Napjainkban a globális klímaváltozás hatása erőteljesen érezhető, melynek következtében jellemzően szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak, elég csak belegondolnunk az elmúlt évek hőmérséklet és csapadék viszonyaira, térbeli és időbeli eloszlására. Az éghajlatváltozás emellett számos egyéb környezeti tényezőre hatással van, beleértve a biológiai sokféleséget, talajaink állapotát, mely a mezőgazdasági növénytermesztés alapja, ezáltal a sikeres gazdálkodás meghatározó tényezője. A környezeti leromláson túl fontos megemlíteni, hogy az extrém időjárási körülmények veszélyes növényi betegségek nagyobb arányú megjelenését is előidézhetik. Ez utóbbira kiváló példa, a kutatók szerint több mint 500 gazdanövénnyel (pl.: napraforgó, bab, szója, kukorica, cukorrépa stb.) rendelkező gomba, a Macrophomina phaseolina.

Mit kell tudni a gombáról?

A gomba környezeti igényét tekintve a magas hőmérsékletet (28-35 °C) és alacsony talajnedvességet preferálja, tehát a napjainkban jellemzően előforduló aszályos nyarak kedvező feltételeket biztosítanak a kórokozó számára. Elsődleges fertőzési forrása a talajban lévő mikroszkleróciumok (mákszemméretű kitartó képlet), melyek akár egyes kutatók szerint 3-15 évig is életképesek maradhatnak.

Jellemzően a kitartó képletek legnagyobb mennyiségben a talaj 0-30 cm-es mélységében, azaz a leggyakrabban művelt rétegben találhatóak.

A fertőzés kezdetekor a mikroszkleróciumok a gyökér felszínén csíráznak, majd appresszóriumokat (tapadókorongszerű képződmény) képeznek, melyek természetes nyíláson keresztül a gazdaszervezet sejtfalába hatolnak. Megkell említeni, hogy magvetéskor a kelés során szikleveleken keresztül is fertőzhet, valamint a gyökéren keletkező sérülések szintén bejutási kapuként funkcionálhatnak. Ezt követően a gombafonalak elterjednek a gyökérrendszerben, majd a növény szállítószövet rendszerébe hatolnak, ahol micéliumot (gombafonalak laza szövedéke) és mikroszkleróciumokat képez, ezáltal akadályozva a felsőbb növényi részek víz-és tápanyagellátását, mely a gazdanövény pusztulását eredményezheti.

A növényben keletkező mikroszkleróciumok a gazdanövény pusztulása és elbomlása után a talajba kerülnek és a ciklus újraindulhat.

A fertőzés tünetei az egyes növények esetében felépítésükben való eltérés miatt különböző lehet. Napraforgó esetében például ahogyan a betegség halad előre, a növényünk virágzást követő időszakban folyamatosan hervad, a levelek sárgulnak, barnulnak, a gyökér foszlányosan bomlik, a szár alsó részén szürke árnyalat figyelhető meg.


1. ábra: Macrophomina phaseolina gombával fertőzött napraforgó szár bélszövete, valamint a benne lévő mikroszkleróciumok (Fotó: Csatári Gábor)

Miért veszélyes?

A gombával fertőzött területeken a termésveszteség jelentős lehet, ez függ attól is, hogy a kórokozó a növény melyik fejlődési stádiumában jelentkezik. Egyes tanulmányok napraforgóban például 40-60, de akár 90%-os termésveszteségről számolnak be. Magyarországon is jelentős gazdasági veszteséget okozott 2023-ban egyes termelőknél, főleg napraforgó és cukorrépa növényállományokban. A számokból könnyen levonhatjuk a következtetést, hogy komolyan kell vennünk ezt a kórokozót és érdemes nagyobb figyelmet szentelni rá.

Jelenleg a kórokozó ellen a gyakorlatban megbízhatóan működő gombaölők nincsenek forgalomban, ami már magában körülményessé teszi az ellene való védekezést.

