Hírek

Hírek oldal
A Phylazonit Talajregeneráló hatása a kukorica fuzáriumos fertőzöttségére - 1. rész

A Phylazonit Talajregeneráló hatása a kukorica fuzáriumos fertőzöttségére - 1. rész

March 27,

 

Szabadföldi kisparcellás vizsgálatokban tanulmányozták a „Talajregeneráló” baktérium-készítményt a Fusarium gombák okozta fertőzések mérséklésére.

A gazdasági növényeket fertőző és károsító fonalas gombák ellen agrotechnikai, kémiai, biológiai módszerek együttes, illetve egymást kiegészítő használatával vehetjük fel – váltakozó sikerrel – a harcot. A Phylazonit Talajregeneráló készítmény hatását az elmúlt években számos kísérletben igazoltuk. Több éves tartamkísérleteink közül a legfrissebb eredményekkel szolgáló vizsgálatokat kukoricán, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (Martonvásár) növénykórtani tenyészkertjében 2015-2017 években, kisparcellán, három ismétlésben végeztettük.

A kórtani kert talaja a több éves fertőzéses tartamkísérletek miatt kórokozókban sokkal gazdagabb, mint az egyéb mezőgazdasági művelésbe vont talajoké. A kísérleti eredmények, tapasztalatok a termék hatásosságát illetően figyelemfelhívóak, és a vizsgált Talajregeneráló baktériumainak extrém körülmények közötti hatékonyságát is jelzik.

A 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben beállított szabadföldi kísérletekben két Fusariumfajjal (F. verticillioides. F. graminearum) fertőztük kombinált kezelésben a magvakat, és vizsgáltuk a Phylazonit Talajregeneráló készítmény hatását. A kukoricát fertőző Fusarium fajokat az MTA Kutatóintézete bocsátotta rendelkezésünkre.

Kezelések: 1. kontroll (kezeletlen) (KO), 2. F. verticillioides (FV), 3. F. graminearum (FG), 4. baktériumtrágya (KB), 5. F. verticillioides+baktériumtrágya (FVBakt), 6. F. graminearum+baktériumtrágya (FGBakt).

A vizsgálatok 3 ismétlésben történtek az egyenként 4,2 m hosszú 3 soros parcellákban. A kísérlet során öntözött és öntözetlen kezelések is beállításra kerültek. Az öntözött terület virágzás és szemtelítődés fejlődési fázisaiban 60-60 mm öntözővizet kapott, míg az öntözetlen terület csak a természetes csapadékmennyiséget kapta. Az öntözött és az öntözetlen területen is a fent említett hat kezelést alkalmaztuk.

Vetéstől-betakarításig fenotípus (kezdeti fejlődés, virágzási idők, felszáradás, leszáradás), biokémiai (levél klorofill-tartalom), valamint növénykórtani vizsgálatokat (fuzáriumosszár- és csőfertőzés) végeztünk. A betakarítást megelőzően kezelésenként a fuzáriumos fertőzést a hosszirányban kettévágott szárminták vizsgálatával, a gyökérnyaktól számított 1-4 internódium fertőzöttségével jellemeztük 

1. kép: Fuzáriumos fertőzés a vizsgált kukoricaszárakon Fusariumgraminearum-malfertőzött illetve Fusariumgraminearum-mal fertőzött és egyidejűleg Talajregeneráló készítménnyel kezelt, öntözött parcellákon (Fotó: MTA ATK MGI)

A kísérletben mértük továbbá a szemtermés mennyiségét, nedvességtartalmát és hektolitersúlyát, illetve kezelésenként meghatároztuk a szemtermés két toxinját (DON, FB1). A 2015-ös év kísérleti eredményeire az adott év tavaszán mutatkozó szélsőségesen szeles időjárás kedvezőtlenül hatott (kelés, szélverés), így ezen adatok értékelését jelen esetben figyelmen kívül hagytuk.

Mértük továbbá a szemtermés mennyiségét, nedvességtartalmát és hektolitersúlyát, illetve kezelésenként meghatároztuk a szemtermés kéttoxinját (DON, FB1). A 2015-ös év kísérleti eredményeire az adott év tavaszán mutatkozó szélsőségesen szeles időjáráskedvezőtlenül hatott (kelés, szélverés), így ezen adatok értékelését jelen esetben figyelmen kívül hagytuk.

A készítmény statisztikailag is igazolhatóan, kedvezően hatott a kezdeti fejlődésre, a növény fitneszére, klorofiltartalmára, a termés mennyiségére, és csökkentette a szár fuzáriumos fertőzöttségét.

Az öntözetlen (1. ábra), és az öntözött (2. ábra) parcellák adatai igazolják a baktériumkészítmény hatékonyságát.

Öntözetlen területen 2016. és 2017. években a kezeletlen parcellák (KO) kukoricaszár fuzáriumos fertőzöttsége 30,7 % illetve 38,8 % volt, köszönhetően a kórtani talajok sajátosságának.

1. ábra: A szárfuzárium fertőzés mértéke (%) öntözetlen parcellákon különböző kezelésekben a 2016-os, 2017-es években

A Phylazonit Talajregeneráló baktérium közössége (KB) a talajból történő gombafertőzést mindkét évben jelentősen mérsékelte (17,6 %, 18,2 %). Az eredményesség a „Talajregeneráló” baktérium közösségének tulajdonítható. Azoknak a növény növekedést stimuláló (PGPR) és növény növekedést reguláló (PGR) talajbaktériumoknak, amelyek a gyökér kolonizálásával a patogén mikroorganizmusok (fonalas gombák) aktivitását csökkentik (sziderofor termelés, vasmegkötés) a rizoszférában.

A Fusariumverticillioides fonalas gombával injektált parcellák (FV) fertőzöttsége 2016-ban 32,2 %, 2017-ben 54,7%, amely igen jelentős mértékű fertőzöttségre utal. Az F. verticillioides szárfertőző hatását a gombával egyidejűleg talajba juttatott Talajregeneráló (FVBakt) 22,9,%, ill. 40,0 %-ra mérsékelte, amely szintén a hozzáadott baktériumok hatékonyságát igazolják.

A Fusariumgraminearummal fertőzött parcellák (FG) 2016-ban 22,7 %-os, míg 2017-ben 47,2 %-os volt a szárak fertőzöttsége. Hasonlóan az előbbiekhez a Talajregeneráló (FGBakt) 2016-ban 20,6 %-ra, míg 2017-ben 41,7 %-ra mérsékelte a fertőzés mértéket. Az eredmények szignifikánsak.

A fenti kísérleti eredmények azt tükrözik, hogy az egyes évek időjárás viszonyai befolyásolják a termesztett kukoricanövények talajból történő szárfertőzöttségét. Ez a fertőzöttség, amelyik természetesen visszahat a következő években termesztett kultúrák talajainak gombafertőzöttségére, mérsékelhető PGPR és PGR baktériumokat tartalmazó baktériumtrágyával (Talajregeneráló). A baktériumos védelem mértékét a talajtani, időjárás stb. viszonyok befolyásolják, de csak a védelem mértékét határozzák meg.

Vissza a bejegyzésekhez