Olyan technológiák bevezetésére van szükség, amelyek serkentik a talajéletet

Interjú Rozgonyi Zoltánnal

Rozgonyi Zoltánnak hívnak, a … Mezőgazdasági … vagyok az ügyvezetője. Ezen felül magánvonalon is gazdálkodom, szántóföldi növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel egyaránt foglalkozunk, szűk 50 hektáron alma, illetve meggy kultúrákban vagyunk érdekeltek. A szántó területe integrációval együtt megközelíti az 1700 hektárt. A hagyományos növények mellet, – úgy, mint őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, napraforgó, őszi káposztarepce, kukorica, – konzervnövények termesztésével is foglalkozunk, melyek a zöldborsó, csemegekukorica és zöldbab termelésre szorítkoznak. Mindemellett jelentős mennyiségű őszi kalászos vetőmagot állítunk elő: búzát, árpát, tritikálét és hibridkukoricát. Intenzíven gazdálkodunk és gyakorlatilag a kapcsolat is ebből az intenzív gazdálkodásból fakadóan alakult ki a Phylazonittal, évek óta használjuk a készítményeiket és elégedettek vagyunk a termékeikkel.

Miért tartja fontosnak a szemléletváltást?

Valamikor a gazdálkodók egy nagyon leegyszerűsödött talajművelést alkalmaztak, melynek eredményeként tömörödött talajrétegek alakultak ki, ami a termelést szélsőséges időkben kifejezetten akadályozta, emellett ne felejtsük el, hogy az öntözés révén is további talajtömörödés következhet be. Öntözési beruházást jobb adottságú területeken eszközölnek és ha ezeket a talajokat is el erodáljuk, akkor nagy értékű, jó minőségű szántókon is ugyanúgy bekövetkezhet a probléma.

Úgy gondolom, hogy mindezek ismeretében olyan új talajművelési eljárásokra, olyan technológiák bevezetésére, alkalmazására van szükség, amelyek egyrészt a talajéletet serkentik, másrészt a talaj mechanikai, fizikai szerkezetét javítják.

Azért is különösen fontos ez, hiszen egyre gyakrabban következnek be szélsőséges időjárások. Egyrészt gondolhatunk a nagy mennyiségű és hirtelen lejövő csapadékokra, amikor a belvíz okoz gondot, vagy gondolhatunk a szárazságra, ami egyre melegebb és egyre hosszabb időszakokban állhat fent. Ahhoz, hogy a növények és maga a növénytermesztés is sikeres legyen, megfelelő kondíciójú, megfelelő fejlettségű és ellenállóképességű növényeket kell termesztenünk, amelyek ezeket a szélsőséges körülményeket a legjobban elviselik.

Milyen technológiai elemeket épített be a gazdálkodásába, amit korábban nem használt (a konvencionálishoz képest)?

Nagy hangsúlyt fektetünk a minél nagyobb mértékű istállótrágya használatára. Igyekszünk csökkenteni a forgatásos technológiák alkalmazását. Fontosnak tartjuk a nagy tömegű szármaradványok visszadolgozását a talajba. Új technológiai elemként építettük be a különböző baktérium készítmények használatát.

Ez azért is különösen fontos, hiszen intenzív körülmények között gyakran kerülhetnek vissza hasonló betegségi kört elszenvedő kultúrnövények.

Ezért egyrészt, csökkentenünk kell a fertőző inokulum forrásokat a talajban, másrészt ezektől meg kell védenünk a növényeket a kezdeti szakaszban, hogy minél egészségesebb növényállománnyal tudjunk indulni.

Milyen eredményeket tapasztalt?

Az istállótrágya használatával gyarapodott a talaj humusztartalma, ezáltal a talajéletre kifejezetten pozitív hatást tudtunk eszközölni. A baktérium készítmények és a Trichoderma készítmények használatával sikerült a fuzárium fertőzéseket visszaszorítani a termőterületeken, vegyük a borsót példának: gyakorlatilag egészségesen, egyöntetűen tud fejlődni, és ezáltal jelentős változás következett be mind a termés mennyiségében, mind a termés minőségében. Rendkívül pozitív a tapasztalatunk a nagy tömegű szármaradványok visszaforgatásában és a lebontást elősegítő készítmények használatában. Ugyan most egy szélsőséges évről beszélhetünk, de a kukoricáink 500-600 hektáron kb. 12-14,5 tonna átlagtermést tudnak adni, ami elég jelentős tarlómaradványt hagy maga után.

