AGROmashEXPO – Szántóföldi szakmai nap

A Szántóföldi Szakmai Napot valamivel több, mint egy évtizede szervezi meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). Az évek alatt rangos eseménnyé vált szakmai rendezvény célja, hogy a termelők első kézből kapjanak információkat a szántóföldi növénytermesztéssel összefüggő aktuális kérdésekről – mondta a GOSZ elnöke a szakmai fórumot megelőzően az Agro Naplónak.

Petőházi Tamás kiemelte: a konferencián két interaktív panelbeszélgetést hallgathatnak végig a gazdálkodók. Az egyik a termelői kihívásokról ad átfogó képet, míg a másik az agrárgazdaság trendjeiről, valamint a gabonapiac helyzetével foglalkozik. Mindkét panelben a piaci szereplők reprezentánsai – a legnagyobb súlyú cégek vezető munkatársai – tájékoztatják a gazdálkodókat a nagy érdeklődésre számot tartó kérdésekről, előre vetítve a várható változásokat. Van egy harmadik panel is – ami az évek folyamán utólag alakult ki, ez pedig a fajtaajánlati listával kapcsolatos, idén először a kukorica fajtaajánlati lista kerül terítékre, amelynek része a jól teljesítők elismerése is. Jelenleg már létezik fajtaajánlati lista búzára és kukoricára, és készül repcére. Ezt korábban a GOSZ és a Vetőmag Szövetség közösen alakította ki, és fajtaajánlati listává fejlesztése a NAK közreműködésével történt, mivel a NAK-nak volt erre törvényi lehetősége. Mindez arra szolgál, hogy a termelők fajtaválasztási döntését segítse. A jó fajtaválasztás ugyanis hektáronként akár egy tonnával, azaz átlagosan 50 ezer forinttal jelenthet többet a gazdálkodóknak  – emelte ki a GOSZ elnöke.

Hozzátéve: az idén fontos témaként kerül napirendre a fenntarthatóság – különös tekintettel, a Green Deal-re, az az európai zöld megállapodásra –, valamint a növényvédő szerek alkalmazásának kérdésköre, továbbá az unió közös agrárpolitikájának (KAP) stratégiai tervezésével összefüggő problémát megoltása. Ez utóbbi esetében megjegyezte: a magyar gazdáknak – ugyanúgy, ahogyan a többi uniós állam gazdálkodóinak is – számolniuk kell azzal, hogy az EU következő pénzügyi ciklusa nem jövőre, hanem később kezdődik majd, 2022-ben, vagy esetleg 2023-ban. Erre a magyar termelőknek is fel kell készülniük. A rendezvény szervezésébe néhány éve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is bekapcsolódott – jegyezte meg még Petőházi Tamás.

Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a fórum első paneljének moderátora bevezetőjében felhívta a figyelmet, hogy 2020, a Növényegészségügy Nemzetközi éve. Ez az eseménysorozat abba a sorba illeszkedik, amelyben már például az ENSZ Világélelmezési Szervezete, a FAO a Talajok Nemzetközi Évét is megrendezte  2015-ben. A talajvédelem mellett a növényvédelem, növényegészségügy is fontos sarokköve a mezőgazdasági termelésnek.

A mezőgazdaság ebben az időszakban nagy kihívások előtt áll – mondta a szakember. Hozzátette: az utóbbi néhány év változásai – a szabályozási környezet, a meteorológiai viszonyok, termesztési körülmények, a klíma és a kereskedelmi folyamatok változásai, valamint a globalizáció – olyan kihívás elé állítja a termelőket, amikre bel- és külföldön egyaránt közösen kell megtalálni a válaszokat.

Az ENSZ FAO, amely a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) titkársági feladatait is ellátja, felhívja a figyelmet – ennek a folyamatnak a részeként –, hogy a különféle károsítók akár a klíma, akár a kereskedelem megváltozása miatt, nagyon gyorsan terjednek. Így gyorsan jelennek meg az unióban és Magyarország területén is. Ennek nyomán pedig a védekezésben erősíteni kell a közös fellépést, mert külön-külön szerződő tagállamonként nem lehet eredményt elérni az idegenhonos károsítók ellen. Példaként hozta, hogy az aranyszínű sárgaság – kórokozója – vektora ellen kell és lehet is védekezni. Megjegyezte eddig a megfelelő növényvédő szereket alkalmazva leküzdhetőnek látszott ez a probléma, ám ez évtől itt is kihívásokkal kell számolniuk a gazdálkodóknak – főként a politikai okokból, a társadalmilag fokozódó nyomás miatt – a folyamatos tiltások és korlátozások a korábbi védekezési formát nem teszik lehetővé.

