Tarlónak nevezzük a szántóföldi területet az aratást követően; más megfogalmazásban a tarló a learatott növényeknek a föld felett visszamaradt csonkja. A föld feletti és földalatti részek együtt a tarlómaradványok. Akkor is tarlóállapotról beszélünk, ha a be nem takarított szár vagy szalma is a talajon marad.

A tarló érték!

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés.

A hazánkban termesztett gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.  Ez a szerves anyag tömeg, jelentős tápelem-tartalommal rendelkezik. A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 15-20 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, hiszen jelentős részük nem kerül vissza a talajba.

 Mi történik, ha visszajuttatjuk a talajba a növényi maradványokat?

A növényi maradványok visszajuttatása a talajba hatékony módszer a talaj szervesanyag-készletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, illetve annak fizikai tulajdonságainak javítására, mellyel csökkenthető a talajerózió kockázata is. A szármaradványok gyarapítják a talaj humusztartalmát, végső soron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle, ami a következő kultúrnövény hasznára is válik.

A növényi szövetek legfontosabb alkotórésze a cellulóz, mely a bioszféra legnagyobb mennyiségben keletkező, szénalapú szerves anyaga. A hosszú láncokat alkotó cellulóz lebontása a szén mineralizációjának (vagyis hogy a szerves kötésű szén szervetlen CO2-dá alakuljon át) alapvető fontosságú tényezője. Lebontásukra csak néhány, specializálódott cellulózbontó mikroorganizmus (baktériumok, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) képes, celluláz bontó enzimjeik segítségével.

Tapasztald meg velünk a baktériumok erejét!

A baktérium törzseket tartalmazó Phylazonit Tarlóbontó segítségével felgyorsítjuk és irányítjuk az elhalt növényi részek lebomlását, tápanyaggá válását; a tápanyag döntő többségéhez gazdasági éven belül hozzájuthat a növény és minden, a területen élő egyéb mikroorganizmus. A talaj mikrobiális életének serkentése kulcsfontosságú, hiszen az aktív talajélet pozitív hatással van a talaj szerkezetére és művelhetőségére is.

Számolj velünk!

A műtrágyák minden képzeletet felülmúló árdrágulásával a makro- és mikrotápelemek minden egyes kilógrammjának megőrzése a talajban pénztárcába vágó kérdéssé is válik.
Egy egyszerű számítással:

  • a jelenlegi műtrágya árakon számolva,
  • a tarló szármaradványainak 75 %-os elbontását alapul véve,
  • a főbb kultúrák átlagtermésével kalkulálva (kukorica 10 t/ha, búza 5 t/ha, napraforgó 3,5 t/ha)

a Phylazonit Tarlóbontóval 11-15 ezer Ft/ha költséggel akár 100.000-150.000 Ft/ha értékben tárható fel tápanyag búza és repce tarlóból a következő kultúra számára.

Ezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy minden érv és adat a tarlóbontó készítmények használatát támasztja alá.

A Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktérium törzsek nem csak a tarló újra hasznosításával gazdagítják a talaj tápanyag készletét, hanem segítenek a talajban már lekötődött tápanyagok feltárásában is. A könnyen, gyorsan lebomló növényi részek tenyészidőszakon belül visszakerülnek a tápanyagok körforgásába, a lassan lebomló szerves anyagok pedig a humuszképződés folyamatát segítik elő!

A részletekért keresd tanácsadóinkat!