A mezőgazdasággal gyerekkorom óta foglalkozom. 1987 óta, 12 éves koromtól fogva ülök traktoron. Ezzel a tudományággal kapcsolatban végeztem szakközépiskolát, főiskolát, illetve utána egyetemet is. 1997-ben kezdtem vezetőként nagyüzemben dolgozni. Közel 20 éve kezdtem el a saját gazdaságomat – nyilatkozta Fazekas Lajos.
Arra lettem figyelmes, hogy hiába emeljük a kijuttatott tápanyagok mennyiségét ez terméstöbbletben nem realizálódik olyan mértékben, mint ahogy az input anyagokat növeljük. Ekkor gondolkodtunk el azon, hogy a talajok állapotában keresendő a probléma. Ez adta az indíttatást, hogy kipróbáltuk több cég talajoltó készítményeit, többek között a Phylazonit Technológiát is. Egy 13-14 éves tapasztalattal és szemlélettel rendelkezünk, és nagyon sok tévhit terjeng a piacon.
Mi történhetett az elmúlt évtizedekben?
Már gyerekfejjel benne vagyok a termelésben, megélve a rendszerváltást. Ez már egy több mint 30 éves időszak, amit átlátok. Sokat beszélgetünk a gazdálkodókkal. Látni azt, hogy amikor rendszerváltás környékén visszakapták a földeket, akkor azok még jól teremtek, a mai kudarcokat pedig ráfogják az időjárásra. Meg kell vizsgálni a probléma hátterét. A nagyüzemi gazdálkodásban rendszerint komoly állatállománnyal rendelkeztek a különféle termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ezáltal a szerves trágyázás is rendszeres volt, és alapvetően egy színesebb vetésforgót alkalmaztak. Például az állattenyésztés számára a pillangós növények előállítása is intenzívebb volt, ami a szimbiózis által, a mikrobiális életet is serkentette a talajban, ez elősegítette a nitrogén megkötést és tápanyagfeltárást is.
Amikor megkapták a magántulajdonosok ezeket a területeket, elkezdtek biztonságosabban termeszthető növényeket termelni, mint pl. a búzát, árpát, napraforgót, ami egysíkúvá vált a termelés folyamán, ez egy évtized alatt a talajok kizsarolásához vezetett.
Nincs visszapótlás, a szerves trágyázás az állattenyésztés visszaszorulásával párhuzamosan háttérbe szorult. 2000 környékére jelentősen elkezdtek csökkeni a terméseredmények miközben az input anyag ellátottság a piacon kiegyenlítettebé vált, sokkal egyszerűbben és könnyebben lehetett jó minőségű műtrágyákhoz jutni és ez mégsem ellensúlyozta ezt a tendenciát.
Mi lehet a megoldás?
A jó pap is holtig tanul.
Én úgy gondolom, hogy egy szemléletváltás küszöbén vagyunk. Azt tapasztalom, hogy a puszta ásványi alapú tápanyag pótlás következményeként erősen leromlanak a talajok, ami kihat a szerkezetességre, vízbefogadóképességre és a levegőzöttségre is. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy sokszor a jó alapokkal rendelkező talajoknál akár 5 éves szármaradványok is visszaforoghatnak, ami arra enged következtetni, hogy ott a talajélet nem megfelelően működik. Ez olyan talajművelési hibákból is eredhet, ami a mikrobiális életet jelentősen befolyásolja. Ezt azt állapotot vissza állítani segítség nélkül hosszabb idő, mint ha ehhez célirányosan kifejlesztett készítményeket alkalmaznánk.
Megfelelően működő talajélet hiányában akár 5 éves szármaradványok is visszaforoghatnak.
Emlékeim szerint valahol 2000 környékén jelentek meg a mikrobiológia készítményeket előállító cégek, amik a piacon értékesítési háló keretében elérhetővé váltak. Én 2003 környékén próbáltam ki először és már az első évben kézzel fogható eredményeket láttunk. Fontos azt megjegyezni, hogy ezek a készítmények nem úgy működnek, mint pl. egy nitrogén műtrágya, amit kijuttatunk és 3 hét múlva minden zöld tőle, ezt türelmesebben kell használni, a közvetett eredmények figyelembevételével.
A tápanyagfeltáródás természetesen a termelési eredményekben is megnyilvánul, nem beszélve a költséghatékonyságról. A talajok könnyebben művelhetővé válnak, szerkezetesebbek, akkor is tudunk talajművelést folytatni, amikor egy leromlott területen a már szélsőséges időjárás következtében nem lehetne.
Tehát több szempontból kell értékelni ezeket az eredményeket, amit nem mindig a terméstöbbletben kell keresni. Például, elissza-e a csapadékot a talaj? Milyen annak a vízbefogadó képessége? Ez egy összetett dolog, és aki felismeri ezeket a jeleket kinn a földjén az felismeri ezeknek a készítményeknek a hatékonyságát is. A versenyképesség itt dől el!
Vegyünk egy egyszerű példát.
Az én meggyőződésem az, hogy egy jó kultúrállapotú talajon 20-30 % gépi munkaköltséget is meg lehet takarítani és az egy óriási összeg.
Egy 100 ha-os gazdaság esetében az éves gép költség közel 10 millió forint, ha ennek csak a 20%-át meg lehet takarítani, az 2 millió forint, amiből már szűken el lehet tartani egy családot.
Miért pont a Phylazonit?
Egy hazai előállítású mikrobiológiai készítmény, és amit frissen ki tudnak számomra szállítani, az egy értékes termék! A Phylazonit termékek hátterét egy komoly fejlesztő és kutató munka adja, ami a termék minősége szempontjából alapvető követelmény.
A jövőben erre nagy szükség van, és ha a gazdálkodók rendelkeznek kellő mennyiségű információ anyaggal, akkor megértik ennek a fontosságát. Ha ezt valaki már felismerte, akkor hosszútávon egy versenyképes alapokkal rendelkező gazdaság lesz a kezében, aki pedig ezt nem fogja átlátni, előbb-utóbb kizsarolja a területeit, és egy dolog biztos; az utódaira nem fog tudni értékes termőföldet hátra hagyni.
