Csapadéktöbblet vagy csapadékhiány. Minkettő tényező hátrányosan befolyásolja a szántóföldi munkálatokat. Vizes talajok esetében nem sok lehetőségünk kínálkozik, hiszen ezek a talajok nem művelhetőek. Azonban az aszálykárokat igenis tudjuk mérsékelni. Tudatosan. A téma aktualitását nem csak mi tapasztaljuk a bőrünkön – az elmúlt hetek rekkenő hősége által -, hanem a talajaink és a rajtuk élő növényeink is megsínylik azt.

Mi is történik pontosan?

Mindannyian tudjuk, hogy a növénytermesztés rendkívül függ a klimatikus adottságoktól, ezért csak úgy vállhat eredményessé és hatékonnyá, ha alkalmazkodó.

Az utóbbi évtized intenzív műtrágyahasználata ugyan megduplázta a termésmennyiséget, de ezzel párhuzamosan a növények vízfogyasztása is megnőtt, tehát nagyobb a vízigény.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy korunk szélsőséges időjárási viszonyai felerősítik az aszályra való hajlamot, és amennyiben az előrejelzéseknek hihetünk, akkor a jövőben még nagyobb kihívással kell szembenéznünk.

„Kánikulai meleg légköri aszállyal…, Fokozódó csapadékhiány…, Esőre várva…, Tovább száradnak a talajok…” – Olvashatjuk június 10-e óta a vészjósló előrejelzéseket az OMSZ honlapján. Az elmúlt 30 nap során sokfelé a 20 mm-t sem érte el a csapadékösszeg. Az elmúlt egy hétben a megelőző héthez képest bár több csapadék hullott, ez is elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől.

A felső fél méteres talajréteg továbbra is kritikusan száraz szinte mindenhol az országban, többfelé a 30%-ot sem éri el a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható érték arányában. A napraforgó egyre többfelé már csillagbimbós állapotban van, és gyorsan fejlődik a kukorica is. Nyári növényeinknek igen nagy szüksége lenne a meleg mellett kiadós csapadékra is.

Mit tehetünk mi, gazdálkodók?

A megoldást nem feltétlenül a drága öntöző berendezésekben kell keresni, hanem tulajdonképpen a mi kezünkben van a kulcs és nem is olyan bonyolult:

Az agrotechnika

A növények gyökérzete általában a talaj felső, 30-60 cm-es rétegében található, a talaj kiszáradása pedig pont ebben a rétegben történik.  A talaj vastagabb rétegét átszövő gyökerek több vizet képesek felvenni, így jobban át tudják vészelni a csapadékszegény időszakot. Tehát a sikeresen gyökérfejlődés kiemelkedő fontossággal bírhat a szárazság leküzdésében.

A talajaszály kialakulása a felvehető tápanyagformák képződésének kedvezőtlen hasznosulását eredményezheti.

Minden olyan talajállapot, ami a baktériumok szaporodására, élettevékenységére hatással van – tehát a talaj kiszáradása is – az gátolja a tápanyagok feltáródását. Másrészt száraz talajban a műtrágyák oldékonysága és az ionok mozgása is akadályozott, ami rontja a felvehetőséget és a hasznosulást.

Az egyoldalú talajhasználat növeli a vízfelhasználást. A vetésváltás leegyszerűsödött, a termesztett növényfajok/hibridek száma csökkent. Például a hosszú éveken át tartó kukorica monokultúrás termesztése 40-80 mm talajnedvesség-csökkenést idézett elő. Aknázzuk ki a vetésváltásban rejlő víztakarékos megoldásokat!

Mivel minden talajművelési beavatkozás fokozza a párolgást, ezért törekednünk kell a talajkímélő technológiákra

Talajműveléssel úgy kell szabályozni a talaj szerkezeti tulajdonságait, hogy a csapadékvíz minél nagyobb része a talajba jutva a növények vízellátást szolgálja. Tavasztól őszig a víz megőrzése, ősztől tavaszig a víznek a mélyebb rétegekbe való levezetése a cél. A talajművelés módjától, a műveletek számától nagymértékben függ a talajfelszín párologtatása.

A tarlóhántásra mindig törekedni kell, mert hatása pozitív a talaj vízgazdálkodására; csökkenti a fedetlenül maradt talaj párolgással történő nedvességvesztését.

Ezen felül segíti a talaj biológiai beérését. A nyirkossá vált, hántott réteg jó feltételeket biztosít a gyommagvak csírázásához és az árvakeléshez, gyérítve a készítendő magágy gyommagkészletét és ezzel a gyomosodás mértékét.

A nyári talajművelés során a felület gyors lezárása, a tavaszi talaj-előkészítési műveleteknél a forgatás kiiktatása vagy a mélységének csökkentése szintúgy párolgáscsökkentő, ez által víztakarékos megoldás. Az alapművelésre használt eke kiváltására célszerű kevésbé rögösítő eszközöket használni.

Fontos észben tartanunk, hogy a több éven keresztüli azonos mélységben végzett beavatkozások növelik a tömör rétegek kialakulását, ami a talaj lazításával szüntethető meg.

Jól láthatjuk tehát, hogy az agrotechnika számos lehetőséget kínál, rövid összefoglalónk ennek egy szeletét tárta fel Önöknek. Hazánkban az utóbbi évtizedekben lehullott csapadék mennyisége nagyon ingadozó. „Jobb félni, mint megijedni”, tartja a mondás, hiszen az idei évben sem erre a heteken át tartó szárazságra számítottunk, a jövő pedig kiszámíthatatlan. A hosszú távú aszálykár mérséklése tehát nem csak érdekünk, hanem kötelességünk is!