A baktériumok végzik a talajban lévő szerves anyag átalakításának a legnagyobb részét. Elsősorban az elhalt növényi maradványok lebontásában játszanak fontos szerepet, amelynek során a cellulóz, a hemicellulóz, a pektin és a lignin bontásával alapvető táplálék- és energiaforrás keletkezik. A lebontás során ezen felül tápelemek (ásványi sók), víz és energia szabadul fel, amelyek a növény rendelkezésére állnak.

Emellett a mikroorganizmusok számos más vegyületet is kiválasztanak, amelyek a növény növekedésének és fejlődésének szabályozói.

Gondoljunk például az indolecetsavra (auxin), mely a sejtosztódást és a megnyúlást, a differenciálódást, de akár a virágzást is szabályozza. Hasonlóan fontos vegyület a gibberellinsav, hiszen a mag csírázási folyamataihoz is elengedhetetlen.

Tavaszi feladataink egyik legfontosabb eleme a talajoltás!

A talajoltás jelentősége abban áll, hogy a speciális baktériumtörzsek képesek átalakítani a növények szempontjából fontos tápelemeket felvehető formákba, a környezetre gyakorolt ​​káros hatások nélkül. E baktériumtörzsek jótékony hatása nem merül ki ennyiben, hiszen a növények fiziológiai folyamatainak befolyásolásával, támogatásával is segítik a növények fejlődését.

Az un. abiotikus stresszek, mint például az aszály, a talaj növekvő sótartalma, vagy a szélsőséges hőmérsékletek, globális szinten is jelentős termésveszteségeket okoznak.

E veszteségek csökkentése érdekében a talajoltó biostimulánsokat mind szélesebb körben integráljuk a termelési rendszerekbe azért, hogy használatukkal a növények élettani-biokémiai folyamatait a termelékenység javításának érdekében tudjuk módosítani.

A talajoltásnak más pozitív hatása is lehet. A talajból induló fertőzések, kórokozók elleni védekezésben is segítségünkre vannak.  A talajélet, talajegészség javításával, a növények számára optimális talajfizikai és -kémiai tulajdonságok megőrzésével, a fenntartható termelés és a magas hozamok egymás mellett is értelmezhetővé válnak.

A tápanyag kijuttatás mellett tehát minden esetben hangsúlyozni kell a mikroorganizmusok biológiai körforgalomban betöltött szerepét. Ha a segítségükkel nem valósulna meg az immobilizáció-mineralizáció folyamata – amelynek során a mikroszervezetek oldható vegyületeket visznek szerves kötésbe, illetve a szerves kötésből ismét oldhatókká -, akkor nemcsak a talaj tápelem készlete maradna felvehetetlen, de a kijuttatott műtrágyák hatóanyagainak hasznosulása is romlana.

A Phylazonit termékcsalád (Phylazonit Talajoltó, Talajregeneráló, Szója, Tarlóbontó) baktériumtörzsei erre alapoznak, biztosítva a fenntartható és környezettudatos gazdálkodás megvalósulását.

Gondolkodjunk közösen és fejlesszük talajainkat!