Repcében is bizonyít a Phylazonit Tarlóbontó

„Nem volt jókedvében Természet anyánk, amikor a gazdálkodáshoz szükséges adottságokat osztogatta.”
A mezőtárkányi Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatvezetője mégsem panaszkodik, legfeljebb megoldandó problémákról beszél. Panaszra nincs is oka, hiszen a környékbeli gazdaságoknál jószerint ötödével jobb eredményeket érnek el. A repce például 3,6 tonnát produkált hektáronként, ami errefelé kimagasló hozamnak számít – és ez javarészt a Phylazonitnak köszönhető.

A Heves megyei Mezőtárkányon, a Fauna Zrt. központjában találkozunk Kelemen Józseffel. A társaság az 1600 lelkes község határában gazdálkodik. Elsősorban mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkoznak, 1200 hektáros területükből 980 hektár intenzíven művelt szántóterület, a többi gyep.
Jellemzően öntéstalajokon gazdálkodnak. Ez a vidék egykor a Tisza árterülete volt, sok a szikfoltos tábla, amelyek egy része genetikailag alakult ilyenné, másutt a korábbi évek-évtizedek rossz agrotechnikája miatt szikesedett el. Jellegzetes hiba volt, hogy a kilencvenes évek elejéig sok gyepet feltörtek és szántóföldi művelésbe vontak, pedig ezek a területek nem véletlenül voltak gyepek. Itt a szik újra és újra kivirágzott, amit szinte lehetetlen eltüntetni.

Éghajlati adottságaik sem igazán kedvezőek. Kevés a csapadék, ahogy mondani szokták errefelé, csak négyévenként van olyan esztendő, „amikor az Isten épp’ akkor ad esőt, amikor arra a növénynek szüksége van”.

Arra a kérdésre, hogy mi okozza számukra a legtöbb fejtörést, Kelemen József tömören válaszol: a perctalajok. „Sajnos errefelé sok az olyan talaj, ahol nagyon kevés az idő arra, hogy a földterületet optimális kultúrállapotba hozzuk. Itt a talaj szinte csak pillanatokig alkalmas a művelésre: vagy túl nedves, vagy túl száraz, például a jó minőségű magágy kialakításához. Ezeken a területeken a gyorsaságnak óriási szerepe van” – magyarázza.

Négy éve Phylazonittal

A Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatában négy éve használják a Phylazonitot. Amint Kelemen József visszaemlékszik, az „ismerkedést” a Tarlóbontó készítménnyel kezdték, ami náluk azért különösen fontos, mert a szármaradványt a legtöbb területen a táblán hagyják, és csak annyi szalmát takarítanak be, amennyire a szarvasmarhatelepnek szüksége van.

„Az első időszakban azt tapasztaltuk, hogy azok a táblák, ahol a baktériumkészítményt alkalmaztuk, látványosan jobban teljesítettek. Az elmúlt egy-két évben a Phylazonit területi képviselőjével méréseket is végeztünk, így igazolást nyert, hogy a szármaradványok a kezeletlen területekhez képest szembeötlően jobban lebomlottak. Tavaly és az idén is már a teljes repce, kukorica és napraforgó vetésterületünkön használjuk a Tarlóbontót, és újabban az Energia Humin növénykondicionáló készítményt is.”

A tarlóbontót grubberre vagy tárcsára szerelt szórókerettel, a tarlóhántással egy menetben juttatják ki.

Morzsalékosabb talaj, magasabb hozamok

Kelemen József szerint a Phylazonit a talaj szerkezetére tette a leglátványosabb hatást. „Ha kimegyek egy olyan, baktériumtrágyával kezelt táblára, ahol legutóbb öt éve végeztünk talajlazítást, most, a legnagyobb forróságban is le tudom szúrni a gazdászbotot. Már egy-két évnyi Phylazonit-használat után morzsalékosabb lett a talaj, a víznyomásos területeink pedig töredékükre csökkentek. Ahol régebben tavakban állt a víz, most vígan zöldell az állomány. Ha a tavaszi esőzések után csillog is itt-ott a víz, az hamar elszivárog, nincsenek vízállásos területek. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a Phylazonit egyértelműen javította a talaj szerkezetét” – magyarázza.

A társaság javarészt nitrátérzékeny területen gazdálkodik, a kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 65 kilogrammot. Éppen ezért életbevágó, hogy a tarlómaradvány tápanyagtartalma minél hatékonyabban feltáródjon, a növények számára felvehetővé váljon. Ebben pedig óriási segítséget nyújtanak a talajbaktériumok, amelyek szaporodását és optimális összetételének fenntartását segíti a Phylazonit.

A repce meghálálja a Tarlóbontót

Érezhető a változás a hozamok terén is. „Repcénél az átlagos termésátlag három tonna volt. A Phylazonit használatának bevezetése óta már megszokottá váltak az ennél jóval magasabb hozamok. A repce az idén 3,6 tonna/hektárt produkált. Ez a környező gazdaságok eredményeit jó 20 százalékkal meghaladó, már-már kimagasló termésátlagnak mondható – és ugyanez igaz a többi növényre is.

Ez az okszerű fajtaválasztás mellett javarészt a baktériumos talajoltásnak, a Phylazonitnak, valamint a talaj igényeinek legjobban megfelelő agrotechnikának köszönhető. A növényállomány egészségesebb, ellenállóbb a betegségekkel szemben, gyorsabban fejlődik, jobban telel.

„Ma is jó döntésnek tartom, hogy a technológiánkba illesztettük a phylazonitos szárbontást.

Éppen tegnap este hívott fel egy szomszéd gazda, és arról érdeklődött, hogy szerintem érdemes-e belevágni a Phylazonit használatába. Hát én mindenkinek csak ajánlani tudom. Az időjárás és a piac hatásainak persze továbbra is ki vagyunk téve, de ami rajtunk múlik, azt megtesszük a minél jobb és biztonságosabb eredményekért.”

ORSZÁGOS TANÁCSADÓI HÁLÓZAT
Kérdés esetén keressen minket bizalommal!