Ezért a társadalom széles rétegeivel is meg kell értetni, hogy a fenntartható mezőgazdaság nem környezetszennyező tevékenység. A növényvédő szerek használatakor nagy a személyi felelősség, hogy azt helyesen, megfelelő módon alkalmazzák – mutatott rá Szalkai Gábor.

A világon az Európai Unió lakossága mutatja – a felmérések szerint – a legnagyobb környezeti érzékenységet – mondta József Csilla, a Syngenta magyarországi engedélyezési vezetője. Hozzátette: emiatt hozták létre az unióban jelenleg a világon legszigorúbb jogszabályrendszert, amely az uniós környezet védelmét hivatott szolgálni. Ezt a jogszabályrendszert – ami számos fontos előírást tartalmaz – kell betartania a magyar mezőgazdaságban dolgozó gazdálkodóknak is. Ennek az előírásrendszernek az alapja, hogy az unióban a mezőgazdasági tevékenységet fenntartható módon kell végezni. Ez a környezetért vállalt magas fokú felelősséget, valamint az emberi egészségért vállalt felelősséget, továbbá a környezetbarát termelési módszerek alkalmazását valamint egy ezek betartásával folyó jövedelmező gazdálkodást jelent.

A Syngenta évek óta elkötelezett tevékenységében a fenntarthatóság elveinek érvényesítése mellett, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelés mellett is.  – jelentette ki a cég képviselője. Rámutatott: ennek alapján jelentette be a Syngenta a múlt év végén, hogy a következő öt évben 2 milliárd dollárt költ fenntarthatósági programok fejlesztésére. Ez konkrétan azt jelenti, hogy évente két fejlesztési projekt jelenik meg a cégnél ezen a területen, segítve a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodókat. A fenntarthatóság elvének érvényesítése érdekében számos program működik Magyarországon is – jelezte József Csilla. Ezek közül példaként megemlítette az Interrafarm projektet, valamint az ehhez kapcsolódó tréningprogramokat, valamint a bevezetés alatt álló, a pontszerű szennyeződéseket csökkentő projektet. Ezekkel kapcsolatban a Syngenta elsősorban a kommunikáció fontosságára helyezi a hangsúlyt, továbbá a szoros partneri együttműködést tekinti elsődlegesnek.

Kratancsik Elvira, a Bayer Hungária Kft. engedélyezési vezetője csatlakozott az előtte szólóhoz, és kiemelte, hogy a Bayer számára is rendkívül fontos a fenntarthatóság elvének lehető legszélesebb körű alkalmazása. A fenntarthatósági elvek iránti elkötelezettség hasonló, mint a Syngentánál. A növényvédelem és a környezetvédelem csak a fenntarthatóság elvének alkalmazásával érvényesülhet együttesen – szögezte le a szakember, hozzátéve, hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy a növekvő népességet megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel kell ellátni. Ennek során azonban a környezeti terhelést nem növelni, hanem csökkenteni kell a jövőben. Ezért a Bayernek is számos projektje van, amely a fenntarthatóságot szolgálja. A Bayer személyre szabott megoldásokat kíván a termelők kezébe adni, amely magában foglalja a vetőmagot, növényvédelmet és a digitalizálást. Néhány példát említett a növényvédelem területén, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják: biológiai készítményeket kell integrálni a technológiába, amelyek részben kiválthatják a kémiai készítményeket, a környezeti terhelést csökkenthetjük a gyomirtás területén a folt- vagy sávkezelésekkel. A személyre szabott technológia, vagyis az okszerűség pedig a digitalizációval most már szinte mindennapos gyakorlattá vált.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság elve a fókuszba kerüljön, a BASF Hungária Kft. három évvel ezelőtt életre hívta fenntarthatósági konferenciáját, amelyen a kérdéskört és az abból adódó teendőket vitatják meg a cég vezető szakemberei a magyar gazdálkodók képviselőivel – mondta Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketingvezetője. Ennek érdekében ültetik évről évre egy asztalhoz a cég vezető szakértőivel a magyar termelőket, kereskedőket és hatósági döntéshozókat. Ezekből a párbeszédekből máris új programok jöttek létre a német világcégnél. Így volt csökkenthető például a műtrágyázás tényleges környezeti terhelése a gyakorlatban. Közölte: a fenntarthatóság elvének látványos gyakorlati alkalmazása a cégnél, hogy a BASF-nél a tavalyi évtől kezdődően csak azok a fejlesztések kaphatnak zöld utat a piacra, amelyek rendelkeznek egy jóváhagyással, amit egy fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó bizottság ad meg. Így már nem elég csupán az, hogy egy termék gazdaságosan gyártható, hatékony, hanem annak meg kell felelnie a fenntarthatóság által megkívánt kritériumoknak is.

