Nehéz mechanikai összetételű talajokon, ahol az agyagfrakció dominál, mint meghatározó talajképző, ott sok esetben találkozunk száraz időben rögös, fel nem törhető görcsökkel. Tapasztalat, ha mindez az őszi talajelőkészítés idején történik, akkor az okok között az alábbiak szerepelnek:
Nyers talajon végzet tavaszi vagy nyári gépimunka (pl.: aratás, vagy vegyszerezés)
Degradált talajszerkezet a forgatásos művelésnek köszönhetően,
Alacsony szervesanyag tartalom, szalma felbálázása, szervestrágya hiánya,
Túl mély alapművelés nyáron (18-20 cm mélységben, ha még van is nedvesség, a talajfelszínre kerülve gyorsan kiszárad, a rög, ami utána elmunkálhatatlanná válik),
A csapadékhiány.
Komoly probléma, rossz talajállapot október elején vetés előtt
Ha még nem alakult ki a rögös felszín és még a talajművelés előtt állunk akkor a következőkre érdemes odafigyelni:
Ne műveljünk mélyen, csak max. 10-15 cm mélységben, inkább szántóföldi kultivátorral, mint tárcsával, de a cél az egyenletes, rög nélküli felszín legyen. Jó, ha egy menetben a simítás és hengerezés is megoldható (agresszív DD, vagy TST hengerek, de kevés nedvességnél már a rögtörő pálcáshengerek is működnek).
Egy őszi, sekély magágy (ami 10 cm mély, alatta pedig tömörödött talaj van) is jobb magágy, mint egy rögös, be nem művelhető „kőbánya depó”. A nem megfelelő vetésszerkezet kockázatossá teszi a termelést.
Ha van szármaradványunk, akkor a tarlóbontásra a teljesen száraz talaj esetén is szükség van. Sokan ilyenkor felteszik a kérdést: Miért kellene a tarlóbontás? Szárazságban a baktériumkultúra sem dolgozik. Ez tévhit! A szár, amit bontani szeretnénk még tartalmaz annyi nedvességet, hogy a baktériumok bontó tevékenysége elinduljon. Már a teljesen száraznak tűnő, mindösszesen 20%-os nedvességtartalmú kukoricacsutkatarlón, vagy napraforgó száron is jelentős mikrobiológiai bontás tapasztalható. Szármaradványt akarunk bontani, nem talajt! Most nem is a tápanyaggazdálkodás a fontos, hanem a laza szármaradvánnyal teli felső réteg elkerülése.
Ha már megvan a rossz, rögös talajfelszín és az őszi kalászos vetőmag is, akkor mit csináljunk?
Komoly dilemma ez, amivel idén is sok gazdálkodó szembesül! Itt a kármentés lehetőségeit kell mérlegelnünk!
Ha nem vetünk ősszel, a megvett őszi vetőmag tavasszal plusz költséget fog jelenteni!
Ha nem vetünk ősszel, akkor sincs garancia, hogy megjön a csapadék télen és tavasszal egy feltöltött állapotú talajunk lesz. A tavaszi szárazság még kockázatosabb!
De ha jön az eső, a búza kikel, láttuk 2025-ben, hogy a 2024-es kései vetések még tavasszal is bokrosodnak! Még egy jó-közepes eredményt reálisan el lehet érni!
A lombtrágyázással, biológiai gombavédelemmel pedig alacsonyan tudjuk az inputanyag költségeinket tartani, tehát komoly gazdasági kockázatcsökkentést is tudunk realizálni!
A rögös talaj elmunkálása 10-15 mm csapadék után már lehetséges lesz!
Véleményünk szerint a betervezett őszi vetéseket el kell végezni!
A kulcs a türelem: meg kell várni 10-15 mm csapadékot, amikor elkezdenek „olvadni” a rögök, akkor lehet egy elfogadható, csírázásra is alkalmas talajt készíteni valamiféle agresszív kompaktorral, kombinált géppel! Felesleges addig hozzányúlni ezekhez a talajokhoz, mert minden fölösleges művelettel tovább degradáljuk és porosítjuk a talajt miközben a munkagépet is feleslegesen terheljük.
Részletes tanácsadásért keresd a helyileg illetékes Phylazonit tanácsadódat!
Segítünk megtalálni a legjobb megoldást!
