A talajok víztartó és vízvezető-képessége, illetve levegőzöttsége a legfontosabb talaj tulajdonságok közé tartozik, hiszen alapvetően meghatározzák a sikeresen termeszthető növények körét.

A talajrészecskék nem kényük-kedvük szerint, véletlenszerűen rendeződnek, jóval inkább tekinthetők rendezett „halmazoknak”, melyek erősebben kötődnek egymáshoz, különböző ragasztóanyagok és kötőerők segítségével. Ezeket a speciális részecskecsoportokat hívjuk talaj aggregátumoknak.

A baktériumok szerepe elsődleges a mikroaggregátum képződési folyamatokban. Az aggregátumok kialakulásának egyik feltételezett útja szerint a baktériumok által kiválasztott poliszacharidokból kapszula képződik a baktériumkolóniák körül, amibe beleragadnak az agyagszemcsék, így valójában egy „baktérium-aggregátum” jön létre, ami körül újabb rétegek alakulnak ki. Úgy tűnik, a mikroaggregátumok stabilitását a belsejükbe zárt szervesanyag szemcsék mennyisége is befolyásolja, hiszen ezek táplálékforrásai a baktériumoknak.

Az aggregátum stabilitás az intenzív talajművelés hatására romlik és ezzel párhuzamosan a talajerózió hatásainak felerősödésével is számolnunk kell. Az egészséges talaj aggregátumai között nagy pórusterek vannak, melyekben könnyebben elraktározódik a víz. Nagyobb esőzéskor a jó szerkezetű talaj még akkor is el tudja nyelni a vizet a pórusaiban, ha nincs növényzet rajta.  Viszont egy gyenge aggregátum stabilitással bíró talajban heves esőzéskor az aggregátumok kis talajszemcsékre eshetnek szét, melyek a hozzátapadó szerves anyaggal együtt elsodródnak a csapadékvízzel.

Az aggregátumok szétesésének mértéke – ahogy láttuk azt korábban – a szemcsék összetapadását elősegítő humusz, agyagásványok, vas-oxidok, szénsavas mész, illetve a mikroszervezetek által termelt ragasztóanyagok mennyiségi és minőségi viszonyaitól függ. Műtrágyázás hatására csökkenhet a talajmorzsák vízállósága, ugyanakkor magas szerves anyag tartalom esetén a talajmorzsa vízállósága jelentősen javul.

A fentebb bemutatott folyamatok csupán érintőlegesen mutatnak rá a talaj mikroszervezeteinek hasznosságára, egyéb szolgáltatásaikat (lebontó, mobilizáló, N kötő tevékenységük, stb.) is figyelembe véve kijelenthető, hogy a „földalatti” mikroszkópikus világ a legfontosabb letéteményese a talaj termékenységének.

A Phylazonit talajbaktérium készítményeinek rendszeres – technológiai – használatával és az ajánlott agrotechnika betartásával a fenti folyamatok jól támogathatók.