A Fusarium gombanemzetség a növénypatogén gombák egyik nagyon fontos csoportja, mely számos növény esetében veszélyes növényi kórokozóként megjelenhet szinte a világ minden éghajlati övezetében.

Veszélyességét fokozza, hogy nem csupán növényvédelmi problémát okozhat, hanem az egyes fajok az emberre és az állatra is veszélyes mikotoxinokat termelhetnek, melyek fertőzött takarmány útján vagy gabona eredetű élelmiszerekkel bekerülhetnek a szervezetbe.

A jelentősebb mikotoxinokat és élő szervezetre gyakorolt hatásukat az alábbi táblázat szemlélteti:

1. táblázat: Fusarium fajok és az általuk termelt mikotoxinok

Gomba Mikotoxin Tünet
Fusarium verticillioides Fumonisin lovaknál agylágyulás, sertéseknél tüdőödéma, embereknél rákkeltő hatás
Fusarium graminearum Deoxynivalenol (DON) étvágytalanság, hányás, szaporodási képesség romlása, gyomor-bélhurut
Fusarium graminearum Trichothecének idegrendszeri toxicitás, vesetoxicitás, hányinger, növekedési visszamaradottság, gyomor-és bélrendszeri betegségek
Fusarium graminearum Zearalenon szaporodásbiológiai zavarok

A Fusarium fajok gazdanövényei között szerepel számos gazdaságilag fontos kultúra, mint például a borsó, kukorica, búza.

A teljesség igénye nélkül jelen cikkben a búza és kukorica növények esetében kerülnek bemutatásra a fuzárium gombafajok, azok tüneti megjelenése, fejlődési ciklusa és az esetleges védekezési lehetőségek. A tünetek változóak lehetnek, függően attól, hogy milyen növényen és mely növekedési szakaszban jelenik meg a betegség.

Búza esetében például korai fertőzés esetén a csíranövény visszamaradhat fejlődésében, csavarodhat, súlyos esetben pusztulás is bekövetkezhet.

Későbbi fertőződés esetében gyökérrothadás, szártőbetegség is kialakulhat. A gombának kedvező körülmények között a beteg részeken rózsaszín micéliumtömeg (gombafonalak laza szövedéke) is kialakulhat a száron.

Súlyos esetben a termésen is megjelenhet először fehér, majd idővel rózsaszínné váló micéliumtömeg (1. ábra). A fertőzött szemek ráncosak, könnyűek. A termés veszteség egyes szakirodalmak szerint az 50-60 %-ot is elérheti, valamint a Fusarium fajok a kártétel mellett a fent említett egészségre veszélyes toxinokat is termelhetik.

1. ábra: Fuzárium megjelenés a búza kalászán (Fotó: Csatári Gábor)

A kórokozó számára a kedvezőtlen időszak átvészelése a talajban, a növényi maradványokban, a talaj felszínén történhet. Problémát okozhat a már fertőzött vetőmag, mely már a csíranövény megbetegedéséért felelős lehet, valamint a termőterület előélete, beleértve a talaj fertőzöttségét, továbbá az elővetemény is meghatározhatja a későbbi megbetegedés valószínűségét. Az elsődleges fertőzés tavasszal, az időjárás melegedésével történhet, amikor konídiumok szabadulnak fel, melyet a szél, eső, rovarok terjeszthetnek.

A legveszélyesebb időszakot a másodlagos fertőzés jelenti, mely a virágzás időszakára tehető. Abban az esetben, ha az időjárás ebben az időszakban esős és párás számolnunk kell a gomba megjelenésével.

A gomba megfertőzi a kalászt, a szembe hatolnak, s itt fejlődnek. A tárolás során a gomba tovább fertőződhet. A betakarítást követően a szántóföldön maradt növényi maradványok újabb fertőzés kialakulásához vezethetnek a későbbi években.

A kukorica fuzáriózusát különböző Fusarium fajok okozzák, melyek szintén nem csak termésveszteséget, hanem minőségromlást, mikotoxin-szennyeződést okozhatnak. A kórokozó okozhat gyökérrothadást, szártőkorhadást, szárkorhadást, valamint érés idején a csövön fehér-rózsaszínes penészréteg alakulhat ki, melyet a 2. ábra is szemléltet. A csöveket érintő sérülések (pl.: jég, kártevők) elősegíthetik a gomba fertőzés kialakulását. A gomba által okozott gazdasági veszteség jelentős lehet, akár a 40-50%-ot is elérheti.

2. ábra: Fuzárium megjelenése a kukoricacsövön (Fotó: Csatári Gábor)

A gomba a kukoricát szintén ciklikusan fertőzi, kiindulási forrás a talaj és növényi maradványok. Elsődleges fertőzés során a kórokozó a talajból kiiundulva megfertőzheti a csíranövényeket, fiatal növényeket, melyek vitalitása jelentősen csökkenhet. A spórák a szél, eső, rovarok segítségével terjedhetnek. Későbbi vegetáció során (másodlagos fertőzés) a cső is fertőződhet, melynek kedvez a meleg és párás idő. A gombával fertőzött szemek és szármaradványok a következő évek forrásául szolgálhatnak a területen.

A gomba elleni védekezésben fontos szerepet játszik az egészséges vetőmag használata, a termesztőterület gondos megválasztása, a megfelelő talajművelés folytatása, ellenálló fajták választása, növényvédőszerek használata.

A hagyományos védekezési módszerek mellett folyamatosan felértékelődnek a mikrobiológiában rejlő lehetőségek, mely több ponton tud bekapcsolódni a fuzárium gomba ellen a megelőzésben.

A kukorica és búza betakarítását követően javasolt lehet szárbontásra alkalmas mikrobiológiai készítmény használata, mely segíti a szármaradványokban rejlő tápelemek feltáródását, valamint a szármaradványok bontásával csökken a növényi kórokozók élettere, ezzel is támogatva a következő év/ek növénykultúráit.

Egyes mikroorganizmusok, mint például a Bacillus subtilis és Pseudomonas fluorescens baktériumfajok, a növénynövekedést támogató hatásuk mellett gombaellenes anyagokat is termelnek, melyek rendkívüli mértékben képesek gátolni a gomba élettevékenységét, ezáltal redukálva a fertőzés mértékét, annak kialakulását.

Összeségében elmondhatjuk, hogy az egyes védekezési lehetőségek kombinálásával jelentős mértékben felléphetünk a Fusarium gombafajok ellen.