Ebben a szellemben alkotta meg a BASF az új azolját, a Revysolt, amely hatóanyagot a Revycare termék formájában kiemelt termelők már az idén kipróbálhatnak és a jövő évtől a teljes gazdatársadalom számára elérhető lesz. Az új termék erősebb gyógyító hatással rendelkezik, mint elődei, időjárásfüggetlen megoldást nyújt egyedülálló esőállóságának, hideg- és UV-tűrésének köszönhetően, és a legszigorúbb fenntarthatósági kritériumoknak is megfelel.

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgató-tulajdonosa pedig arról beszélt, hogy a fenntarthatóság, a  környezetvédelem és az egészséges táplálkozás egymással szorosan összefüggnek, mert mindegyiknek van egy fontos alapja, a minőségi egészséges élelmiszer-előállítás szolgálata. Jelezte: ezzel kapcsolatban az általa vezetett cég könnyű helyzetben van, mert az általuk előállított termékek környezetkímélők olyannyira, hogy azokat bioter­mesztésben is lehet használni. A fenntarthatóság elvének alkalmazása pedig nem veszélyeztetheti a cégek jövedelmezőségét – jegyezte meg.

Az ügyvezető igazgató rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának egyik legfontosabb sarokköve a különböző talajok megfelelő állapota, hogy azok a legoptimálisabb módon szolgálhassák a növénytermesztést.
A Phylazonit Kft. tevékenységében központi helyet foglal el az, hogy tudatosítsa a gazdálkodókban a talajminőség fontosságának szerepét a termelésben. Ezért működik együtt a cég számos szakmai szervezettel és az agrártárcával is. Ennek alapján komplex módon kell górcső alá venni a talajművelést és a növényvédelmet is. „Fontosnak ítéljük a talajjal kapcsolatos információk átadását a növénytermesztéssel foglalkozók és az új generáció számára is. Ennek érdekében indítottuk el a Phylazonit akadémiát, valamint írtuk meg a Beforgatott jövő című könyvünket, amellyel minél több termelőt szeretnénk elérni és ezáltal segíteni a munkájukat” – hangsúlyozta Vajda Péter.

Az EuroChem Agro fontosnak tartja – amellett, hogy mindhárom mikroelem tápanyagot, a nitrogént, a foszfort, és a káliumot saját forrásból szerzi be –, hogy a felhasznált műtrágyák a lehető legkevésbé károsítsák a talajt, a felszín alatti vizeket és legkevésbé járuljanak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. De észre kell venni – hívta fel a figyelmet Balássy Ákos, az EuroChem Agro kelet-közép-európai területi vezetője a cég magyarországi vállalatától –, hogy manapság a környezetvédelem egy nagyon kedvelt téma, sokszor mindazok, akik ezzel foglalkoznak, senkit sem szeretnek, aki él és mozog, mivel azzal „károsítja” a környezetet. Ezért fel kell hívni azok figyelmét arra, akik ellenzik a vegyszerek alkalmazását az agráriumban, hogy csak úgy lehet megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani, ha a kultúrnövények számára megfelelő termelési környezetet teremtenek a mezőgazdasággal foglalkozók. Ez pedig csak megfelelő termelési technológiával lehetséges.

