A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük és talajba keverjük akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak. A szármaradványok igazán értékesek a talaj számára: egyrészt bomlása során tápanyagok tárulnak fel belőle a talajélet számára másrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják végsősoron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle.

Talajbaktérium készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba. Baktériumok nélkül nincsen hatékony szármaradvány-bontás, hiszen a munka érdemi részét a talajban lévő mikroszervezetek végzik.

A szerves anyagok bomlása és a humuszképződés

A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A nehezebben lebomló anyagok nitrogéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze, és a folyamat végén sötét színű, nagy molekulájú, viszonylag stabil vegyület, azaz humusz képződik belőlük.

A humifikáción átesett szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talaj számára az energiaraktározást, a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és víz megtartását, vagyis az élőlények számára legkedvezőbb, morzsás szerkezet kialakítását. A humusz tehát jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez.

A növényeknek minden tápanyagra szükségük van

Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. Három szántóföldi növénykultúra, a kukorica, a napraforgó és a búza melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, pontosan mekkora érték rejlik szármaradványainkban. Az adatok tájékozató jellegűek.
.

Hatóanyag /
Termásátlag
Kukorica
(9 t/ha)
Napraforgó
(3,5 t/ha)
Búza
(7 t/ha)
Szerves anyag 11 t/ha 10 t/ha 10,5 t/ha
Nitrogén 84-95 kg/ha 84-98 kg/ha 58-69 kg/ha
Foszfor 42-46 kg/ha 64-73 kg/ha 36-40 kg/ha
Kálium 131-155 kg/ha 299-397 kg/ha 97-118 kg/ha

A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agronómiai Kutatóintézet, Budapest, 2005.
.

A precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető a Phylazonit Technológia, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától; a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig. Cégünk ehhez Horsch típusú munkagépekre szerelt Phyller kijuttató szerkezetekkel segítséget is tud nyújtani.