Az érett, megfelelően kezelt szerves trágya pozitív hatása a növényi tápanyagok pótlásában a jelentős makro- és mikrotápelem tartalmából adódik.  Ezt a hatást ma már komplex műtrágyákkal is elérhetjük. Ugyanakkor a talaj fizikai-kémiai tulajdonságait, szerkezetét, vízgazdálkodását, illetve a talajéletet műtrágyákkal nem tudjuk pozitívan befolyásolni.

A tápanyagok visszapótlásának évszázadokon át hagyományos módja volt a szervestrágyázás. A műtrágyák megjelenésével ez valamelyest vesztett jelentőségéből, majd az állattenyésztés visszaesésével még inkább háttérbe szorult. Ma már a jó minőségű szerves trágya valódi kincs a növénytermesztő ágazatok számára.

A talaj termékenysége szempontjából kulcsfontosságú annak szerves anyag tartalma. A növénytermesztésre alkalmas talaj ismérve: megfelelő talajszerkezet, szerves anyag tartalom, aktív talajélet. Minden egyéb pozitív tulajdonsága e tényezők eredője!

A szerves anyag pótlásának egyik legtökéletesebb módja a szerves trágyázás. Ennek előfeltétele a trágya érettsége. Az érett trágya előállításának technikája, a trágyakezelési eljárások 60 éve még a mindennapi gyakorlat részei voltak, mára ez a tudomány csak régi tankönyvek vagy tudományos évkönyvek sárguló lapjain maradtak fenn.

Kísérleteink során – melyekben speciális mikrobiológiai oltóanyagokat vizsgálunk – fontosnak tartjuk ezeknek a kezelési eljárásoknak a tanulmányozását is, hiszen a végeredmény jó esetben ugyanaz, az érett trágya, az odavezető út azonban nagyon különböző.

Hosszabb kísérleteket végeztünk kacsatrágyával, szarvasmarha trágyával, hígtrágyákkal is.

A most bemutatott eredményeink vizsgálata az elmúlt év végén kezdődött egy lórévi tejelő szarvasmarha telepen. A kísérletekben több karámban kezeltük az almot közvetlenül annak trágyakazlakban való tárolása előtt. Ez egy viszonylag könnyen a technológiába illeszthető alomkezelési eljárás. A kezelés előtt több helyről vettünk mintákat, majd 4 hónap elteltével a kezelt trágyakazalból is, rakodó gép segítségével, több pontról. Ezeket az eredményeket átlagoltuk. Vizsgáltuk a szárazanyag tartalmat, szerves anyag tartalmat, totál nitrogén, foszfor, kálium, kadmium, ólom, cink, magnézium tartalmat, a könnyen felvehető (könnyű oldószeres) foszfor, kálium, kén, magnézium, cink, nátrium, magnézium tartalmat (a nitrogén ezzel a módszerrel nem vizsgálható).

Az eredményekből kiszámítottuk a trágya C/N arányát. A szalmás trágyás alom a kezdeti mérések alapján 64:1 arányt mutatott. 4 hónap elteltével a kezeletlen alom 38:1 értékre csökkent, ami még bőven egy rossz minőségű trágya C/N arányát adja, a kezelt kazal átlagos értéke 23:1 volt, ami már tökéletes érték a talajba kerülve!

Kiszámoltuk a 10 tonna trágyára vonatkozó teljes nitrogén, foszfor, kálium tartalmat, illetve a növények számára könnyen felvehető foszfor és kálium tartalmat, melyet a következő grafikonon szemléltetünk.

A trágyakazal megmozgatásával a kezelt trágya minimális alommaradvánnyal rendelkezett, érett, földszagú, sötétbarna színű volt. A jobban felmelegedő részeken gazdag actinomyces (sugárgomba- ami valójában baktérium!) hálózat volt felfedezhető, mely baktériumok a nehezebben bontható szerves maradványok átalakítását végzik.

Az érett szerves trágya a maga humin-anyagaival, feltárt és közvetlenül felvehető makro- és mikroelemeivel, enzimrendszerével és élő baktérium, illetve gomba közösségével a legtökéletesebb talajszerkezet építő, tartós humusz képződését biztosító, tápanyagpótló termésnövelő anyag, amit csak kívánhat egy gazdálkodó.