Így például az EuroChem Agro ENTEC termékeiben olyan formában van jelen a nitrogén, ami már jóval kevésbé mosódik ki és így nem kerülnek bele a felszín alatti vagy a folyó vizekbe. Illetve fontos, hogy a cég által gyártott ENTEC termékek ne annyira fokozzák az üvegházhatást, mint a hagyományos műtrágyák és ezek a termékek minden termelő számára elérhetők legyenek – mondta a szakember. Hozzátette: a különböző termékeket pedig úgy kell a termelők számára biztosítani, hogy azok a legnagyobb biztonsággal legyenek használhatók, mivel az autót sem darabokban kapja meg a vevő. Ezért is tartja a cég fontosnak, hogy tájékoztassa a termelőket az adott termékek lehető legoptimálisabb felhasználási módjáról.

Rikk István, a Corteva Magyarország marketingvezetője elmondta: a Corteva Agriscience nevében arról számolhat be, hogy a cég N-Lock™ nitrogén stabilizátora egy olyan környezetvédelmi szempontból is fontos megoldást hozott, ami a nitrogéntartalmú műtrágyák felhasználásának környezetkímélő használatát segíti elő, mivel a nitrogén és a nitrátok bemosódását tudja csökkenteni a talaj alsóbb rétegeibe és a talajvízbe. Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátását is mérsékli a talajból, mivel korlátozza a nitrózus gázok kibocsátását is a talajból a légkörbe. Így jelentős mértékben kíméli a környezetet.

Ez a Corteva közelítését jól mutatja fenntarthatóság elvéhez, mivel a cég válasza erre a kihívásra a minél magasabb szintű innovációban rejlik. A szóban forgó készítményben alkalmazott fejlesztések annyira korszerűek, hogy az még az USA-ban is elnyerte a „Zöld Kémia” díjat. A Corteva tevékenysége az innováció területén tavaly megkapta Londonban a világ egyik legnagyobb növényvédelmi konferenciájának nagydíját is. A cég rendelkezik ugyanis egy olyan nagy mennyiségű új hatóanyaggal, ami a világon egyedülálló, de még forgalomba nem került növényvédő szerek alapanyagául szolgál. Ezt is értékelte a zsűri, ami a szóban forgó díjat odaítélte. A Corteva szintén fontosnak tartja a termelők széles körű informálását a növényvédelemmel kapcsolatos ügyekben, mivel csak így lehet ok- és szakszerűen felhasználni a környezet veszélyeztetése nélkül a különböző növényvédő szereket.

A második panel előadói az agrárgazdaság aktualitásaival, valamint a gabonapiac helyzetével foglalkoztak; a beszélgetés moderátora Petőházi Tamás volt.

A 2019/2020-as szezonban az Európai Unió – több év után ismét – a világ első számú búzaexportőre lesz – mondta Potori Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézetének (NAIK AKI) főosztályvezetője, rávilágítva a jelenlegi gabonapiaccal kapcsolatos egyik lényegi tudnivalóra. Az EU-ban tavaly mintegy 20 millió tonnával több búza termett, miközben a világ több térségében kisebb az exportárualap, így például Észak-Amerikában, valamint Ausztráliában, és már Oroszország is korlátozza a gabonafélék, így többek között a búza kivitelét. A búza globális kereslete most lényegesen nagyobb, mint az előző szezonban volt – ezt jelzi, hogy Ukrajna is már 4 millió tonnával több búzát értékesített a világpiacon, így a Fekete-tenger térségében erősen megcsappantak a tartalékok. Mindennek köszönhetően az EU-ból az új termés betakarításáig előreláthatóan több mint 30 millió tonna búzát hajóznak majd ki, elsősorban az észak-afrikai és a közel-keleti piacokra.

A kukorica globális piaca furcsa képet mutat: noha a globális felhasználás valószínűsíthetően meghaladja a termelést a mostani szezonban, a tőzsdéken inkább szabadulnának a kukoricakontraktusoktól, hiszen a kereslet ennek ellenére kevésbé élénk, mint korábban. Az EU-ban viszont – a vártnál lényegesen dinamikusabb import ellenére – megugrott a kukorica ára, amit viszont alapvetően a búzaexport „húzása” magyaráz.

Az EU búzapiacán az árak további támasza, hogy az idén – immár biztosra vehető – a tavalyinál kisebb lesz a termőterület, ugyanis az időjárás nem kedvezett az őszi vetéseknek. Éppen ezért azonban a kukorica vetésterülete nőhet, ami viszont bőségesebb terméssel kecsegtet.

