– Már elérhető a Phylazonit termékpalettáján –
A szerves trágyák pozitív hatása a jelentős makro- és mikrotápelem tartalmukból adódik, ám a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaira, szerkezetére, vízgazdálkodására, illetve a talajéletre, annak aktivitására is befolyással bírnak. Ugyanakkor kijelenthető, hogy ezek – növénytermesztés sikerességét jelentősen javító – hatások csak a szakszerűen kezelt szerves trágyától várhatók el.
A helyenként nagy mennyiségben keletkező trágyát megfelelő körülmények között kell tárolni, majd később a legoptimálisabban felhasználni, ám mindezt úgy, hogy az ne fertőzze a talajvizet, a szaghatás ne terhelje túlzottan a környezetet, a kórokozók és gyommagvak a kezelés során elpusztuljanak. Ez a feladat azonban esetenként komoly kihívások elé állíthatja az állattenyésztő telepeket.
A szerves trágya tápanyagainak jelentős része szerves formában található. E tápanyagbázis csak a szerves kötések felbomlása után, mikrobiológiai folyamatok eredményeképpen alakul át a növények számára is könnyen felvehető szervetlen formákká.
Az érési folyamatok közben lejátszódó tápanyag átalakulás mindenképpen időigényes folyamat, az eredményessége is számos dologtól függhet. Ugyanakkor a bontásban élenjáró és a tápanyagok mobilizálását végző baktériumtörzsek használatával, a szerves trágya beoltásával sokat tehetünk a folyamatok sikerességéért.
Több éves, állattenyésztő telepeken elvégzett kísérlet sorozatainkban vizsgáltuk a szerves trágyák tápanyagtartalmát, C:N tartalmát, nehézfém tartalmát, térfogatváltozását.
A kedvező C:N arányú szerves trágyával gazdagítjuk a talaj növények számára felvehető NO3-nitrogén tartalmát. A tág C/N arány nitrogén immobilizációt okozhat a talajban (a lebontó szervezetek a talajból lesznek kénytelenek a nitrogént felvenni), ebben az esetben kiegészítő nitrogénműtrágyázásra lehet szükség.
Kísérletünkben a Phylazonit Organic TK készítménnyel kezelt trágyakazlakban 4 hónap elteltével a kedvezőtlenül tág C/N arányt (35:1, 42:1) sikerült egy kiváló (14:1, 22:1) C/N arányra szorítanunk, míg a kezeletlen kazlakban ezek az érékek még mindig a gyenge istállótrágyának megfelelő értéken maradtak (30:1, 28:1).
A kezelt és kezeletlen trágyák makro és mikroelem tartalmának változását vizsgálva a három, eltérő trágyakezelési technikát alkalmazó szarvasmarha telepen azt tapasztaltuk, hogy a nitrogén, a foszfor és a kálium, illetve számos mikroelem mennyisége a mikrobiológiai oltás hatására magasabb értékeket mutatott.
A tápanyag mobilizáló baktériumok a szerves kötésekből jelentős mértékben szabadítják fel és mineralizálják a tápanyagokat, mely formában már azokat a növények is fel tudják venni.
A diagramon a kezeletlen trágyához viszonyítva tüntettük fel a kezelések során bekövetkező tápanyagtartalom változásokat. Foszfor esetében a kezelés hatására 14-59%-kal, kálium esetében 27-32%-kal magasabb értékeket mutattunk ki.
A Mezőfalvai Agrár Zrt. tejelő szarvasmarha telepén évente mintegy 22-25 ezer tonna szerves trágya keletkezik, melyet a szántóföldre juttatnak ki.
Zoványi György (növénytermesztési-, növényvédelmi és műszaki igazgató; Mezőfalvai Zrt.) a következőket emelte ki a kísérlettel kapcsolatban:
„Lényegesen gyorsabban és lényegesen jobb minőségű szerves trágyát tudtunk kitárolni, mint a régi „ürülékkel kevert, levegős, szalmás maradványt”. Ez sokkal hatékonyabb, hiszen ennek a fajsúlya is magasabb. A másabb összetétel pedig abban rejlik, hogy bizonyos anyagok feldúsultak, bizonyos anyagok eltűntek belőle. Például, a nehézfém tartalom alacsonyabb volt, mint egy kezeletlen trágyában. Ezek mind laboratóriumilag igazolt eredmények.
Mivel már a tárolóban átalakítjuk a trágyát, – ami ugyan a talajban is végbe benne – kivédhetjük a mindenki által jól ismert pentozás hatást. Ezen felül, a kellemetlen, nyers ammónia szag mérséklődött, a légy, illetve a bagócs nem szaporodott tovább benne. Az élőbaktérium flórája egészen más, mint egy nem kezelt szerves trágyának, ami a talajban is meg fog mutatkozni.”
A kezelt trágya térfogatcsökkenését szintén pozitív hatásként értékelte a szakember:
„A kezelés előtt egy kocsiba 14-15 tonnát tudtunk rakni, a kezeléssel 19-21 tonnát, – ugyanazzal a kanállal – és ez ekkora volumennél már nem mindegy. Három kocsiból megvan egy kocsinak a költsége. Sokkal hatékonyabb a munka!”
Összegezve eddigi kísérleteink eredményét, a Phylazonit Organic TK trágyakezelő készítményünk használata a következő pozitív hatásokat eredményezte:
- Jelentősen magasabb szárazanyag, nitrogén, kálium és foszfor tartalom a nem kezelt kontrollhoz képest
- A bór és a kalcium magasabb értékei a nem kezelt kontrollhoz képest
- A C/N arány szűkülése
- térfogat csökkenés
- Az állatok antibiotikumos kezelése miatt a trágyába jutó szermaradványok hatására csökkenő baktériumkultúra újraéledése
- Ammónia megkötése, szaghatás csökkenése.
- Trágyalegyek számának csökkenése.
