Hírek

Hírek oldal
A Phylazonit hozza azt a bizonyos „pluszt”

A Phylazonit hozza azt a bizonyos „pluszt”

September 05,

 

A Szekeres Mezőgazdasági Kft. a Fejér megyei Polgárdi határában, mintegy ezer hektáron gazdálkodik. A családi gazdaság növénytermesztési ágazatvezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogyan végződött a most lezárult kísérlet, melynek során a Phylazonitot repcében próbálták ki. Szekeres Lajos olyannyira elégedett a talajoltóanyag hatásával, hogy az idén jócskán növelik a Phylazonittal kezelt terület arányát.

 

A fiatal szakember édesapjával, édesanyjával és nővérével együtt „viszi” a családi gazdaságot. Viszonylag széles vetésforgót alkalmaznak, összesen hat növényfajt termelnek. A legnagyobb területen – 300-300 hektáron – búzát és kukoricát vetnek, utána a repce és a napraforgó, valamint a zöldborsó és a cukorrépa szerepel a palettán.

 

A legfőbb igény az egyenletes termés

A Szekeres Mezőgazdasági Kft. új központjában beszélgettünk. A létesítmény 2005-ben épült, akkor költözött át ide a gazdaság „főhadiszállása”. „Azóta folyamatosan fejlesztgetjük, szépítgetjük. Időközben megépült a szárítótelep, itt az új irodaház is, úgyhogy most már úgy tűnik, végleg lecövekelünk” – mesélte Szekeres Lajos. – „A gazdaság vezetőségi tagjai mind családtagok, úgyhogy a cégünk tényleg nyugodtan nevezhető családi gazdaságnak. Ráadásul az alkalmazottak többsége is helybéli, ettől is családias a hangulat.”

Amint megtudjuk, az idei szezonban, ebben a régióban mindenhol jó eredményeket produkált a repce, és erre a növényre nekik sem lehet panaszuk. A gazdaság üzemi átlaga elérte a 4 tonna/hektárt. Ez errefelé nem kimagasló, de nem is rossz hozam. „2007 óta termelünk újra repcét, azóta ekörül mozog az termésátlag. Ebben a régióban a repce kimondottan stabil növénynek számít, éppen ezért termeljük szívesen mi is” – mondja.

Phylazonitot idén már a teljes termőterület több mint negyedén alkalmaznak. A Phylazonit talajoltó készítményt a vetéssel egy menetben, a direktvetőgépre szerelt kijuttató szerkezettel adagolják a talajba. A szakember szerint a repce esetében azt, hogy hol alkalmaznak talajoltást, két tényező dönti el: az elővetemény és a talaj tápanyag-ellátottsága. „Ott ugyanis, ahol borsó volt a repce előtt, személyes véleményem szerint meggondolandó a talajoltás, míg például egy jó tápanyag-ellátottságú búza után a Phylazonit szépen ki tudja egyenlíteni azt az előnyt, amit a pillangós elővetemény biztosít. Számunkra a legfőbb igény, hogy végül egyenletes legyen a termés, mert úgy a betakarítás is egyszerűbb és hatékonyabb” – vélekedik Szekeres Lajos.

 

Phylazonit + Energia Humin = kimagasló eredmény

Hogy a repcében is sorompóba állítsák a Phylazonit termékeit, tavaly beállítottak egy szántóföldi kísérletet. Az elővetemény zöldborsó volt, a területen a betakarítás után totális gyomirtást alkalmaztak és talajlazítást végeztek, utána kompaktorral elművelték a talajt. „Vetőmagként a KWS drazsírozott szaporítóanyagát használtuk, a Phylazonittól kaptunk talajoltó készítményt és Energia Humint, azonban ezt kísérletként nem levéltrágyaként, hanem a talajba injektálva alkalmaztuk.”
A vetést 45 centiméteres sortávolsággal, 215 ezres hektáronkénti tőszámmal végezték. A 12 hektáros kísérleti táblát három részre osztották: volt egy kontroll-terület, ahol semmilyen készítményt nem használtak, a másik részen csak Phylazonitot juttattak ki, a talajba injektálva, a harmadikon pedig talajoltást alkalmaztak, és Energia Humint is adtak az állománynak. 

