményeken túl a költségek megtakarításán, a vetési idő tervezhetőségén vagy az aszályos időszakok mérsékelt utóhatásain keresztül is jól mérhető. Akárhonnan is nézzük, a sikeres növénytermesztés titka a talajok állapotában rejlik, az pedig a talajban élő baktériumoktól függ!

Vissza a bejegyzésekhez