„Világszerte minden talaj valóságos foszforbánya.” – De akkor miért szükséges a tápanyagutánpótlás?

A foszfor a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel, valamint az oxigénnel együtt ahhoz a hat elemhez tartozik, amely alapvető az élethez. Neve görög eredetű, jelentése „fényhozó”. A foszfor egyedülálló tulajdonságai közé tartozik, hogy hamarabb került felfedezésre az állati/emberi testnedvben, majd csak utána a növény- és az ásványvilágban, valamint az első elem, melynek ismerjük felfedezőjét. Nélkülözhetetlen az élőlények anyagcsere folyamataiban, minden növény és állat számára létfontosságú. Gyakorlatilag nincsen olyan biológiai folyamat, amiben a foszfor ne venne részt.

A foszfor szerepe a növénytermesztésben

A talaj szerves anyagában a foszfor a második legnagyobb mennyiségben jelen lévő makrotápelem. Az esszenciális növényi tápanyagok közül a foszfor a legnehezebben felvehető, ugyanakkor a nitrogén után a növénytermesztés sikerességét leginkább meghatározó tápanyag. A megfelelő foszforellátottság jobb termésminőséget, nagyobb szárszilárdságot, fokozott gyökérnövekedést és korábbi termésérettséget eredményez.

Több gazdálkodó is beszámolt olyan tapasztalatról, miszerint a talajvizsgálat szerint jó, megfelelő foszforellátottságú a területe, mégis foszforhiányosak a termesztett növények. Ez azzal magyarázható, hogy a termőföldben kis mennyiségben, oldhatatlan sók formájában van jelen a foszfor, ami a növények számára hozzáférhetetlen. Ezen felül felvehetőségüket számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, stb.

A foszfor tápanyagutánpótlása a növénytermesztésben már több mint 100 évre tekint vissza. Először őrölt csontként, ma pedig az őrölt kőzet (apatit) valamilyen kémiai reakciótermékeként hasznosítják. A foszforműtrágyák (pl. szuperfoszfát) alapanyaga az apatit, melyet bányákból termelnek ki. A világ foszforkészletei viszont végesek, becslések szerint 100-150 évnél nem fognak tovább tartani. A foszforműtrágyák a felszívódás előtt többségében a növények számára felvehetetlen kémiai formává alakulnak át, ami a helyzetet még tovább nehezíti.

Mi lehet a megoldás?

Ahhoz, hogy a növények hozzájussanak a számukra szükséges és felvehető foszforformákhoz, a műtrágyákon kívül, elengedhetetlen a talajlakó gombák és baktériumok tevékenysége. A foszformobilizáló baktériumok ugyanis a talajban lévő oldhatatlan formákat képesek a növény számára felvehetővé alakítani. Ezt a folyamatot gyorsítja a kifejezetten magas foszformobilizáló képességgel rendelkező Bacillus megaterium, ami „baktériumtrágya” készítményeink egyik meghatározó kulcsszereplője (Phylazonit Talajoltó, Phylazonit Tarlóbontó, Phylazonit Talajregeneráló, Phylazonit Szója).

A felvehető foszfor mennyisége tehát nagyban függ a mikrobiális aktivitástól, amit a jelenleg is rendelkezésre álló baktériumtrágyázással orvosolhatunk. Ne feledjük: A műtrágyázást és a szerves trágyázást a foszfor kémiai és fizikai hozzáférhetőségének maximalizálása érdekében kell elvégeznünk a növények számára, ugyanakkor minimalizálnunk kell a környezetterhelés kockázatát. Mi már elindultunk a talajfejlesztés útján. Ismerkedj meg Te is a szemléletváltás erejével!