1. A tarlótól célszerű minél hamarabb „megszabadulni”

A tarló egy óriási szerves anyag készlet, kincs. Természetesen helyes eljárás, ha az állattartás miatt használjuk fel és később szervestrágyaként visszapótoljuk a talajba, hiszen ezzel is fenntartjuk a biológiai körforgást. Azonban, ha erőművekbe hordjuk le felégetni, azzal nem csak, hogy értéket vesztünk, de még a környezetünket is szennyezük.

2. A tarlóbontás felesleges, elhanyagolható munka

Senki sem várhatja el azt, hogy a talaj éveken át hozza a nagy és minőségi termést, anélkül hogy visszapótolnánk a kivett tápanyagot. Már a nagyapáink és az ő nagyapáik is rájöttek, hogy, a szárat és a levágott töveket jobb beszántani a földbe, mert ott nagyon sok hasznot hajtanak.

3. Ha beszántják a földbe, lebomlik magától is a szármaradvány

A gondolatmenet helyes (lenne), mert így nem kerül le a talajról az értékes tápanyagokkal teli szármaradvány, ugyanakkor mégsem az, mert így komoly veszélyeknek tehetjük ki a földeket. A csak „simán” beforgatott maradvány nem/nagyon hosszú idő után bomlik le, ez pedig azzal járhat, hogy különböző gombákkal fertőzheti el a talajt a rothadóban lévő tarló. Végső soron ezzel pedig többet árt a gazda a földjének, mint azzal, ha semmit nem csinált volna.

4. A tarlót a nitrogén műtrágya bontja

A tarlóbontás ugyan N igényes folyamat, de a szár- és gyökérmaradványokat a cellulózbontó baktériumok végzik. Természetesen vannak olyan esetek, amikor szükséges a nitrogén pótlása például, ha kukorica után búzát vetünk.

5. A tarlót a gombák bontják

Ez az állítás is hiányos, hiszen a gomba csak segíti ezt a folyamatot, de továbbra is a cellulózbontó baktériumok a főszereplők. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen kémhatású az adott talaj.

6. A tarlóbontás lassú folyamat

Vannak megoldások, amelyekkel megtartható a tarlóban rejlő érték, és még a tarlóbontás is felgyorsítható. A Phylazonit Tarlóbontó készítménye meggyorsítja a lebomlást, és akár 4-8 hétre csökkenti azt. A termékben lévő cellulózbontó baktériumok a növényi maradványok (pl. a felaprított szalma, gyökér, stb.) lebontása révén, komoly mennyiségű természetes tápanyaggal tölthető fel a talaj.

Továbbá a termékben lévő nitrogénfixáló baktériumok a levegő nitrogénjének lekötése révén akár 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyaggal, a foszfátmobilizáló baktériumok pedig a talajban lévő, nem felvehető vegyületekben található foszfor lebontásával 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyagot biztosítanának a következő évre tervezett növénykultúrának.

7. A pentozáshatás miatt nem érdemes a talajba dolgozni a szármaradványokat

Ha kevés a talajban a nitrogén, a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok képesek elvonni a talajban lévő ásványi nitrogént a növényektől, akadályozva, nem pedig segítve ezzel a sikeres növénytermesztést. Ennek a kiküszöbölésére alkalmasak azok a speciális mikrobiális készítmények, amelyek a cellulózbontó baktériumok mellett nitrogénkötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak (pl. Azotobacter chroococcum). Ez utóbbi baktérium segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ami csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.

8. Nyári hőségben úgy sem működik a készítmény

Ez sem igaz! A tarló beforgatását és a készítmény használatát nem a hőmérő °C foka alapján kell eldöntenünk. Ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy a talaj művelhető állapotban van e, és van e megfelelő talajművelő eszközünk hozzá. Ha éppen csak „kapargatjuk” a talaj felszínét, de nem tudjuk keverni a tarlót, akkor valóban felesleges a művelet elvégzése. Ha viszont a tarlómaradványok túlnyomó része a talajba kerül, és a területen 10-25 cm mélységű, jó minőségű talajmunka végezhető, akkor ki kell aknázni a baktériumok hasznosságát!

9. Száraz talajon úgy sem működik a készítmény

Olyan, hogy „csontszáraz” talaj nincsen. Mindig van annyi nedvessége, hogy a baktériumtörzsek életben maradhassanak.

10. Mindig a növényt kezelem

Sosem a növényt kezeljük, hanem a területet! A kijuttatást mindig célszerű ugyanott megismételni és nem véletlenszerűen „ugrálni” a területeink között.

10+1. A tarlóbontás költséges

A tarlóbontást leginkább egy befektetésnek lehet felfogni. Köztudott, hogy semmi nem termel hasznot, ha nincs befektetett tőke, és/vagy munka, és/vagy idő. Bizonyított, hogy a tarlóbontó ára arányosan csökkenti a talaj „feltöltésére” szánt műtrágya költségeit vetés előtt. Hiszen azzal, ha szakszerűen bontják a maradványokat 55-65 kg/ha nitrogén, 35-65 kg/ha foszfor és 64-77kg/ha kálium nyerhető ki 5 t/ha termés utáni tarlóföldön. Ezzel természetes úton biztosítunk tápanyagot a földünknek, ami később a termés minőségén is meglátszik majd.