„A végeredmény magáért beszél!”
Az Agrova Kft. és a Szabadegyházi Agrár Zrt. a Phylazonit termékek gyakorlati tapasztalataira építve szántóföldi szemlét és technikai bemutatót tartott a közelmúltban. A nagy sikerű rendezvényen az érdeklődők Trexler Ferenctől, a Szabadegyházi Agrár Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjétől tudhatták meg, miért érdemes a Phylazonit termékeket használni. Az elméleti ismertetést gyakorlati bemutató is követte, ahol a résztvevők a saját szemükkel bizonyosodhattak meg arról, hogy milyen jótékony hatással van a növényekre és a talajra a baktériumkészítmény.
„1600 hektáron gazdálkodunk, 180 hektár repcénk van, 500 hektár búza, 330 napraforgó és a többi 580 kukorica – kezdte a bemutatkozást Trexler Ferenc. – A Phylazonit termékek közül a Talajoltót használjuk, a hatodik szezont kezdjük vele. Az első három évben kísérleteztünk a baktériumokkal, a napraforgóval indultunk, utána jött a repce, a búza és a kukorica. A kultúrákban a táblákat megosztottuk, felét elvetettük hagyományosan, másik felét pedig a baktériumkészítménnyel kezeltük. Minden év végén aratáskor mértük a hozamokat. Az eredmények hozták a várt formát, mindig több termés volt a kísérleti részen. Átlagban 15 százalékkal lett jobb a végeredmény a kezelt területen – folytatta.
Az ágazatvezető elmondta, hogy a kukoricánál csökkentették a kijuttatott nitrogén mennyiségét. A Phylazonit Talajoltó készítmény előtt egy hektáron jellemzően 4 mázsa műtrágyát használtak, most a baktériumtrágya mellett már csak átlag 2 mázsával szórják a területet.
Az első két-három év után látták a Phylazonit termékének pozitív hatását és úgy ítélték meg, hogy érdemes vele hosszú távon is foglalkozni. Azóta minden kultúrában, a teljes területen használják. – Vannak, akik szerint a kijuttatás macerás, ezek a kollégák nem szeretik, hogy még külön dolgozunk a kijuttatással és a méréssel, ez plusz munkát jelent nekik. Én meg azt mondom erre, hogy szerintem mindenképpen megéri a belefektetett energia, mert a végeredmény magáért beszél. A vizet a műhelyben keverjük össze a Phylazonit Talajoltóval, tartályba öntjük, és úgy visszük ki a földek szélére, ott a vetőgép kijuttató berendezésébe rakjuk a baktériumtrágyát. Nekünk a gabonavetőgép és a kukorica vető is Amazon, és annyi különbség van a kettő között, hogy gabonavetőgépnél egy tárcsasor van a vetőelemek előtt, így szórjuk a talajra a Phylazonitot és a tárcsasor bedolgozza azt. A kukorica vetőgépnél pedig kis fém csöveken keresztül juttatjuk a magágyba a permetet – adta át tapasztalatát az ágazatvezető.
– A gazdáknak én azért ajánlom Phylazonit Talajoltó baktériumkészítményt, mert többlet termést lehet elérni vele. Maga a baktérium a talajba kerülve javítja annak szerkezetét. Azáltal, hogy a baktériumok megemésztik a szármaradványokat, emelik a talaj humusz tartalmát és a talaj vízháztartásában is sokat segítenek. Azt tapasztaltuk, hogy a kezelés kapcsán könnyebb a talajművelést végezni, ez pedig az üzemanyagköltségben is jelentkezik. De ez a géptől és az időjárási viszonyoktól is függ. Régen, amikor volt állattenyésztés, az istállótrágyát mindig kiszórták a földekre, az automatikusan beoltotta a talajt, hiszen az istállótrágya tele van baktériumokkal. Most visszaszorulóban van az állattenyésztés, sok helyen meg is szűnt, és miután nincsen szerves trágya, a talajoltó baktériumokkal szükséges pótolni, ha a talaj javítása a cél.
