Valóban szívügyük a termőföld!
– Anno a téeszek megszűnését követően kezdtem el gazdálkodni feleségemmel, mára közel 300 hektár saját és 400 hektár bérelt területen, jól felszerelt gépparkkal és két nagy gyermekemmel vezetjük a két családi gazdaságunkat. Területeink Pátyon és a környékbeli településeken találhatóak. Három szokásos szántóföldi kultúrát termesztünk: búzát, kukoricát és napraforgót – mutatta be gazdaságát Kovács Bálint.
Hogyan került kapcsolatba a talajbaktériumokkal, illetve a Phylazonit termékcsaláddal?
– Magával a baktériumtrágyázással már a kezdetekkor elkezdtünk kísérleti jelleggel foglalkozni, akkoriban a Phylaxia terméket próbáltuk ki, mely később, ugye, a Phylazonit nevével vált eggyé. Bár méréseket 25-30 éve nem igazán végeztük, szemmel látható volt a baktérium kultúrákra gyakorolt pozitív hatása, mégis valahogy idővel elmaradt a használata.
Igazából úgy 6-7 éve kezdtünk komolyabban foglalkozni a kérdéssel, láttuk, hogy szükségessé vált a talajélet ápolása, illetve újraélesztése, kezdtek fogyni a földigiliszták, és hát mivel szervestrágyakészlet nincs, gondoltuk, hogy komolyabban foglalkozunk a talajbaktériumokkal. Mint említettem, a Phylaxia révén a Phylazonittal már volt jó tapasztalatunk, így megkerestük őket, és megkezdődött a közös munka.
Milyen készítményeket alkalmaz a Phylazonit palettájáról? Illetve milyen tapasztalatai vannak a termékekkel kapcsolatban?
– A Phylazonit Talajoltó- és Tarlóbontó készítményeket használom jelenleg. A talajoltót 6-7 éve kukoricában kezdtük alkalmazni, a tarlóbontót pedig tavaly ősz óta használjuk. A talajoltó kapcsán észrevettük, hogy ha van egy aszályos év, a kukoricánk sokkal jobban reagál a stresszre, volt olyan, mikor a szomszédos gazdák többen faggattak: mit csinálok a kukoricámmal, az enyém olyan szép zöld, az övéké pedig már rég „furulyál”. Természetesen az évek alatt beleástuk magunkat a témába, és mára a teljes területünkön bevezettük a Phylazonit-technológiát, melyben a cég szakértői maximálisan segítségünkre voltak. A tarlóbontó mellett azért döntöttünk, mert megdöbbenésünkre láttuk, hogy a kukorica után még harmadik évre is látható volt szármaradvány. Tudtuk, hogy ezzel mindenképp csinálni kell valamit. A búzát a napraforgó után szoktuk vetni, és mivel a kultivátor nem forgat, jól látszik, hogy bár maradt némi szármaradvány, de nagyon gyorsan elkezdődött a lebomlás. Minden bizonnyal az idei látszólagos jó termésbe beleszámít, hogy egy normálisan lebontott tarlót biztosítottunk a növénynek.
Hány munkagépe rendelkezik kijuttatóval?
– Jelenleg három gépünkön van kijuttató-berendezés, ebből egy a magágykészítőn található, ezt akkor szoktuk igénybe venni, mikor a búza alá készítjük a magágyat, így egy menetben kitudjuk juttatni a baktériumtrágyát. Tavaly a Horsh és a Phylazonit jóvoltából sikerült kipróbálnunk egy gépkapcsolatot, a Horsch biztosította a szántóföldi kultivátort, a Phylazonit pedig adta a baktérium-kijuttatót. Ezek idén debütálnak, attól függően, hogy milyen lesz a búza, de látványra már most nagyon szép a kultúra. Szóval, bevált ez a technológia, jól sikerült a baktériumtrágyázás, és a tarlóbontó is hozza az elvártakat. Azért is örültem ennek a gépkapcsolatnak, mert segít időben elvégezni a munkálatokat. A vetőgépemet mi szereltük fel kijuttatóval, így a vetéssel is egy menetben tudjuk kijuttatni a talajoltót. Tavaly tavasszal vásároltunk egy KITE JET folyadékkijuttató-rendszert is, melynek köszönhetően immár menetsebesség arányában tudjuk adagolni a baktériumokat.
Összefoglalná, hogy miért voksol a Phylazonit termékeire?
– A silányodó talajélettel valamit kezdeni kell. A régi szakmai kapcsolatnak köszönhetően belelátok a Phalyzonit hétköznapjaiba, és több szempont miatt voksolok mellettük. Egyrészt kimondottan hazai talajokból izolált baktériumtörzsekkel dolgoznak, másrészt komoly kutatóbázissal és laboratóriumi háttérrel rendelkeznek. Végül, de nem utolsó sorban nálam már bizonyítottak a készítményeik.
Mondana pár konkrétumot?
– Fontos megjegyeznem, hogy én mindent komplexen vizsgálok. Vannak nagyon jó évek, amikor őszintén mondhatjuk, hogy a hibák is elvesznek. A mi talajaink jól feltöltöttek, emellett igyekszünk a precíziós gazdálkodás útján haladni. Ahogy a kukoricánál már mondtam, az aszálytűrés nagyon látványos, sokkal jobban bírja az időjárás okozta stresszt, mióta a Phylazonit Talajoltót használom. Emlékszem, három éve nagy aszályokat kellett kibírni, és mégis gyönyörű volt a kukoricám, illetve a terméseredményeim is jók voltak. A búzánál ez lesz az első év, mikor is rendesen hozzákevertem az anyagot, bízom benne, hogy a tarlóbontóval együtt meglesz az eredmény. Napraforgó esetén azért fajtakérdés is felmerül a mérlegelés kapcsán, de egy biztos: tavaly nem olajsavas napraforgóm volt, és mégis 51% olajtartalmat prognosztizáltunk. Biztos vagyok benne, hogy a Phylazonit talajbaktériuma ebben nagyban közrejátszott. Az aszályos évben sincs 3,5 tonnánál rosszabb terméseredményem.
Mi a véleménye a Phylazonit csapatáról?
– Remélem, az elég pozitívum, hogy idén írtunk alá egy több évre szóló szerződést, illetve Phylazonit bemutatótelep is lettünk, ahol a különböző kísérleteket a cég szakemberei állandóan ellenőrzik, és adatokat generálnak. Mindenképp hosszútávon szeretnénk együtt dolgozni velük. Nyugodt szívvel ajánlom a Phylazonit termékeit minden gazdálkodónak, mert tökéletesen igaz rájuk a szlogenjük, miszerint valóban: szívügyük a termőföld!
Kalmár Nárcisz
Kapcsolódó termékek
