„A szelet sem láthatjuk, csak a hatásait, azok pedig óriásiak lehetnek.”
A baktériumok (prokarióták, elősejtmagosok vagy sejtmag nélküli egysejtűek) a legegyszerűbb és legősibb életformák. A földi bioszféra majd 4 milliárd éves történetének több mint a felét kizárólag baktériumok uralták, melyek jelenleg is köztünk, eukarióták (valódi sejtmaggal rendelkező sejtek) között élnek. A mai oxigén és nitrogén dominanciájú légkör, a fotoszintetizáló, nitrifikáló, és denitrifikáló baktériumok tevékenysége révén jött létre, ezzel lecserélve a bolygó ősi légkörét. A baktériumok ma is mindenhol, óriási számban vannak jelen: a leírt fajok száma mintegy 13 ezer, a becsült fajok száma azonban megközelítőleg 1012-en nagyságrendű lehet. Összehasonlításul: a baktériumok majdnem a felét teszik ki a bioszféra teljes tömegének, míg ha megszámlálnánk az összes állatot a bolygónkon, azok összesítve sem tennének ki fél %-ot.
A baktériumok egysejtű, sejtmag nélküli mikroorganizmusok.
Méretük átlagosan 0,2-10 mikrométer közötti. Ivartalanul szaporodnak. A leggyorsabb szaporodási képességű baktériumok 20 percenként képesek osztódni. A pszichrofil (hidegkedvelő) mikroorganizmusok még 0°C-on is, a termofil (melegkedvelő) mikrobák 45°C felett is képesek szaporodni.
Jelenleg tekintsünk el a patogén baktériumok fenyegetettségétől. Egy részük valóban kórokozó, de ez csak a kisebb hányaduk. A normál emberi bélflórában jelen levő több mint 1000 baktérium nagyban hozzájárul a bél immunrendszerének kialakításához, és az optimális emésztés fenntartásához. Gondoljunk csak bele! A vastagbelünkben 10x annyi baktérium sejt él, mint amennyi emberi sejtből felépülünk. A bélflóra hasznos baktériumai gátolják a potenciálisan kórokozó baktériumok szaporodását.
Ezen felül, részt vesznek az erjedési és rothadási folyamatokban, az élelmiszerek és a gyógyszerek előállításában. Kulcsszerepet töltenek be az iparban és a biotechnológiában.
A bioszférában betöltött szerepük felbecsülhetetlen.
Az autotróf fotoszintetizáló (fényből nyerik az energiát) cianobaktériumok (régebben: kékmoszatok) a vízi tápláléklánc fontos élőlényei. A Föld legősibb szervezeti közé tartoznak, sejtjeik klorofilt, valamint kék vagy piros színanyagot tartalmaznak. Szimbiózisban is élhetnek, ahogyan a kemoszintetizáló (kémiai vegyületekből nyerik az energiát) baktériumok is.
A heterotróf baktériumok bomló szerves anyagot használnak táplálékul, nagyon fontos lebontó szervezetek, ezáltal elsődleges szerepük van a humuszanyagok képződésében. Szerves anyagot használ a túléléshez szükséges kémiai energia biztosításához. A táplálék ásványi anyagai nem csak a baktérium számára, hanem a növényi gyökerek számára is felvehetővé válik.
A pillangós virágúak (borsó, bab, lucerna, stb.) gyökereit az ún. Rhizobium baktériumok „megfertőzik”, amelyek a szabadon élő baktériumokkal együtt (pl.: Azotobacter) képesek a levegő elemi nitrogénjét a növény számára felhasználható nitrogén vegyületekké alakítani. Megkérdőjelezhetetlen a jelentőségük a talajtermékenység fenntartásában és javításában. A talajbaktériumok lebontó tevékenysége kulcsfontosságú, ha nem lennének jelen talajainkban megszűnne az anyagok biológiai körforgása.
A különböző baktériumokat tartalmazó talajoltó készítmények hozzájárulnak a talaj szerkezetének javításához. A morzsás szerkezet növeli a talaj víztároló képességét, ami rendkívül fontos lehet az aszályos időszakokban. Lebontó tevékenységük kulcsfontosságú, ha nem lennének jelen talajainkban megszűnne az anyagok biológiai körforgása.
Ezen gondolatmenettől vezérelve született meg a Phylazonit termékcsalád alapkoncepciója, ahol nem kevesebb a cél, mint a talaj állapot fejlesztése, a tápanyagfelvétel elősegítése, a növények egészségügyi állapotának támogatása. A küldetés; amely hűen bizonyítja a baktériumok nélkülözhetetlen szerepét. És ha a talajra, mint élő szerves egységre tekintünk, könnyen belátható, hogy túlmutat egy fizikai közeg egyhangúságán.
Ebből jól látszik, hogy a baktériumkészítmények a növénytermesztésben már biztos „befutók”. Ismerkedj meg Te is a Phylazonittal!