Több okból (terület csökkenése, időjárás, növényvédelem) kifolyólag az EU termelői valószínűsíthetően a repcéből sem fognak még közepes termést sem betakarítani 2020 nyarán, ami már most érzékelhető a jegyzésekben. A napraforgó vetésterülete az előrejelzések szerint ugyan nőhet az idén, az árakat azonban ez nem töri le, hiszen a legfontosabb növényolaj, a pálmaolaj globális termelése csökken Indonéziában és Malajziában, ugyanis a kiöregedő ültetvények felújítása financiális okokból késlekedik, az új ültetvények létrehozása pedig a nemzetközi tiltakozás miatt visszaesett. Mindeközben a növény­lajok iránti kereslet gyorsan nő, amit részben az afrikai sertéspestis ázsiai terjedése is „fűt”, hiszen a járvány miatt a világ sertésállományának legkevesebb ötöde tavaly felszámolásra került, így állatti eredetű zsiradékból jóval kevesebb érhető el a fogyasztóknak. Az állattartóknak ez azért is jó hír, mert az olajmagvak feldolgozása során képződő magas fehérjetartalmú darákból most bőséges és olcsó a kínálat.

Szójababból rekordmennyiség halmozódott fel az USA-ban, hiszen 2019 szeptemberének második feléig a terményt csak büntetővám mellett szállíthatták Kínába – mondta a NAIK AKI főosztályvezetője –, hozzátéve: a kínai importőrök sokáig nem is keresték a kapcsolatot amerikai terménykereskedőkkel. Azóta azonban lényegi változás történt, amit – bizonyos belpolitikai tényezők mellett – az is indokol, hogy a kínai kocaállomány október óta ismét növekedési pályára állt.

Európa egyik legnagyobb kukorica-feldolgozójának, és legnagyobb izocukor-előállítójának, a szabadegyházi Hungrana vezérigazgatójának, Reng Zoltánnak az volt a véleménye, hogy a kukorica vetésterülete globálisan növekedhet, ami nyomni fogja az árakat. Emellett a bioetanoll-fogyasztás sem nőtt olyan mértékben, ahogyan ezt korábban prognosztizálták, például Kínában épp felfüggesztették a bioetanol-bekeverést és az USA-ban sem nőtt a bioetanol bekeverési aránya 10-ről
15 százalékra az üzemanyagban, ezért ezen a területen jelentős készletek halmozódhatnak fel – mondta a szakember.

Magyarországon kukoricából a múlt évben nagyon jó termés volt, ami azt jelentette, hogy az idei évre jelentős készletek maradtak. Reng Zoltán azonban megjegyezte, hogy jelentős aszály csak 2012-ben volt, ezért előbb-utóbb erre számítani lehet. Jelezte ugyanakkor, hogy az alacsony termés senkinek sem jó, annak ellenére, hogy a termény ára emelkedik. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a magyar termelők termésátlagai még mindig alatta vannak az uniós kukorica termésátlagnak. Emellett a magyar termelőknek figyelniük kell Oroszországra és Ukrajnára is, mert ezek az országok a magyar termelők piacait veszélyeztetik. Úgy vélekedett azonban, hogy a magyar gazdáknak minden adottság rendelkezésre áll ahhoz, hogy olyan termésátlagokat és -minőséget érjenek el a kukoricatermesztés területén, amik néhány száz kilométerrel nyugatabbra már általánosnak mondhatók. Ha ez megvalósul, akkor a jövedelmezőséggel sem lesz gond Magyarországon – mondta a Hungrana vezérigazgatója.

A korábbi piaci elemzésekkel egyetértve Cseresznye Péter, a Glencore Agriculture Hungary Kft. kereskedelmi vezetője elmondta: a magyar fizikai búzapiacon az elmúlt egy hónapban mintegy 10 eurós tonnánkénti áremelkedés volt érzékelhető. A kukoricapiacon az idei év erőteljesen indult, ami folyamatosan felfelé törekvő árakat jelent. A fekete-tengeri keresleti árak nyújtanak támaszt a magyar kukoricapiac árainak. Ez jelentősebben a dunai jegyzést húzta meg, ennek megfelelően főleg a kereskedők, exportőrök diktálják a tempót. A fekete-tengeri árak pedig a világpiacon is versenyképesek. Megjegyezte: a piacon már tapasztalhatók jelek, miszerint ideiglenes lehet a lendületes emelkedés.