„Sajnos a kísérlet előkészítésekor elkövettünk egy hibát, ugyanis a kizárólag Phylazonitot kapott területbe beleszámítottuk a forgót is, ahol jelentős lett a taposási kár, és vízállás is keletkezett. Ez lehetett az oka annak, hogy ezen a területen alig 4,4 tonna/hektár hozamot adott a repce, ami valójában nem számít rossz termésnek, mert még így is meghaladja a sokéves üzemi átlagot. A kezeletlen kontrollterület 5,1 tonna/hektárt termett, a Phylazonit és az Energia Humin együttes alkalmazásával azonban már kimagasló, 5,72 tonnás hozamot produkált a terület” – tájékoztat Szekeres Lajos.

A technológiát illetően a szakember elmondja: a vetéssel egy menetben juttattak ki 15 liter/hektár Phylazonitot a talajba injektálva, a megfelelő kísérleti táblarészben pedig a talajoltóba keverve, azzal együtt a talajba juttatva adagolták az Energia Humint, 5 liter/hektár dózisban. „A 45 centiméteres sortáv miatt gyomosodásra lehetett számítani, ezért a vetés napján elvégzett preemergens gyomirtás mellett döntöttünk. Szerencsére az időjárás is mellénk állt, mert két nap múlva kaptunk 16 milliméter esőt, ami a vetésnek és a gyomirtás hatékonyságának is jót tett.”
Szót ejtünk az agrotechnikáról is. A tarlóhántást tárcsával végzik, majd talajlazítás következik 40–45 centiméteres mélységben, a magágyat pedig vagy egy kapás eszközzel, vagy tárcsával készítik. Ha a körülmények igénylik, illetve megengedik, akkor a mélylazított földet kompaktorral dolgozzák el. A szármaradványokat a tarlón hagyják, épp’ csak annyi búzaszalmát báláznak be, amennyire néhány környékbeli gazdának, barátnak, alkalmazottnak szüksége van. „Különösen odafigyelünk arra – pláne a repcénél –, hogy az előveteményt nagyon vékony tarlóval, jól aprított és egyenletesen elterített szalmával arassuk, mert így tudjuk jól megalapozni a magágy elkészítését. Nálunk alapelv, hogy a vetés a betakarítással kezdődik!” – figyelmeztet az ágazatvezető.

 

Látványos növekedési erély, egészséges állomány

Amikor a kísérlet szakmai tapasztalatairól faggatjuk, Szekeres Lajos elmondja: a kezelt és a kezeletlen parcellák növényállományában a legnagyobb különbség a növekedési erélyben mutatkozott meg, ami a közelgő tél előtt, bizony sokat számít. „Amikor a kezeletlen területen a növények még csak szikleveles állapotban voltak, akkor a kezelt parcellákon már meghozták az első valódi levelüket. Még ősszel szépen összezártak a sorok, és mivel nagyon sűrű volt az állomány, a levélbolhák megjelenésétől tartottunk. Ám végül nem volt ilyen probléma. Október közepén kaptuk meg az új sorközművelő gépünket, de addigra olyan hatalmasat fejlődött az állomány, hogy már nem tudtunk vele dolgozni” – emlékezik

A sok tavaszi csapadék nem könnyítette meg a dolgukat, nagyon meg kellett gondolni, hogy mikor végezzék el a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási munkákat. Ezzel együtt Szekeres Lajos szerint egyértelműen látható volt, hogy a kezelt állomány sokkal egészségesebb és erősebb, mint a kezeletlen, az oldalhajtások megjelenése után – a szokásosnál nagyobb sortávolság ellenére – teljesen egyenletes volt a tábla.

„A jelek szerint azonban a 215 ezres tőszám nem bírja el a taposást, ezért ezentúl a forgókban a hagyományos, dupla gabonasortávot vagy nagyobb tőszámot fogunk alkalmazni, és csak a »hosszúját« vetjük 45 centiméterrel” – mondja a növénytermesztő. A tapasztalatok alapján született meg a döntés, hogy a Phylazonittal kezelt területeik arányát növelni kell, ezért az idén már 20 helyett 450 hektáron alkalmazzák ezt a készítményt. Emellett felvetődött annak a gondolata, hogy a tarlóbontást is beillesszék a technológiába.

„A legtöbb kultúránkban már kipróbáltuk a talajoltást, és mindenütt pozitív hatást tapasztaltunk. Véleményem szerint, ha a gazda teljes odafigyeléssel és megfelelő szakmaisággal végzi a munkáját, mindent megad a növénynek és a talajnak, ami kell, és mindent akkor, amikor kell, tehát okszerű a talajművelés, a tápanyag-gazdálkodás, ráadásul a legmegfelelőbb fajtákat használja, akkor a Phylazonit lehet az a kis plusz, ami biztosítja az előrehaladást” – fejezi be Szekeres Lajos.

Vissza a bejegyzésekhez