Továbbá meg kell említeni, hogy az egyes fajok esetében rezisztens fajtákról/hibridekről sincs tudomásunk, azonban közöttük természetesen fogékonyságbeli különbségek lehetnek a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján. Továbbiakban, ahogyan a cikk elején írtam gazdanövény köre legalább 500 fajt foglal magába (közte a hazánkban leggyakrabban termesztett szántóföldi növénykultúrákat is (kukorica, napraforgó)) és a gomba kitartó képletei több évig elfekszenek a talajban, ezért a növények rotációja önmagában szintén nem elegendő a Macrophomina elleni védekezésben. A veszélyességét tovább fokozza, hogy a gomba tápanyaghasznosítási képessége jó, alacsony tápanyagszint mellett is képes terjedni.

2. ábra: In vitro körülmények között tenyésztett Macrophomina phaseolina gomba (Fotó: Kiss Alexandra)

Mit tehetünk ellene?

Számos szerző számol be arról, hogy a mikroszkleróciumok életképességét leginkább a talaj hőmérséklete és annak nedvességtartalma befolyásolja. A talaj pH nem vagy csak kis mértékben van rá hatással. Mivel a gomba a meleg, száraz környezeti körülmények között érzi jól magát célszerű arra törekedni, hogy vízgazdálkodási szempontból megfelelő talajt válasszunk, ugyanis a nedves talajt nem preferálja, ezért javallott talajaink mikroorganizmusokkal való oltása, melyek hosszú távú használata révén javul a talajaink hő, víz és tápanyagszolgáltató képessége.

Aszályos időszakban a talajaink öntözése csökkentheti a kórokozó általi fertőzés mértékét és kialakulásának valószínűségét. Agrotechnikai szempontból célszerű a vetésforgóba olyan kultúrákat beilleszteni, amelyek nem tartoznak a gomba gazdanövényei közé, ennek kivitelezését azonban megnehezíti a korábban már említett széles spektrumú gazdanövénykör.

Napjainkban egyre több kutatás alapját képezi a Macrophomina gomba ellen a növényeink számára hasznos baktérium és gomba fajokkal való védekezés, melyek közvetlenül gátolhatják a gomba növekedését (antifungális vegyületek termelése, térbeli kiszorítás, tápanyagkonkurencia, mikoparazitizmus stb.), vagy közvetetten a növény védekezési mechanizmusára hathatnak, s mint egyfajta védőoltás, felkészíthetik növényeinket az esetleges fertőzésre.

A kutatások alapját elsősorban a Macrophomina gomba elleni védekezésben a Trichoderma gomba fajok és Bacillus baktériumtörzsek képzik, melyek már a szántóföldi gyakorlatban több talajban fertőző gomba ellen (például: fuzárium és szklerotínia) bizonyosultak hatékonynak.

Az említett mikroorganizmusok a Macrophomina elleni „küzdelemben” szintén mutattak hatékonyságot in vitro körülmények között, azonban az egyes fajok és törzsek hatása eltérő, nem teljesen vonható le még egyértelmű következtetés szántóföldi körülmények között. Ebből kifolyólag ez még további kutatásokat igényel, melyre érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetnünk a későbbiekben, mint potenciális biológiai védekezési lehetőség.
A fent említettek mindenekelőtt a Macrophomina gomba veszélyességére hívják fel a figyelmet és a napjainkban uralkodó szélsőséges időjárási körülmények indokolttá teszik, hogy a jövőben ne feledkezzünk meg e gomba létezéséről a potenciális gazdasági károk elkerülése céljából.

A Phylazonit számára fontos, hogy folyamatosan olyan megoldásokat kínáljunk a partnereinknek, amelyek a fennálló problémák megelőzésére megoldást jelenthetnek.

A mikrobiológia termékek használatával, nemcsak a tápanyag gazdálkodást és a talajéletet támogatjuk, hanem a fenti és hasonló esetekben is eredményes alternatívát nyújtunk. Az erős és egészséges növényi állomány növényvédelmi szempontból is költséghatékony, aminek a megalapozásához a Phylazonit Rizo NG baktérium és a Phylazonit Trichon NG gomba készítményünket javasoljuk. A Rizo NG készítményünket vetéssel egy menetben 15-20 l/ha dózisban, a Trichon NG trichoderma készítményünket pedig 20 g/ha dózisban, állományban kijuttatva ajánljuk. A fenti probléma kapcsán folyamatosan folynak a kísérletek, ezek eredményeiről a későbbiekben további információval szolgálunk.

További információkért keresse tanácsadóinkat!