Napjaink egyik legnagyobb kihívása a környezetbarát és fenntartható növénytermesztés. Elmondható, hogy talajaink fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai jelentős mértékben leromlottak, mely több tényezőre vezethető vissza: ilyen például a nem megfelelő talajművelés folytatása, túlzott műtrágya és növényvédőszer használat. Ez a fajta mezőgazdasági gyakorlat nem felel meg a fenntartható gazdálkodás célkitűzéseinek, ugyanis agronómiai, ökológiai és ökonómiai szempontból is kedvezőtlen.
Az okszerűtlen tápanyagutánpótlás és a kemikáliák túlzott használata kockázatot jelent talajaink egészségére, vízkészleteink tisztaságára, az élő szervezetekre, valamint az üvegházhatás fokozódásához is hozzájárulhatnak.
Ezért alapvető cél olyan alternatív stratégia kialakítása, amivel a versenyképes terméshozam és növényvédelem elősegíthető. Erre lehetőséget nyújt környezetbarát módon talajaink mikroorganizmusokkal (baktérium, gomba, alga) való oltása, mely a jótékony növény-mikroba kölcsönhatáson alapszik.
Miért is hasznosak a mikroorganizmusok számunkra?
Fontos szerepet töltenek be a talaj szerkezetének javításában, javítják a talajok aggregátum stabilitását, mely jobb talajszerkezetet eredményez. Miért jó ez? A kedvező talajállapot kialakításával javul a talajaink vízbefogadó képessége, annak elvezetése és tárolása, mely a napjainkban uralkodó extrém időjárási viszonyok mellett nagy jelentőséggel bír. Ezen túl a talaj vízgazdálkodása szignifikáns hatást gyakorol a talaj élővilágának aktivitására, továbbá a kedvező talajszerkezet az erózióval szembeni védelemben is nélkülözhetetlen.
A talaj-növény tápanyagforgalmi rendszerben nagy jelenttőséggel bírnak. Számos faj elősegítheti az elhalt növényi maradványok lebomlását, azok tápanyaggá válását.
Vannak fajok, melyek olyan speciális enzimrendszerrel rendelkeznek, melyek alkalmasak a légköri nitrogén megkötésére. Egyes fajok a talajban a növény számára felvehetetlen formában jelenlévő tápelemeket képesek mobilizálni, ezáltal műtrágyafelhasználásunk csökkenését eredményezhetik.
Különböző szerves vegyületek kiválasztásával több mikroorganizmus is képes stimulálni a gyökérképződést. Az így kialakult fejlettebb gyökérzet javítja a tápanyagok és a víz felvételét, ezáltal erőteljesebb növényi fejlődés valósul meg, valamint az ilyen módon kezelt növény ellenállóbbá válhat a különböző abiotikus stressz tényezőkkel szemben, mint például a hő-és szárazság-stressz. Egyes baktériumok képesek olyan hormonok kiválasztására, melyek közvetlenül segítik a növényi stressz-válaszreakciók kialakulását, ezzel támogatva növényeinket egyes biotikus és abiotikus hatások átvészelésében.
Érdemes megemlíteni a baktériumok biológiai védelemben betöltött szerepét, ugyanis számos talajból fertőző patogén gomba ellen hatékonynak bizonyul.
A mikroorganizmusok biokontroll stratégiái különbözőek lehetnek: például antimikrobiális vegyületek termelése, térbeli kiszorítás vagy a növény immunrendszerének felerősítése.
Miért fontos ez?
A folyamatosan szűkülő növényvédőszer kínálat, a műtrágyapiacot érintő anomáliák újabb alternatív megoldások felé terelik a kutatókat és fejlesztő cégeket. Ezt szem előtt tartva érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni egyes biológiai megoldásokra, mint például a mikroorganizmusok mezőgazdaság számára hasznos szolgáltatásaira. A folyamatos fejlesztések, korszerű tudományos módszerek és eljárások fejlődésével célzott megoldásokat kínálnak e termékek és technológiák speciális problémákra is.
Nézzük meg számokban!
A mikroorganizmusok használatának egy gyakorlati példáját mutatja Phylazonit Talajregeneráló NG N+ készítménnyel kezelt napraforgó kísérlet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2023-ban (1. ábra).
Napraforgó termése beállított kísérletben
A fent látható ábra magáért beszél. Láthatjuk, hogy a 15 l/ha Phylazonit Talajregeneráló NG N+ termékkel kezelt napraforgó 360 kg/ha-al több termést eredményezett a kezeletlen állományhoz képest. A hektáronkénti haszon pénzben kifejezve a kezelt állományban aktuális árfolyamon 35.000 Ft többletet jelent LO napraforgó esetében a kezeletlen állományhoz viszonyítva.
A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a mikroorganizmusok növénytermesztési gyakorlatban való alkalmazásuk előremutató. A termésre gyakorolt pozitív hatásuk mellett hosszútávú használatuk a talajaink állapotára is jótékonyan hatnak, ami a mezőgazdasági termelés kritikus eleme. Végül, de nem utolsó sorban a fenntartható gazdálkodás célkitűzéseit is szem előtt tarthatjuk biológiai megoldások mellett környezetbarát módon.
