A talajok hosszú, akár évezredes, évmilliós fejlődés eredményeképpen alakultak ki. A földi élet alapja, vízzel és tápanyagokkal látja el a növényeket, megköti és átalakítja a szerves anyagokat, ezáltal lehetővé teszi, hogy megtermeljük az élelmezéshez szükséges javakat.

A talaj évről évre pusztul, legfőképp a víz (erózió), a szél (defláció), a tömeges erdőirtások és a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt, ami valósággal kizsigereli a talajt. Tízszer annyira használjuk a földeket, mint amennyire azok újraképződnek. A jelenlegi talajpusztulási folyamatokról készített felmérések azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a földfelszínről, amely pusztulási ütemmel számolva, mindösszesen 60 évig marad még termőképes talaj a Földön. A Föld szilárd részének mindössze 11%-a művelhető termőföld. Az EU átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték (még!) kedvező, több mint 60%. A pusztulás mértéke megdöbbentő. Vegyük példának Argentínát, ahol értékes termőföldjeiket – a monokultúrás szója és kukoricatermesztésnek köszönhetően – mindössze 15 év alatt élettelenné tették.

Vissza fordítható- e ez a folyamat? Igen, de ehhez szem előtt kell tartanunk, hogy a talajminőség nem egyenlő a fizikai és a kémiai mutatókkal, a biológiai működőképesség figyelembevétele alapvető lenne. A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége, ami nagyban függ a talajbaktériumok tevékenységétől. Jól ismert a Liebig által felállított minimum törvény, vagyis a növény növekedését gyakorlatilag a legkisebb mennyiségben jelenlevő növényi tápelem korlátozza. Jelenleg a természetes biológiai körforgás meghatározó minimumban lévő tényezője a „megfelelő talajélet” hiánya! A helyes talajkezelés hosszú távú gyógyírt jelenthet. A megfelelő talajkezeléssel egy működőképes, életképes ökoszisztéma táplálja és tartja fenn a növényeket, az állatokat és minket, embereket is.

Újra tervezés… Egy misszió. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-al csökkenjen a peszticidek, a mezőgazdasági kemikáliák, és a mesterséges életidegen anyagok mennyisége. Ezen felül cél, legalább 50-60%-al helyreállítani a talajbiológiai funkciókat és a biodiverzitást. Ez a küldetés azonban csak a szerves anyagok, trágyák, növényi maradványok felhasználásával valósulhat meg. A tápelemek pótlását, a termésnövelést, a szerkezet javítást segítő mikrobiális oltóanyagok alappillérei a talajegészség fenntartásának. Ezen felül kulcsfontosságú a növekedés-serkentők, biológiai N-kötők kiaknázása.

Mi hiszünk a biológiai sokféleség alapját képező talajfejlesztés fontosságában. A Phylazonittal „érett”, ereje teljében lévő baktérium-közösséget juttattunk ki a talajba, és mellette annyi tápanyagot, hogy stimulálják a talajban már meglévő „őshonos” fajokat is. Ne feledjük! Szívügyünk a termőföld!