Repcében is bizonyít a Phylazonit Tarlóbontó

Repcében is bizonyít a Phylazonit Tarlóbontó

“Nem volt jókedvében Természet anyánk, amikor a gazdálkodáshoz szükséges adottságokat osztogatta.”
A mezőtárkányi Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatvezetője mégsem panaszkodik, legfeljebb megoldandó problémákról beszél. Panaszra nincs is oka, hiszen a környékbeli gazdaságoknál jószerint ötödével jobb eredményeket érnek el. A repce például 3,6 tonnát produkált hektáronként, ami errefelé kimagasló hozamnak számít – és ez javarészt a Phylazonitnak köszönhető.

A Heves megyei Mezőtárkányon, a Fauna Zrt. központjában találkozunk Kelemen Józseffel. A társaság az 1600 lelkes község határában gazdálkodik. Elsősorban mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkoznak, 1200 hektáros területükből 980 hektár intenzíven művelt szántóterület, a többi gyep.
Jellemzően öntéstalajokon gazdálkodnak. Ez a vidék egykor a Tisza árterülete volt, sok a szikfoltos tábla, amelyek egy része genetikailag alakult ilyenné, másutt a korábbi évek-évtizedek rossz agrotechnikája miatt szikesedett el. Jellegzetes hiba volt, hogy a kilencvenes évek elejéig sok gyepet feltörtek és szántóföldi művelésbe vontak, pedig ezek a területek nem véletlenül voltak gyepek. Itt a szik újra és újra kivirágzott, amit szinte lehetetlen eltüntetni.

Éghajlati adottságaik sem igazán kedvezőek. Kevés a csapadék, ahogy mondani szokták errefelé, csak négyévenként van olyan esztendő, „amikor az Isten épp’ akkor ad esőt, amikor arra a növénynek szüksége van”.

Arra a kérdésre, hogy mi okozza számukra a legtöbb fejtörést, Kelemen József tömören válaszol: a perctalajok. „Sajnos errefelé sok az olyan talaj, ahol nagyon kevés az idő arra, hogy a földterületet optimális kultúrállapotba hozzuk. Itt a talaj szinte csak pillanatokig alkalmas a művelésre: vagy túl nedves, vagy túl száraz, például a jó minőségű magágy kialakításához. Ezeken a területeken a gyorsaságnak óriási szerepe van” – magyarázza.

Négy éve Phylazonittal

A Fauna Zrt. mezőgazdasági ágazatában négy éve használják a Phylazonitot. Amint Kelemen József visszaemlékszik, az „ismerkedést” a Tarlóbontó készítménnyel kezdték, ami náluk azért különösen fontos, mert a szármaradványt a legtöbb területen a táblán hagyják, és csak annyi szalmát takarítanak be, amennyire a szarvasmarhatelepnek szüksége van.

„Az első időszakban azt tapasztaltuk, hogy azok a táblák, ahol a baktériumkészítményt alkalmaztuk, látványosan jobban teljesítettek. Az elmúlt egy-két évben a Phylazonit területi képviselőjével méréseket is végeztünk, így igazolást nyert, hogy a szármaradványok a kezeletlen területekhez képest szembeötlően jobban lebomlottak. Tavaly és az idén is már a teljes repce, kukorica és napraforgó vetésterületünkön használjuk a Tarlóbontót, és újabban az Energia Humin növénykondicionáló készítményt is.”

A tarlóbontót grubberre vagy tárcsára szerelt szórókerettel, a tarlóhántással egy menetben juttatják ki.

Morzsalékosabb talaj, magasabb hozamok

Kelemen József szerint a Phylazonit a talaj szerkezetére tette a leglátványosabb hatást. „Ha kimegyek egy olyan, baktériumtrágyával kezelt táblára, ahol legutóbb öt éve végeztünk talajlazítást, most, a legnagyobb forróságban is le tudom szúrni a gazdászbotot. Már egy-két évnyi Phylazonit-használat után morzsalékosabb lett a talaj, a víznyomásos területeink pedig töredékükre csökkentek. Ahol régebben tavakban állt a víz, most vígan zöldell az állomány. Ha a tavaszi esőzések után csillog is itt-ott a víz, az hamar elszivárog, nincsenek vízállásos területek. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a Phylazonit egyértelműen javította a talaj szerkezetét” – magyarázza.

A társaság javarészt nitrátérzékeny területen gazdálkodik, a kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a hektáronkénti 65 kilogrammot. Éppen ezért életbevágó, hogy a tarlómaradvány tápanyagtartalma minél hatékonyabban feltáródjon, a növények számára felvehetővé váljon. Ebben pedig óriási segítséget nyújtanak a talajbaktériumok, amelyek szaporodását és optimális összetételének fenntartását segíti a Phylazonit.

A repce meghálálja a Tarlóbontót

Érezhető a változás a hozamok terén is. „Repcénél az átlagos termésátlag három tonna volt. A Phylazonit használatának bevezetése óta már megszokottá váltak az ennél jóval magasabb hozamok. A repce az idén 3,6 tonna/hektárt produkált. Ez a környező gazdaságok eredményeit jó 20 százalékkal meghaladó, már-már kimagasló termésátlagnak mondható – és ugyanez igaz a többi növényre is.

Ez az okszerű fajtaválasztás mellett javarészt a baktériumos talajoltásnak, a Phylazonitnak, valamint a talaj igényeinek legjobban megfelelő agrotechnikának köszönhető. A növényállomány egészségesebb, ellenállóbb a betegségekkel szemben, gyorsabban fejlődik, jobban telel.

“Ma is jó döntésnek tartom, hogy a technológiánkba illesztettük a phylazonitos szárbontást.

Éppen tegnap este hívott fel egy szomszéd gazda, és arról érdeklődött, hogy szerintem érdemes-e belevágni a Phylazonit használatába. Hát én mindenkinek csak ajánlani tudom. Az időjárás és a piac hatásainak persze továbbra is ki vagyunk téve, de ami rajtunk múlik, azt megtesszük a minél jobb és biztonságosabb eredményekért.”

ORSZÁGOS TANÁCSADÓI HÁLÓZAT
Kérdés esetén keressen minket bizalommal!

Ki lesz az én tanácsadóm?

Többet szeretne tudni?

Ismerje meg további termékeinket!
TOVÁBB

Tekintse meg webáruházunkat

Gazdálkodjon Ön is eredményesebben!
IRÁNY A WEBSHOP
2018-09-14T08:23:32+00:00