A kukoricamoly elleni védekezés jelentősége

A tavalyi év kukoricatermesztése több termőhely viszonylatában a remek termés ellenére nehézségekbe ütközött. Legnagyobb gondot és terméskiesést a tavaszi szárazságon túl az állati kártevők jelentették. A kikelt kukoricát a barkó, majd a muharbolha és a vetésfehérítő, később a kukoricamoly és végül a gyapottok-bagolylepke lárvája károsította, és egyúttal jövedelmezőségét rontotta.

A kukoricamoly elleni védekezés jelentőségét röviden az alábbi videó foglalja össze, további részleteket a lenti cikkben olvashat:

 

A tavalyi évhez hasonlóan a mennyiségi kártétel tekintetében az utóbbi évek „győztese” a kukoricamoly. Több tényezővel is magyarázható a jelenség: a forgatás nélküli talajművelés terjedése, a száraz ősz és ebből fakadó rossz minőségű talajművelés és a búzavetés előtti kukoricatarló rossz bedolgozása mind a kukoricamoly nagyszámú áttelelésének kedvezett. A korán jött tavasz és a hosszú enyhe ősz a 3. nemzedék kialakulását, így a kártevőnyomás erősödést is magával hozta. A feldarabolt birtokszerkezet miatti egy-egy elhanyagolt kukoricaállomány a környék fertőzési góca lehet, mely nagyobb odafigyelést és védekezést kíván a szomszédos területen gazdálkodóktól a káresemény elkerülésének érdekében.

Az előző év épen maradt kukoricaszáraiból kikelő lepkék, azaz az első nemzedék egyedei keresik fel a virágzáshoz legközelebbi fenológiában lévő kukoricaállományokat és teszik le rájuk tojásaikat. A lerakott tojásokból június elején kikelő és szétmászó lárvák berágják magukat a kukoricanövényünk levelének főerébe, szárába és címerébe.

A kukoricamoly elleni védekezés jelentősége

A kukoricamoly elleni védekezés jelentősége

Kelőfélben lévő kukoricamoly-lárvák (Fotó: Szélles Tibor) és kukoricamoly szárkárosítása eredményeként kialakuló meddő virágzat (Fotó: Hőgye Szabolcs)

A lárva a szár bélszövetének fogyasztásával tápanyagáramlási gondot okoz, mely száraz időben akár a torzsavirágzat teljes sorvadásához, meddőségéhez vezet. Az idő előrehaladtával a csőképződés megkezdődésével elindul a generatív rész károsítására is.

A kukoricamoly 1. nemzedéke által „megtalált” állomány a 2. nemzedék bölcsője is. Mivel a 2. nemzedék nem migrál, azaz nem keres fel újabb kukorica állományt, így a két kártevőgeneráció károsítása összeadódik. Míg az 1. nemzedék megjelenése főleg a termés mennyiségére van negatív hatással, addig a második a minőséget ronthatja, különös tekintettel a mikotoxinokra.
A kukoricamoly elleni védekezéssel ezen veszteségeket minimalizálhatja a termelő, ezzel párhuzamosan pedig a jövedelmezőséget is javíthatja.

A védekezés első és legfontosabb eleme a megfelelő időzítés az első nemzedék ellen.

A kukoricamoly rajzása 2019-ben is nyomon követhető lesz az FMC Evalio® AgroSystems felületén. Ez az alkalmazás azokat segíti, akiknek nincs lehetőségük önállóan elvégezni az előrejelzést. A gazdálkodás térségében található csapdák fogási adatai megismerhetők, ezáltal a rajzáscsúcs is meghatározható, mely nagy segítség az optimális védekezési idő kiválasztásában. Az ábra az első nemzedék rajzáscsúcsának könnyű meghatározását mutatja be:

A kukoricamoly elleni védekezés jelentősége

Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) rajzásgörbe (Maroslele, Csongrád-megye, 2018) – Forrás: Evalio® AgroSystems (FMC)

A védekezést a rajzáscsúcs kialakulása után 6-8 nappal érdemes elvégezni, a lárvák kelésének időszakában. Jó hír, hogy tartamhatással és felszívódó tulajdonsággal rendelkező Coragen® rovarölő szer használata esetén a hatékony védekezési időintervallum megnyújtható a rajzáscsúcs után akár 3-4 héttel is.
Második szempont a fertőzés mértékének meghatározása.
A kukoricaállományunk helyszíni bejárásával és a károsított tövek megszámolásával bizonyosodhatunk meg a védekezés szükségszerűségéről. Ha 100 egymást követő kukoricanövényből a károsított tövek száma a 10-15%-ot meghaladja (2. kép), biztosak lehetünk benne, hogy a védekezés megmentett termése a növényvédő szer és kijuttatásának költségét fedezi. Nagyobb fertőzés esetén jelentős megtérülésről beszélhetünk, azaz jövedelmezőbb kukoricatermesztésről.

A kukoricamoly elleni védekezés jelentősége

Megfestett károsított tövek a fertőzés erősségének láthatóságáért

Harmadik szempont a rovarölő szer kiválasztása.

Az FMC-Agro a Coragen® rovarölő szert ajánlja a fenti problémák megoldására. Miért?

  • A készítmény tartamhatással rendelkezik a kijuttatást követő 8-10 napon keresztül.
  • „Mindenhol hat”: a rovarok bőrén át felszívódik és gyomorméreg hatással is rendelkezik. A teljes pusztulás 2-4 nappal a kezelés után történik meg. A növényi részekbe is felszívódik és a növény felületén is megkötődik, a biztos rovarölő hatás garantált.
  • Gyors hatású és nagyon alacsony dózisban is hatékony a legfontosabb rágó kártevők ellen (meggátolja a lárvák táplálkozását a kukorica levelén és csövén, megakadályozza a szárba való berágást).
  • Időjárástól függetlenül működik, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége és az UV erőssége nem befolyásolja a hatékonyságát.
  • A permetlé beszáradása után szinte azonnal folytatható kézi munka a növényállományban.
  • Kíméletes a hasznos élő szervezetekre, méhekre is.
  • Könnyen kezelhető és jól keverhető más készítményekkel.

Kukoricában a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke elleni védekezést előrejelzésre alapozva, a lepkék tojásrakását követően, a tömeges lárvakelés előtt célszerű elvégezni. Elhúzódó rajzáskor vagy újabb nemzedék rajzásakor szükség lehet a permetezés megismétlésére. Az évek óta végzett üzemi kezelések többlettermés eredményei önmagukért beszélnek: 4 év 21 helyszínén végzett mérések eredményeképpen a fertőzési szint függvényében a megmentett termés 400-1288 kg között realizálható.

fmcagro.hu
FMC-Agro Hungary Kft.

2019-05-20T13:32:43+00:00