Az olajos magok piacáról szólva a kereskedelemi igazgató kiemelte: az ótermésű napraforgó ára jelentős emelkedést mutatott, szép ívet írt le. Ami pedig az új termést illeti, ezzel kapcsolatban mindenkit az foglalkoztat, hogy milyen arány alakul majd ki a linol- és magas olajsavas napraforgó vetésterülete között. Mivel Magyarországon több feldolgozó is van, ezért a szakember úgy vélekedett, hogy a külföldtől jórészt független, meghatározó belföldi napraforgópiac alakul majd ki.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke úgy is, mint Fejér megyei termelő arról beszélt, hogy több oknál fogva az általa irányított cég napraforgót ugyan nem termel, mert repcére váltottak, de úgy gondolja, hogy a napraforgópiac a magas olajsavtartalmú termény irányába mozdul majd el. Szerinte már most is ez a tendencia tapasztalható a piacon.

Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a fogyasztók megváltozott étkezési szokásai igen jelentős befolyást gyakorolnak majd a kutatók véleménye szerint a búzapiacra. Mindez pedig abban áll, hogy a malmi és a takarmánybúza ára és egyben kereslete is „összecsúszik”. Ez már ma is érzékelhető, mivel a kétféle minőségű termény ára között tonnánként már nincs vagy alig van 5000 forintos különbség. Mindez az igények változását tükrözi, mivel az emberek már megveszik a segédanyagokkal teli kenyereket is. Ezért a pékek a segédanyagokat már kényelmi eszközöknek nevezik és tartják. Így a malmi búzába befektetett pénz és energia a termelők számára már gyakran nem térül meg – mondta a NAK alelnöke. Hozzátette: ezért a fogyasztói szokásokat figyelni kell, és az okhoz a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell a jövedelmezőség megtartása érdekében. Így biztosítható a gabonapiac stabilitása.

Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője a cég vizsgálataival kapcsolatban mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a 2019-es búzáknál az 1,25 ppm DON toxin határértékekkel van probléma, mivel a vizsgálatok átlaga 1 ppm körüli, amiről nehéz megállapítani, hogy mennyire reprezentatív, mert a magas szennyezettségű tételeket nem küldik be vizsgálatra. Ez a tény a hatóság és a malomipar szakembereinek kedélyét megfelelően borzolta is. A raktározási idő alatt ugyanis, főként, ha nem megfelelő a tárolás, a toxinszint tovább tud emelkedni.

A kukoricában – mondta a szakember – nincs akkora toxinprobléma, mint a búzában. Sőt, a búzához képest a kukoricában talált toxin mennyisége elenyésző. Ami ezen a területen érdekesség, a tavalyi kukoricában mind a DON toxint, mind pedig az aflatoxint megtalálták a vizsgálatok során bizonyos tételekben. Ez a fertőzöttség a DON toxin esetében 2-3 ezer ppb-nél nem magasabb. Ez takarmányozási szempontból nem okoz pánikot. Furcsa azonban, hogy a DON toxin mellett a kukoricában a vizsgálatok során kimutatták az aflatoxint is, mert az Aspergillus gomba fejlődésének kedvező környezeti feltételek eltérnek a Fuzárium-típusú gombákétól, és mégis egyszerre vannak jelen. Ez is mutatja az éghajlati változásokat, az évjárati különbségeket, és a megfelelő raktározás fontosságát.

Az eseményt követően Petőházi Tamás a idei szakmai fórumot úgy értékelte, hogy az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénye volt, ahol a NAK is részt vett a szervezésben. A meghívott szakértők olyan témákat választottak, amelyek valóban húsba vágóak a gazdák számára. Emellett a termelők közül is már többeket érdekel a naprakész információ mint korábban. Vagyis: „a kínálat és a kereslet megtalálta egymást, hogy piaci zsargont használjak. Ez pedig nagy elismerés a Szántóföldi Szakmai Nap szervezőinek” – mondta a GOSZ elnöke.

Forrás: Agronaplo.hu
AGROmashEXPO – Szántóföldi szakmai nap

2020-02-11T11:22:44+01:00