A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.

Az elmúlt évek aszályos periódusainak egyik fontos tanulsága, hogy a fenti célok elérése során különös figyelmet kell fordítsunk a talaj megfelelő nedvességi állapotának megteremtésére, vagyis hogy a felszínre jutó csapadék minél nagyobb hányada jusson a talajba, és a bejutott vizet a talaj jelentős mennyiségben tárolni is képes legyen.

Az ekére alapozott, hagyományos, forgatásos talajműveléssel szemben – többek között a talajt és a talajéletet károsító hatások miatt – az elmúlt évtizedben számos kritika fogalmazódott meg.

A talajszerkezet-romlás, az aggregátum-stabilitás jelentős csökkenése mellett a szántott területek szervesanyag-lebontása az oxidációs folyamatok révén felgyorsul, 10 évnyi hagyományos talajművelés után a humusztartalom csökkenése az 50%-ot(!) is elérheti. A forgatásos talajművelés az esetek nagy részében a talaj jelentős nedvességvesztésével is jár, különösen igaz ez, ha nem megfelelő időben és módon végzik el azt. A nyári aszály mellett az elkövetkező években a téli aszállyal is mind többször számolnunk kell. Nem vehetjük magától értetődőnek, hogy a szántott területek majd a tél folyamán újra feltöltődnek nedvességgel.

Forgatás nélküli talajművelés

A talaj szervesanyagkészletének csökkenése, a talaj nedvességtartalmának csökkenése, a kitettebb talajfelszín extrém felmelegedése a mikrobiális talajéletre is kedvezőtlenül hat. A fenti folyamatok a biológiai sokféleség ellen hatnak, a hasznos mikrobák, talajlakó szervezetek eltűnése mellett felszaporodnak a kártevő mikroszervezetek. Valójában a teljes talaj-táplálékháló sérül vagy összeomlik a hasznos mikroszervezetek visszaszorulása miatt.

Amennyiben a forgatás nélküli talajművelés pozitív hatásait vizsgáljuk – a mikrobiális talajéletre kifejtett kedvező hatások mellett –, a következőket kell látnunk:

  • Talajszerkezet-védelem: a művelés során kedvezőbb rög- és morzsaméretet kapunk, a jó vízállósággal rendelkező aggregátumok aránya 60-140%-kal is magasabb lehet, mint a szántásra alapozott művelés esetében; a szántással ellentétben nem porosítjuk a talajt; a tömörödött talajállapotot mérsékeljük, javíthatjuk.
  • Kisebb energia- és időigény: a szántást elmunkáló műveletek kiesése is csökkenti e ráfordításokat.
  • A talaj nedvességtartalom veszteségének csökkentése: összefüggésben a kedvezőbb talajszerkezettel (aggregátumstabilitás, porosodás csökkentése, stb.), illetve a szármaradványok talajtakarásával; a bolygatatlan talajfauna által készített járatok bevezetik a vizet.
  • Erózióvédelem: a megfelelő talajszerkezet és a talajt takaró növényi maradványok miatt ellenállóbb talajfelszín.

Vannak olyan vélemények, miszerint egy tíz évig forgatás nélkül kezelt szántóföldet egyetlen szántással hosszú időre tönkretehetünk. Talán kissé túlzó a megállapítás, ugyanakkor a talajainkért aggódó szakemberek és gazdálkodók félelmei nem alaptalanok e téren.

A kutatások, a különböző talajművelési módok talajbiológiát befolyásoló hatását vizsgálva, változó eredményeket hoztak. Egyes vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a szántott területek bakteriális és gombaközössége messze elmarad a forgatás nélkülitől. Jó néhány DNS–bázissorrend- és foszfolipidzsírsav-analízis alapján elvégzett kutatás azonban azt állítja, az első két évben nincs jelentős különbség a mikrobiális diverzitásban. Két év elteltével azonban változhat a helyzet. Úgy gondoljuk, a forgatás nélküli talajművelési módszereknek egyre nagyobb létjogosultsága lesz az elkövetkező időkben.

Összefoglalva az előzőket: a szántás nélküli talajművelő módszerekkel egyrészt javítani tudjuk talajaink szerkezetét, mikrobiális tevékenységét, másrészt megoldást adhatunk az éghajlatváltozással jelentkező problémákra, de látnunk kell, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye.

Phylazonit Technológia fontos részét képezi a talajvédő és tápláló művelés. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a Phylazonit termékcsalád megfelelő kijuttatására, ezt jól támogatja az idén Érték és Minőség Nagydíjat elnyert Phyller kijuttató szerkezet és Temposensor Basic vezérlő egységünk.

Emellett cégünk az Axiál Kft-vel együttműködve lehetőséget kínál a Phylazonit és a Horsch Terrano együttes erejének kipróbálására is, vagy egy egyedi lehetőség keretében a talajjavítás és a gépvásárlás együttes megvalósítására!

Az ajánlat részleteiért keresse a tanácsadóinkat!  

Forgatás nélküli talajművelés