Földi létünk alapja a növények azon képessége, hogy a napfény energiájának felhasználásával széndioxidból és vízből szerves anyagot, szénhidrátot képesek elállítani. A növények által elállított szénhidrát tekinthető, a valamennyi élő szervezetet átfogó élelem-lánc alapjának. Ezen élő szervezetek közé tartoznak a baktériumok is.

A növények növekedése, fejlődése szempontjából a talajban található ún. hasznos baktériumok játszanak alapvető szerepet, melyeket összefoglalóan a növénynövekedést stimuláló rizobaktériumoknak (PGPR) nevezünk.

Ilyenek például a Pseudomonas, Bacillus, Azotobacter, Rhizobium, stb. baktériumok. Versengés van a növény és a talajlakó élőlények között a tápanyagért, vízért és minden olyan elemért, amire egy élő szervezetnek szüksége van. Ugyanakkor az egymással versenyző szervezetek, egymásra utaltak is.

Ez az egymásra utaltság pedig biológiai körforgásunk alapját képezi.

Lebontó tevékenységük által képesek a talajban lévő szerves maradványokat metabolizálni, ezáltal felvehetővég tenni a növények számára. Ezen felül a rizoszférában, a baktériumok tehermentesítik a kultúrnövényeket a szerves savak kiválasztása által. A gyökerek által kiválasztott szerves anyagok a már megtermelt asszimiláták rovására történik, csökkentve ezzel az elérhető termés mennyiségét. A növények – tápanyagfelvétel érdekében történő – szervesanyag leépítése a szerves savtermelés miatt akár 30-35 % is lehet, amely híd a növény és a talaj között, képes tápanyagokkal ellátni a rizoszféra organizmusait is, serkenti a talajéletet.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a talaj él!

A növény-talaj-talajélet rendszer hallatlanul érzékeny, amely csak megfelelő tápanyag-, levegő-, és vízellátottság mellett működik a növények és baktériumok számára, ezáltal pedig számunkra is előnyösen. Amíg a baktériumok és egyéb mikroszervezetek életműködéséhez szükséges szervesanyag és nedvességtartalom rendelkezésre áll, annak tömegének megfelelő mennyiségű tápanyagot kínál a növényeknek folyamatszerűen (nem lökésszerűen). Ezek azonban nagyban függnek az emberi tényezőktől is, a mi felelősségünk a lehető legnagyobb odafigyeléssel és szakmaisággal ápolni, fejleszteni a talajunkat.

Jól látható tehát, hogy a növények és a mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások sokféle módon és sokféle szinten fordulnak elő, melyek gyakran szabad szemmel nem láthatóak.

Gyakorlatilag a növény minden szerve kölcsönhatásba lép a mikroorganizmusokkal életének egy bizonyos szakaszában, és ez az interakció nem feltétlenül negatív. Valójában rengeteg olyan kölcsönhatás létezik, ahol a növény a mikrobák közvetlen vagy közvetett hatásai révén profitálnak. Mi már felismertük, hogy az elemek biológiai körforgása a baktériumok nélkül elképzelhetetlen. A Phylazonit termékcsalád rájuk alapoz, hogy egy fenntartható és környezettudatos gazdálkodást támogathassunk.