Ezeknek a tarlómaradványoknak az időbeli elbontása, a tápanyagok feltáródása, a nehezen hozzáférhető foszfor mobilizálása, és a következő kultúrnövény számára felvehetővé tétele, olyan pozitív változás, amit eddig ritkán tapasztaltunk.

Ezeken felül kiemelném a megfelelő talajművelés fontosságát is. A szántóföldi kultivátorok alkalmazása, 35-40 centiméter mélyen történő lazítása, – altalaj lazítás mellett – mind olyan kedvező talajszerkezetet és megfelelő levegő arányt eredményez a talajban, aminek hatására a növények optimálisabban tudnak fejlődni. Mindezek együttese révén plusz hozadékként könyveltük el a csökkent vonóerő igényt: sokkal könnyebb megművelni a talajokat, ami egy plusz velejárója ezen technológiák alkalmazásának.

Hogyan készül fel a jövő évi termelésre az ez évi aszály és műtrágyaválság után?

A területeink 80-85%-án alkalmaztuk az istállótrágyázást és a zöldtrágyázást, ebből fakadóan a termelési költségeket próbáltuk csökkenteni, igaz ez egy több éves beruházás, hiszen az istállótrágyázás hatása nem csak egy évre szűkíthető le. A jövő évet a már technológiánkba beépített speciális vetőgépekkel fogjuk folytatni, ahol a különböző baktérium készítményeket közvetlenül a vetőmag zónájába tudjuk juttatni.

Ezáltal, egy olyan kezdeti fejlődési erélyt, egy olyan jobb tápanyagfeltáródást tudunk a csíranövény számára biztosítani, amely hatására erőteljesebben indul a tavaszba, nem beszélve arról, hogy sokkal komolyabb termés predesztinálható.

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a műtrágyahasználatot sem lehet megkerülni, de próbálunk olyan készítményeket választani, amelyek a nitrogén feltáródást lassítják, azt folyamatosan teszik felvehetővé, ez nem csak a növények számára, de a talajéletre is rendkívül kedvező hatással bír.

Az időjárást befolyásolni nehéz, nem tudjuk. Az aszály mérséklésének egyik módja az öntözés. Mi is minél nagyobb arányban próbálunk meg öntözni, az intenzív kultúrák természetesen ezt szükségessé is teszik. A másik kulcsfontosságú tényező a megelőzés. El kell jutnunk oda, hogy a növények minél korábban, stresszmentesebben megtudjanak indulni, egyöntetű, homogén állományt tudjanak képezni. Ezáltal egy megerősödött gyökérrendszerrel és nagy aktív fotoszintetizáló felülettel bírnak, ami leginkább ellen tud állni az aszálynak. A korábban említett technológiákkal ezt meg is tudjuk valósítani.

A talaj, mint közeg, egy természetes velejárója a növénytermesztésnek, azt nem lehet megkerülni.

Fontos, hogy minél jobb legyen a víztartó képessége. A tavasz folyamán igyekszünk minél korábban lezárni a talajokat, továbbá próbáljuk csökkenteni a forgatásos technológiát a területeinken, így megőrizhetjük azt a vizet, amit a talaj természetes módon tárol. Itt is kiemelném a szármaradványok beforgatásának fontosságát a talajba, hiszen ezáltal nem csak a szerves anyagot, hanem a vízmegőrzést is növeljük. Ugyanezt a célt szolgálja a menetszámok csökkentése is.

Összeségében tehát azt gondolom, hogy úgy van mód magas hozamok és jó minőség elérésére, ha sikerül élnünk a szemléletváltás adta lehetőségekkel. Nyilván vannak határok és mértékek, de ennek a szellemében kell a talajt művelnünk.