Növelik-e a rizoszféra mikroorganizmusok a kálium hozzáférhetőségét a mezőgazdasági talajokban?

Az ásványi kálium tartalmú talajalkotók felvehetővé válását elősegítő mikroorganizmusok (KSM-ek) olyan gyökérzónában élő szervezetek, amelyek az ásványi formában lévő káliumot a növény számára felvehető formátumúvá alakítják. Ilyen organizmusok például a szaprofita baktériumok (Bacillus mucilaginosus, Bacillus edaphicus, Bacillus circulans, Acidothiobacillus ferrooxidans, Paenibacillus spp.) és egyes gombatörzsek (Aspergillus spp. és Aspergillus terreus).

A talajban jelentős mennyiségű kálium tartalmú ásványi anyag található, különböző kötött ásványi formákban (muskovit, ortokláz, biotit, földpát, illit, csillám), amelyeket a növények közvetlenül nem képesek feloldani a gyökereikből kiválasztott vegyületekkel. Ahhoz, hogy a talajban megfelelő mennyiségű felvehető kálium álljon rendelkezésre a növények számára, a gazdálkodók műtrágyát alkalmaznak. A kálium felvehetőségét elősegítő mikroorganizmusok azonban a talajokban őshonosak, jótékony hatást fejtenek ki a talaj- növény rendszerek között, de a beszűkült vetésforgók miatt populáció számuk jelentősen lecsökkent, amely egyre jobban érezhető.

A rizoszférában (gyökér zónában) könnyen szaporodó kálium-oldó mikroorganizmusok hozzájárulnak a növények növekedéséhez és hozamához. Ott, ahol a termelők nem juttatnak ki műtrágyát és fajban gazdag vetésforgókat alkalmaznak, sokkal jobb a talajélet, mint ott, ahol megrögzötten karbamidot és minimális mennyiségű foszfor – kálium műtrágyát alkalmaznak. Ez azért lehetséges, mert a szilikát bontó baktériumok olyan populációt biztosítanak, mint a Rhizobium törzsek a hüvelyesek esetében. A szilikát  bontó baktériumok a felszabadított káliumot elérhetővé teszik a búza és kukorica, illetve más növények számára, így csökkentve a szükséges kálium műtrágya mennyiségét.

Ahhoz, hogy újból fokozni tudjuk a káliumaktiváló mikroorganizmusok számát, izolálni szükséges őket a különböző talajokból, mely folyamat még jelenleg is tart. Az eddig izolált törzsek újbóli beoltása sikeresnek bizonyult, mind zöldség-, mind gabonatermesztés esetén. Gabona esetében 1 tonnás hozamnövekedést figyeltek meg. A többi kultúrához alkalmazható törzsek még pontosítás alatt állnak. A legnagyobb problémát a felszaporított állományok tárolása és kereskedelembe hozatala okozza. A fenntartható mezőgazdaság fejlesztéséhez és kialakításához azonban ugyanolyan mértékű jelentőséggel bír a kérdés, mint a légköri nitrogént megkötő baktériumok. A kálium-feltáró baktériumok és gombák ugyanis nem csak a kálium mennyiségét befolyásolják, hanem az egyes foszfor vegyületeket is képesek oldott formába hozni, mely további, jótékony hatást gyakorol a növények fejlődésére.

Jövőkép

A káliumaktiváló mikroorganizmusok hatalmas potenciállal rendelkeznek, amellyel akár a trópusi és szubtrópusi kálium szegény területeket is javítani lehetne a feltételezések szerint, így fejlesztve a fejlődő országok talaj adottságait. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Ezek a rendszerek komplexek és számos tényező befolyásolja őket, mint például a talaj állapota, ásványi összetétele, az egyes ásványok mennyisége, valamint a környezeti tényezők. A „káliumaktiválók” talajba történő oltása esetén kiemelkedő fontosságú, hogy az adott kultúra
fel tudja venni a teljes feltárt kálium mennyiséget, a melyet a mikroorganizmusok felszabadítanak, így az nem vész kárba. Ehhez azonban további vizsgálatokra van szükség. Vizsgálandó az is, hogy az adott talaj ásványi összetételének megbontásával, hosszútávon a rendszer tápanyag-szolgáltató képessége miképpen változik.

További információ:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0944501313001432

2019-11-06T11:47:45+00:00