NDVI, mint az aszály indikátora

A digitalizáció a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet játszik. Ma már igen sok lehetséges mutatót gyűjthetünk agrár művelésű területekről távérzékelés segítségével. Az NDVI képpontokhoz rendelt értékeken alapul, melyből statisztikai adatsor készíthető, és a kiértékelésekkel különböző környezeti stresszmutatókat kaphatunk.

Tucker és munkatársai még 1979-ben bizonyították, hogy az infravörös tartományban készített felvételek hűen tükrözik a klorofill csökkenését kukorica és szója esetében, ami, ha nem érés idejében történik, akkor aszálykár sújtja az adott állományt. A közeli infravörös (NIR) és vörös (RED) tartományban alkalmazott kombinációk a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobban kompenzálják a változékonyságot és pontosabb adatokat adnak, amit ma már NDVI-nak, azaz normalizált differenciál vegetációs indexnek neveznek.

Az aszálykár meghatározása azonban nem mindig egyszerű, mert lassan kialakuló, természeti jelenség, ami függ a csapadék eloszlásától és mennyiségétől.

A folyamatos légi felvételezés ugyan lehetővé teszi az összehasonlítást, de ehhez több mérés szükséges, hogy a valóságot is lefedje.

Ahhoz, hogy az NDVI alkalmazható legyen, mint aszály indikátor, olyan mutatókat szükséges kidolgozni, mint a vegetációs struktúra egységes térképezése (borítottság, fotoszintézis aktivitás, levelek víztartalma, hiánytünetek, kártevők és kórokozók pusztítása, stb.) és kiértékelése, mindet egy adatbázisba integrálva. Ez az adatbázis az Advanced Very High Resolution Radiometer (NOAA-AVHRR), ami képes az NDVI- értékekkel kiszámítani a vegetáció állapotát, legyen az egészséges, egészségtelen vagy ritka állományú. Mivel a NOAA-AVHRR-ből származó NDVI értékek felbontása nagy (1 km), ezért igen széles spektrumban képes felvételezni, így a teljes szántóterület egy képként kezelhető.

A nebraskai Lincoln Egyetem Országos Aszálykutató Központ (NDMC) kutatói széles körben kidolgoztak egy aszályellenőrző programot (2011), ami a távérzékelés nyújtotta széles lefedettségen, a folyamatos mérésen és ismétlésen alapul.

Az NDVI adatokból nyert adatsorok elemzése hatékonynak bizonyult, mert alátámasztotta a vegetációkban tapasztalt anomáliákat és állapotokat, illetve azok változásait.

Az új aszálymegfigyelő eszköz létrehozásával egy új mérőszámot is létrehoztak, ami az aszályos válaszindex (VegDRI) elnevezést kapta és magába foglalja a műholdas megfigyelések eredményeit, az éghajlat-alapú aszályindex adatokat és a környezet számos biofizikai jellemzőit. Ez mind lehetővé teszi, hogy a kapott értékekből kiszámítható legyen a növényállományra kifejtett stresszhatás. A felbontás továbbra is 1 km-es nagyságú, mely lehetővé teszi a stresszhatás intenzitásának és térbeli mintázatának megállapítását.

NDVI drón

Az elmúlt két évtizedben végzett mérések nem csak a termésmennyiség (termésbecslés) pontos meghatározását tették lehetővé, hanem a betakarítás utáni állapotok megállapítására és információ gyűjtésére is alkalmasak, továbbá megkülönböztethetők velük a természeti és állati eredetű károk jelentősége és azoknak mértéke. Míg a fő adatforrást továbbra is a gyakori műholdas felvételek biztosítják, addig a távérzékeléssel végzett felvételezési módszerek az évek során tovább fejlődtek, és egyre több növényzeti index került meghatározásra.

2019-07-10T09:01:56+00:00