Az Annamajori Kft. az elítéltek foglalkoztatására alapított 100%-ban állami tulajdonú cég, mely 1993-ban alakult Kft.-vé, és úgy működik, mint bármelyik más civil Kft. Magyarországon. A Kft. lábon áll, ami magába foglalja a szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, ezen felül van egy pékségünk, bolthálózatot üzemeltetünk, és ipari bérmunkákkal foglalkozunk. A Holstein-fríz tejelő tehenészetünk 300-as létszámmal működik, továbbá 1057 ha szántóval rendelkezünk.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az új innovatív szántóföldi növénytermesztési technológiákat, a hatékonyságunk eredményes gazdálkodásunk érdekében.

Így kerültünk kapcsolatba a baktériumtrágyázással, annak kijuttatási módszerével és figyeltük ennek eredményeit, mind költség, mind hozam és a várható legoptimálisabb megtérülés érdekében.

Leginkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan és milyen módon lehetne kellőszámban felszaporítani, és nagyobb biztonsággal kijuttatni a baktériumokat, akkor is, ha kevésbé optimális időjárással állunk szemben (túlzott szárazság). Így jött a szerves trágyának a szerepköre. Azt gondoltam, hogy ha a szerves trágyát kezeljük, kiszórjuk, és rögtön leforgatjuk, abban az esetben a lehető legjobb és legbiztonságosabban fejti ki a hatását a termék, köszönhetően annak, hogy a baktériumnak meg van a szükséges élettere és kellő számban fel tud szaporodni.

Az istállótrágya érési folyamata és a trágyakezelés kardinális kérdés, hiszen ha nem jól kezeljük, többet tudunk ártani vele, mint használni.

Ha túlzottan szalmás marad, akkor a pentozán hatás nyilvánvalóan erőteljesebben jelentkezik, és plusz nitrogént kell kijuttatni. Itt említeném meg a másik jótékony hatását a baktériumos kezelésnek. Térfogatilag is csökkenteni tudta a trágya mennyiségét, illetve egy jobb szárbontást vettem észre, érettebb istállótrágyát kaptam.

Miért fontos ez?

Évente egyszer hordjuk ki az istállótrágyát. Ez jellemzően október, de abban benne van a szeptemberi trágya is, ami értelemszerűen nem tud úgy megérni, mint az előző évi januári. Ezért sem mindegy az érés gyorsasága. Homogénebb, egyöntetűbb anyag képződött, illetve mivel a felrakásnál keveredik a felső réteg az alsó réteggel, ami már beoltott, kellő baktériumszámmal rendelkezik, így a talajba való kijuttatáskor is szintén kedvező előnyökkel bír.

A labor eredményekkel szintén elégedettek vagyunk, a nehézfémsó tartalom csökkent, a foszfor és a kálium tekintetében pozitív elmozdulás tapasztalható.

Sajnos egyre kevesebb állattartó telep található Magyarországon. Ezt óriási hátránynak gondolom. A rendszerváltást követően vannak olyan táblák, amelyek 30-40 éve nem kaptak szerves trágyát, pedig tudjuk, hogy rendkívül előnyös a talaj humusztartalmára és szerkezetére, vízmegtartó képességére. Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy állattartó teleppel rendelkezik és van szántóterülete, mindenképpen ajánlanám neki ezt a kezelést.